Hirdetés

Újabb választás járványhelyzetben: több mint hétezer jelölt indul a 465 parlamenti mandátumért a vasárnapi megmérettetésen

Voksvasárnap. December 6-án a képviselő- és szenátorjelöltek neve mellé üthetjük a pecsétet •  Fotó: Beliczay László

Voksvasárnap. December 6-án a képviselő- és szenátorjelöltek neve mellé üthetjük a pecsétet

Fotó: Beliczay László

Több mint 18 millió szavazópolgárt várnak az urnák elé vasárnap a romániai rendszerváltás óta eltelt három évtized sorrendben kilencedik parlamenti választásán. A részvételre várhatóan rányomja bélyegét a koronavírus-járvány, ami akár a választási preferenciákat is befolyásolhatja.

Rostás Szabolcs

2020. december 05., 17:012020. december 05., 17:01

2020. december 06., 08:262020. december 06., 08:26

Bő két hónap leforgása alatt a második választást rendezik Romániában a koronavírus „jegyében”, a szeptemberi helyhatósági megmérettetés után a kétkamarás bukaresti parlament tagjait választjuk meg december 6-án.

A 465 fős törvényhozásban 136 szenátor, valamint 329 képviselő töltheti majd régi-új mandátumát a következő négyéves ciklusban (egy képviselő mintegy 70 ezer, egy szenátor 160 ezer polgárt képvisel választókörzetében), közülük 17-en a nemzeti kisebbségi szervezetek honatyájaként könnyített eljárással jutnak be a bukaresti parlamentbe
.

Hirdetés

Miközben a négy évvel ezelőtti megmérettetésen 6476 jelölt indult, a 465 mandátumra ezúttal tíz százalékkal több, összesen 7136 jelölt pályázik (4 659-en alsóházi, 2 477-en felsőházi helyre), országos szinten 16 politikai alakulat 1147 jelöltlistát adott le, függetlenként 42-en képviselő-, egy pedig szenátorjelöltként vág neki a megmérettetésnek.

A külföldön létrehozott négy választókörzet képviselői mandátumának megszerzésével 47-en próbálkoznak, míg 29-en a két szenátori tisztségre pályáznak. A választási rendszer megyei pártlistás és arányos, a pártlistákról a szavazólapon feltüntetett sorrendben jutnak mandátumhoz a jelöltek az adott pártra helyben leadott szavazatok arányában. A töredékszavazatok sem vesznek el, hanem az országos kosárba kerülnek, majd – helyben vagy más megyében – további mandátumokként hasznosulnak. Ugyanakkor az általános parlamenti küszöb ötszázalékos, vagyis

azok a pártok vesznek részt a megyei mandátumelosztásban, amelyek országos szinten megszerzik a voksok legalább öt százalékát.

A regionális pártok képviselethez jutását egy alternatív küszöb is segíti. Ennek értelmében azok az öt százalék alatt teljesítő politikai alakulatok is részt vesznek – mindenütt az országban – a mandátumok szavazatarányos elosztásában, amelyek négy megyében megszerzik a voksok legalább 20-20 százalékát.

•  Fotó: Beliczay László Galéria

Fotó: Beliczay László

Az Állandó Választási Hatóság (AEP) csütörtökön közölte, több mint tizennyolcmillió, egészen pontosan 18 191 396 szavazati joggal rendelkező állampolgár szerepelt az állandó választási névjegyzékben december 2-án. A listákat a lakossági nyilvántartó és a polgármesteri hivataloktól kapott információk alapján aktualizálták. Az AEP közölte, 19 604 személy szavazati jogát felfüggesztették. A külföldi lakhellyel rendelkező román szavazópolgárok száma 740 367, ezek közül 35 808-an kérték, hogy levélben élhessenek szavazati jogukkal, 3078-an az erre a célra létrehozott külföldi szavazókörzetekben kívánják leadni voksukat. Az AEP szerint 34 192, romániai lakhellyel rendelkező állampolgár kérte, hogy külföldön szavazhasson, őket törölték a hazai állandó választási névjegyzékből.

A romániai választópolgárok az ideiglenes lakhelyüknek megfelelő szavazókörzetben is voksolhatnak december 6-án, függetlenül attól, hogy mikor jegyeztették be magukat erre a címre.

