Hirdetés

Újabb választás járványhelyzetben: több mint hétezer jelölt indul a 465 parlamenti mandátumért a vasárnapi megmérettetésen

Voksvasárnap. December 6-án a képviselő- és szenátorjelöltek neve mellé üthetjük a pecsétet •  Fotó: Beliczay László

Voksvasárnap. December 6-án a képviselő- és szenátorjelöltek neve mellé üthetjük a pecsétet

Fotó: Beliczay László

Több mint 18 millió szavazópolgárt várnak az urnák elé vasárnap a romániai rendszerváltás óta eltelt három évtized sorrendben kilencedik parlamenti választásán. A részvételre várhatóan rányomja bélyegét a koronavírus-járvány, ami akár a választási preferenciákat is befolyásolhatja.

Rostás Szabolcs

2020. december 05., 17:012020. december 05., 17:01

2020. december 06., 08:262020. december 06., 08:26

Bő két hónap leforgása alatt a második választást rendezik Romániában a koronavírus „jegyében”, a szeptemberi helyhatósági megmérettetés után a kétkamarás bukaresti parlament tagjait választjuk meg december 6-án.

A 465 fős törvényhozásban 136 szenátor, valamint 329 képviselő töltheti majd régi-új mandátumát a következő négyéves ciklusban (egy képviselő mintegy 70 ezer, egy szenátor 160 ezer polgárt képvisel választókörzetében), közülük 17-en a nemzeti kisebbségi szervezetek honatyájaként könnyített eljárással jutnak be a bukaresti parlamentbe
.

Hirdetés

Miközben a négy évvel ezelőtti megmérettetésen 6476 jelölt indult, a 465 mandátumra ezúttal tíz százalékkal több, összesen 7136 jelölt pályázik (4 659-en alsóházi, 2 477-en felsőházi helyre), országos szinten 16 politikai alakulat 1147 jelöltlistát adott le, függetlenként 42-en képviselő-, egy pedig szenátorjelöltként vág neki a megmérettetésnek.

A külföldön létrehozott négy választókörzet képviselői mandátumának megszerzésével 47-en próbálkoznak, míg 29-en a két szenátori tisztségre pályáznak. A választási rendszer megyei pártlistás és arányos, a pártlistákról a szavazólapon feltüntetett sorrendben jutnak mandátumhoz a jelöltek az adott pártra helyben leadott szavazatok arányában. A töredékszavazatok sem vesznek el, hanem az országos kosárba kerülnek, majd – helyben vagy más megyében – további mandátumokként hasznosulnak. Ugyanakkor az általános parlamenti küszöb ötszázalékos, vagyis

azok a pártok vesznek részt a megyei mandátumelosztásban, amelyek országos szinten megszerzik a voksok legalább öt százalékát.

A regionális pártok képviselethez jutását egy alternatív küszöb is segíti. Ennek értelmében azok az öt százalék alatt teljesítő politikai alakulatok is részt vesznek – mindenütt az országban – a mandátumok szavazatarányos elosztásában, amelyek négy megyében megszerzik a voksok legalább 20-20 százalékát.

•  Fotó: Beliczay László Galéria

Fotó: Beliczay László

Az Állandó Választási Hatóság (AEP) csütörtökön közölte, több mint tizennyolcmillió, egészen pontosan 18 191 396 szavazati joggal rendelkező állampolgár szerepelt az állandó választási névjegyzékben december 2-án. A listákat a lakossági nyilvántartó és a polgármesteri hivataloktól kapott információk alapján aktualizálták. Az AEP közölte, 19 604 személy szavazati jogát felfüggesztették. A külföldi lakhellyel rendelkező román szavazópolgárok száma 740 367, ezek közül 35 808-an kérték, hogy levélben élhessenek szavazati jogukkal, 3078-an az erre a célra létrehozott külföldi szavazókörzetekben kívánják leadni voksukat. Az AEP szerint 34 192, romániai lakhellyel rendelkező állampolgár kérte, hogy külföldön szavazhasson, őket törölték a hazai állandó választási névjegyzékből.

A romániai választópolgárok az ideiglenes lakhelyüknek megfelelő szavazókörzetben is voksolhatnak december 6-án, függetlenül attól, hogy mikor jegyeztették be magukat erre a címre.

