Újabb választás járványhelyzetben: több mint hétezer jelölt indul a 465 parlamenti mandátumért a vasárnapi megmérettetésen

Miközben a négy évvel ezelőtti megmérettetésen 6476 jelölt indult, a 465 mandátumra ezúttal tíz százalékkal több, összesen 7136 jelölt pályázik (4 659-en alsóházi, 2 477-en felsőházi helyre), országos szinten 16 politikai alakulat 1147 jelöltlistát adott le, függetlenként 42-en képviselő-, egy pedig szenátorjelöltként vág neki a megmérettetésnek.

A külföldön létrehozott négy választókörzet képviselői mandátumának megszerzésével 47-en próbálkoznak, míg 29-en a két szenátori tisztségre pályáznak. A választási rendszer megyei pártlistás és arányos, a pártlistákról a szavazólapon feltüntetett sorrendben jutnak mandátumhoz a jelöltek az adott pártra helyben leadott szavazatok arányában. A töredékszavazatok sem vesznek el, hanem az országos kosárba kerülnek, majd – helyben vagy más megyében – további mandátumokként hasznosulnak. Ugyanakkor az általános parlamenti küszöb ötszázalékos, vagyis

A regionális pártok képviselethez jutását egy alternatív küszöb is segíti. Ennek értelmében azok az öt százalék alatt teljesítő politikai alakulatok is részt vesznek – mindenütt az országban – a mandátumok szavazatarányos elosztásában, amelyek négy megyében megszerzik a voksok legalább 20-20 százalékát.

A Központi Választási Iroda (BEC) döntése értelmében az ebben a helyzetben levő állampolgárok akkor is élhetnek szavazati jogukkal, ha az ideiglenes lakhelyről szóló igazolás március 1-je és december 6-a között érvényét vesztette. Amennyiben a választópolgár azon a településen tartózkodik vasárnap, ahol állandó lakhelye van, akkor csak abban a választókörzetben szavazhat, amelyhez lakhelye alapján tartozik. Ha nem szerepel az állandó választási listán, pótlistára vezetik fel a nevét. Amennyiben a választópolgár azon a településen tartózkodik, ahol az ideiglenes lakhelye van, ami nem esik egybe azzal, ahol állandó lakhelye található, akkor csak abban a választókörzetben szavazhat, amelyhez ideiglenes lakhelye szerint tartozik, függetlenül attól, mikor váltotta ki ideiglenes lakóhelyi igazolását.

– azzal a feltétellel, hogy ez vagy abban a megyében legyen, ahol az állandó, vagy abban, amelyben az ideiglenes lakhelye van. A szavazó nevét ez esetben is a pótlistára vezetik fel. Külföldön két napon át, december 5-én és 6-án zajlik a választás, a külföldi lakhellyel vagy tartózkodási engedéllyel rendelkező román állampolgárok és a külföldi szavazókörzetek választási irodáinak tagjai bármely külföldi szavazóhelyiségben voksolhatnak személyi igazolványuk és a külföldi lakóhelyet igazoló irat felmutatásával, akkor is, ha utóbbi érvényessége lejárt a március 1-je és december 6-a közötti időszakban.

A parlamenti választások napján karanténban lévő településeken is ugyanúgy élhet a szavazati jogával a lakosság, mint máshol.

A járványhelyzet minden bizonnyal befolyásolni fogja a választói hajlandóságot, kérdéses például, hogy a jelenlegi körülmények között meghaladja-e a részvétel a 2016-ban jegyzett 39,42 százalékot (2012-ben 41,76, 2008-ban 39,20, 2004-ben 58,5, 2000-ben 65,31, 1996-ban 76,01, 1992-ben 76,29, 1990-ben pedig a választópolgárok 86,19 százaléka járult urnák elé Romániában).

A magyar politikai szervezetek idén közösen indulnak a parlamenti választáson: a bukaresti törvényhozásban 1990 óta jelen lévő RMDSZ két befutónak tekintett helyet biztosított az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) jelöltjeinek a képviselőházi listáin. A szeptemberi önkormányzati választásokon az RMDSZ megyei és bukaresti listái az érvényes voksok 4,86 százalékát kapta, míg a magyar pártok megyei és fővárosi jelöltlistái által – az EMSZ-szel együtt – összesített 413 ezer szavazat országos szinten az érvényes voksok 5,27 százalékát tette ki. A legutóbbi népszámláláson az ország állandó lakosságának 6,5 százaléka vallotta magát magyarnak.

korábban írtuk

Érezhetően csökkent a PNL támogatottsága, parlamenti küszöb alatt az RMDSZ

Jelentős, mintegy hat százaléknyit esett a kormányzó Nemzeti Liberális Párt (PNL) támogatottsága két hónap leforgása alatt, míg az ellenzéki szociáldemokratáké nőtt egy friss felmérés szerint. Az RMDSZ-t jelenleg épp a parlamenti küszöb alatt mérik.

A közvélemény-kutatások szerint egyetlen román pártnak sincs esélye – a kormányalakításhoz szükséges – abszolút többség megszerzésére. A felmérések szoros versenyt jósolnak a kisebbségben kormányzó, Klaus Iohannis államfőhöz közel álló jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a jelenlegi parlament legnagyobb frakciójával rendelkező, tavaly óta ellenzékben lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) között.