A Központi Választási Iroda (BEC) döntése értelmében az ebben a helyzetben levő állampolgárok akkor is élhetnek szavazati jogukkal, ha az ideiglenes lakhelyről szóló igazolás március 1-je és december 6-a között érvényét vesztette. Amennyiben a választópolgár azon a településen tartózkodik vasárnap, ahol állandó lakhelye van, akkor csak abban a választókörzetben szavazhat, amelyhez lakhelye alapján tartozik. Ha nem szerepel az állandó választási listán, pótlistára vezetik fel a nevét. Amennyiben a választópolgár azon a településen tartózkodik, ahol az ideiglenes lakhelye van, ami nem esik egybe azzal, ahol állandó lakhelye található, akkor csak abban a választókörzetben szavazhat, amelyhez ideiglenes lakhelye szerint tartozik, függetlenül attól, mikor váltotta ki ideiglenes lakóhelyi igazolását.

Ha a választások napján a választópolgár nem tartózkodik sem azon a településen, ahol az állandó, sem pedig amelyen az ideiglenes lakhelye van, bármelyik szavazókörzetben leadhatja a voksát

– azzal a feltétellel, hogy ez vagy abban a megyében legyen, ahol az állandó, vagy abban, amelyben az ideiglenes lakhelye van. A szavazó nevét ez esetben is a pótlistára vezetik fel. Külföldön két napon át, december 5-én és 6-án zajlik a választás, a külföldi lakhellyel vagy tartózkodási engedéllyel rendelkező román állampolgárok és a külföldi szavazókörzetek választási irodáinak tagjai bármely külföldi szavazóhelyiségben voksolhatnak személyi igazolványuk és a külföldi lakóhelyet igazoló irat felmutatásával, akkor is, ha utóbbi érvényessége lejárt a március 1-je és december 6-a közötti időszakban.

A szavazókör bejáratánál minden érkezőnek megmérik a lázát, akárcsak a helyhatósági választás idején •  Fotó: Rostás Szabolcs Galéria

A szavazókör bejáratánál minden érkezőnek megmérik a lázát, akárcsak a helyhatósági választás idején

Fotó: Rostás Szabolcs

A helyhatósági választások kampányához hasonlóan ez a korteshadjárat is a koronavírus-járvány miatt bevezetett szigorú óvintézkedések mellett zajlik.

A politikusok és a hatóságok képviselői szerint a megfelelő óvintézkedések közepette (maszkviseléssel, a kéz, valamint a helyiségek fertőtlenítésével) biztonságos körülmények között lehet megrendezni a választást, ami nem jelent fertőzési kockázatot a résztvevők számára.

A parlamenti választások napján karanténban lévő településeken is ugyanúgy élhet a szavazati jogával a lakosság, mint máshol.

A járványhelyzet minden bizonnyal befolyásolni fogja a választói hajlandóságot, kérdéses például, hogy a jelenlegi körülmények között meghaladja-e a részvétel a 2016-ban jegyzett 39,42 százalékot (2012-ben 41,76, 2008-ban 39,20, 2004-ben 58,5, 2000-ben 65,31, 1996-ban 76,01, 1992-ben 76,29, 1990-ben pedig a választópolgárok 86,19 százaléka járult urnák elé Romániában).

A magyar politikai szervezetek idén közösen indulnak a parlamenti választáson: a bukaresti törvényhozásban 1990 óta jelen lévő RMDSZ két befutónak tekintett helyet biztosított az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) jelöltjeinek a képviselőházi listáin. A szeptemberi önkormányzati választásokon az RMDSZ megyei és bukaresti listái az érvényes voksok 4,86 százalékát kapta, míg a magyar pártok megyei és fővárosi jelöltlistái által – az EMSZ-szel együtt – összesített 413 ezer szavazat országos szinten az érvényes voksok 5,27 százalékát tette ki. A legutóbbi népszámláláson az ország állandó lakosságának 6,5 százaléka vallotta magát magyarnak.

korábban írtuk

Érezhetően csökkent a PNL támogatottsága, parlamenti küszöb alatt az RMDSZ
Érezhetően csökkent a PNL támogatottsága, parlamenti küszöb alatt az RMDSZ

Jelentős, mintegy hat százaléknyit esett a kormányzó Nemzeti Liberális Párt (PNL) támogatottsága két hónap leforgása alatt, míg az ellenzéki szociáldemokratáké nőtt egy friss felmérés szerint. Az RMDSZ-t jelenleg épp a parlamenti küszöb alatt mérik.

A közvélemény-kutatások szerint egyetlen román pártnak sincs esélye – a kormányalakításhoz szükséges – abszolút többség megszerzésére. A felmérések szoros versenyt jósolnak a kisebbségben kormányzó, Klaus Iohannis államfőhöz közel álló jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a jelenlegi parlament legnagyobb frakciójával rendelkező, tavaly óta ellenzékben lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) között.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. február 18., szerda

Bolojan nem áll le: a bírák után a katonák és a rendőrök következnek

A bírói és ügyészi különnyugdíjak alkotmánybíróság által is jóváhagyott reformja az első lépés az emberek állam iránti bizalmát gyengítő méltánytalanságok felszámolása felé – jelentette ki egy szerdai videóüzenetben Ilie Bolojan miniszterelnök.