A Központi Választási Iroda (BEC) döntése értelmében az ebben a helyzetben levő állampolgárok akkor is élhetnek szavazati jogukkal, ha az ideiglenes lakhelyről szóló igazolás március 1-je és december 6-a között érvényét vesztette. Amennyiben a választópolgár azon a településen tartózkodik vasárnap, ahol állandó lakhelye van, akkor csak abban a választókörzetben szavazhat, amelyhez lakhelye alapján tartozik. Ha nem szerepel az állandó választási listán, pótlistára vezetik fel a nevét. Amennyiben a választópolgár azon a településen tartózkodik, ahol az ideiglenes lakhelye van, ami nem esik egybe azzal, ahol állandó lakhelye található, akkor csak abban a választókörzetben szavazhat, amelyhez ideiglenes lakhelye szerint tartozik, függetlenül attól, mikor váltotta ki ideiglenes lakóhelyi igazolását.

Ha a választások napján a választópolgár nem tartózkodik sem azon a településen, ahol az állandó, sem pedig amelyen az ideiglenes lakhelye van, bármelyik szavazókörzetben leadhatja a voksát

– azzal a feltétellel, hogy ez vagy abban a megyében legyen, ahol az állandó, vagy abban, amelyben az ideiglenes lakhelye van. A szavazó nevét ez esetben is a pótlistára vezetik fel. Külföldön két napon át, december 5-én és 6-án zajlik a választás, a külföldi lakhellyel vagy tartózkodási engedéllyel rendelkező román állampolgárok és a külföldi szavazókörzetek választási irodáinak tagjai bármely külföldi szavazóhelyiségben voksolhatnak személyi igazolványuk és a külföldi lakóhelyet igazoló irat felmutatásával, akkor is, ha utóbbi érvényessége lejárt a március 1-je és december 6-a közötti időszakban.

A szavazókör bejáratánál minden érkezőnek megmérik a lázát, akárcsak a helyhatósági választás idején •  Fotó: Rostás Szabolcs Galéria

A szavazókör bejáratánál minden érkezőnek megmérik a lázát, akárcsak a helyhatósági választás idején

Fotó: Rostás Szabolcs

A helyhatósági választások kampányához hasonlóan ez a korteshadjárat is a koronavírus-járvány miatt bevezetett szigorú óvintézkedések mellett zajlik.

A politikusok és a hatóságok képviselői szerint a megfelelő óvintézkedések közepette (maszkviseléssel, a kéz, valamint a helyiségek fertőtlenítésével) biztonságos körülmények között lehet megrendezni a választást, ami nem jelent fertőzési kockázatot a résztvevők számára.

A parlamenti választások napján karanténban lévő településeken is ugyanúgy élhet a szavazati jogával a lakosság, mint máshol.

A járványhelyzet minden bizonnyal befolyásolni fogja a választói hajlandóságot, kérdéses például, hogy a jelenlegi körülmények között meghaladja-e a részvétel a 2016-ban jegyzett 39,42 százalékot (2012-ben 41,76, 2008-ban 39,20, 2004-ben 58,5, 2000-ben 65,31, 1996-ban 76,01, 1992-ben 76,29, 1990-ben pedig a választópolgárok 86,19 százaléka járult urnák elé Romániában).

A magyar politikai szervezetek idén közösen indulnak a parlamenti választáson: a bukaresti törvényhozásban 1990 óta jelen lévő RMDSZ két befutónak tekintett helyet biztosított az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) jelöltjeinek a képviselőházi listáin. A szeptemberi önkormányzati választásokon az RMDSZ megyei és bukaresti listái az érvényes voksok 4,86 százalékát kapta, míg a magyar pártok megyei és fővárosi jelöltlistái által – az EMSZ-szel együtt – összesített 413 ezer szavazat országos szinten az érvényes voksok 5,27 százalékát tette ki. A legutóbbi népszámláláson az ország állandó lakosságának 6,5 százaléka vallotta magát magyarnak.

korábban írtuk

Érezhetően csökkent a PNL támogatottsága, parlamenti küszöb alatt az RMDSZ
Érezhetően csökkent a PNL támogatottsága, parlamenti küszöb alatt az RMDSZ

Jelentős, mintegy hat százaléknyit esett a kormányzó Nemzeti Liberális Párt (PNL) támogatottsága két hónap leforgása alatt, míg az ellenzéki szociáldemokratáké nőtt egy friss felmérés szerint. Az RMDSZ-t jelenleg épp a parlamenti küszöb alatt mérik.