Bolojan nem áll le: a bírák után a katonák és a rendőrök következnek
Hirdetés
2026. február 18., szerda

Bíró a különnyugdíjak megnyirbálása után: „meghalt a demokrácia”

A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) tagjai közül elsőként Alin Ene reagált a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvényről hozott alkotmánybírósági döntésre. „Meghalt a demokrácia”.

Bíró a különnyugdíjak megnyirbálása után: „meghalt a demokrácia”
2026. február 18., szerda

Üdvözli az államfő és a koalíció a döntést az igazságügyi nyugdíjreform ügyében

Üdvözölte az államfő, a miniszterelnök és a bukaresti koalíciót alkotó pártok vezetői az alkotmánybíróság döntését a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetről.

Üdvözli az államfő és a koalíció a döntést az igazságügyi nyugdíjreform ügyében
2026. február 18., szerda

Leépítés vagy fizetéscsökkentés? Nyilvános a közigazgatási intézkedéscsomag tervezete

A fejlesztési minisztérium közzétette honlapján a közigazgatási intézkedéscsomag utolsó, a kormánykoalíció által elfogadott változatát – tájékoztatott szerdán az RMDSZ sajtóirodája.

Leépítés vagy fizetéscsökkentés? Nyilvános a közigazgatási intézkedéscsomag tervezete
Hirdetés
2026. február 18., szerda

Országszerte marad a hideg időjárás, sokfelé várható havazás

Havazásra és erős szélre figyelmeztető narancssárga és sárga riasztásokat adott ki szerdán az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) 25 megyére és Bukarestre. Az ország többi részén is hideg idő és havazás várható csütörtök reggelig.

Országszerte marad a hideg időjárás, sokfelé várható havazás
2026. február 18., szerda

Különleges nyugdíjak: alkotmányosnak minősítette a törvényt a taláros testület

Alkotmányosnak minősítette szerdai ülésén az alkotmánybíróság a bírák és ügyészek nyugdíjazásáról szóló törvény módosítását, amely csökkenti a különleges nyugdíjak összegét, és fokozatosan emeli a nyugdíjkorhatárt.

Különleges nyugdíjak: alkotmányosnak minősítette a törvényt a taláros testület
2026. február 18., szerda

„Tisztességtelen játszma” – reagált a kormányfő a PSD elnökének fenyegetésére

A koalícióban nem volt szó a Szociáldemokrata Párt (PSD) szolidaritási csomagjáról – jelentette ki kedd este Ilie Bolojan miniszterelnök, leszögezve egyúttal, hogy egyetlen olyan javaslatot sem fognak támogatni, amelynek nincs biztosítva a finanszírozása.

„Tisztességtelen játszma” – reagált a kormányfő a PSD elnökének fenyegetésére
Hirdetés
2026. február 18., szerda

Erdélyi megyékben is be kellett vetni a tűzoltókat a havazás, hóviharok okozta károk elhárítása érdekében

Huszonegy megye 102 településén, valamint a fővárosban volt szükség az elmúlt 24 órában a katonai tűzoltók beavatkozására a heves esőzések és havazások, hóviharok okozta károk miatt – tájékoztatott a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztálya.

Erdélyi megyékben is be kellett vetni a tűzoltókat a havazás, hóviharok okozta károk elhárítása érdekében
2026. február 18., szerda

Bolojan: a közigazgatási reformcsomag elfogadásával véget érnek a megszorítások

Nicușor Dan államfővel a költségvetés előkészítéséről, a közigazgatási reformcsomagról és külpolitikai kérdésekről egyeztettek a koalíció vezetői – számolt be kedd este az elnöki hivatalban tartott találkozóról Ilie Bolojan miniszterelnök.

Bolojan: a közigazgatási reformcsomag elfogadásával véget érnek a megszorítások
2026. február 18., szerda

Néhol a közlekedést is megbénította délen a havazás, a hóréteg az 50 centit is eléri

Nem hazudtolta meg magát a szerda reggelig érvényben levő, havazás miatt kiadott vörös riasztás Bukarestben és Ilfov megyében: a fővárosban és környékén kedden és szerdára virradóra legalább 30–35 centiméteres, de akadt, ahol 50 centis hóréteg képződött.

Néhol a közlekedést is megbénította délen a havazás, a hóréteg az 50 centit is eléri
Hirdetés
Hirdetés