A közvélemény-kutatások szerint egyetlen román pártnak sincs esélye – a kormányalakításhoz szükséges – abszolút többség megszerzésére. A felmérések szoros versenyt jósolnak a kisebbségben kormányzó, Klaus Iohannis államfőhöz közel álló jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a jelenlegi parlament legnagyobb frakciójával rendelkező, tavaly óta ellenzékben lévő Szociáldemokrata Párt (PSD) között.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. június 24., szerda

Az USR készen áll a PNL-vel és az RMDSZ-szel közös kormányzásra

A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) a Nemzeti Liberális Párttal (PNL) és az RMDSZ-szel közös kisebbségi kormány alakítását szorgalmazza – derül ki Dominic Fritz USR-elnök szerda esti Facebook-bejegyzéséből.

Az USR készen áll a PNL-vel és az RMDSZ-szel közös kormányzásra
Hirdetés
2026. június 24., szerda

Üzembe helyezte a román légvédelem az amerikai drónelhárító rendszert

Üzembe helyezték és integrálták a román hadsereg légvédelmi rendszerébe a Merops drónelhárító rendszert, amelyet az Egyesült Államok adott át Romániának – tájékoztatott szerdán a védelmi minisztérium.

Üzembe helyezte a román légvédelem az amerikai drónelhárító rendszert
2026. június 24., szerda

Immár hivatalos: marad az árréskorlátozás!

Nicușor Dan államfő szerdán Kihirdette az alapélelmiszerek árréskorlátozását 2026. december 31-ig meghosszabbító jogszabályt.

Immár hivatalos: marad az árréskorlátozás!
2026. június 24., szerda

Csoma Botond: politikai megállapodás körvonalazódik, kisebbségi kormány esetén is szükség lenne rá

Körvonalazódni látszik egy politikai megállapodás lehetősége a kormányalakítás szempontjából – jelentette ki szerdán a parlamentben Csoma Botond, az RMDSZ sajtószóvivője, egyben képviselőházi frakcióvezetője.

Csoma Botond: politikai megállapodás körvonalazódik, kisebbségi kormány esetén is szükség lenne rá
Hirdetés
2026. június 24., szerda

Hallgatólagosan elfogadta a képviselőház a Románia és a Moldovai Köztársaság egyesüléséről szóló törvénytervezetet

Hallgatólagosan elfogadta szerdai ülésén a képviselőház a Románia és a Moldovai Köztársaság egyesüléséről szóló törvénytervezetet.

Hallgatólagosan elfogadta a képviselőház a Románia és a Moldovai Köztársaság egyesüléséről szóló törvénytervezetet
2026. június 24., szerda

Elutasította az alkotmánybíróság Nicușor Dan alkotmányossági kifogását az RMDSZ medvetörvénye ellen

Nem találta megalapozottnak az alkotmánybíróság Nicușor Dan alkotmányossági kifogását, amelyet a barna medvék támadásainak megelőzésére és leküzdésére irányuló azonnali beavatkozási módszerek jóváhagyásáról szóló törvény ügyében nyújtott be.

Elutasította az alkotmánybíróság Nicușor Dan alkotmányossági kifogását az RMDSZ medvetörvénye ellen
2026. június 24., szerda

Mégis Grindeanu a PSD miniszterelnök-jelöltje, vállalják a kormányzást, az USR ismét rotációs megoldást javasol

A Szociáldemokrata Párt (PSD) vállalja, hogy kisebbségi kormányt alakítson, és Sorin Grindeanu pártelnököt jelöli a miniszterelnöki tisztségbe.

Mégis Grindeanu a PSD miniszterelnök-jelöltje, vállalják a kormányzást, az USR ismét rotációs megoldást javasol
Hirdetés
2026. június 24., szerda

Kelemen Hunor a Magyar Péterrel való viszonyáról: célunk, hogy korrekt kapcsolatot ápoljunk a magyar kormánnyal

Várhatóan a nyár vagy az ősz folyamán találkozik újra Magyar Péter kormányfővel Kelemen Hunor. Az RMDSZ elnöke szerint a cél továbbra is egy tiszteleten, együttműködésen és bizalmon alapuló kapcsolat kialakítása Románia és Magyarország között.

Kelemen Hunor a Magyar Péterrel való viszonyáról: célunk, hogy korrekt kapcsolatot ápoljunk a magyar kormánnyal
2026. június 24., szerda

Grindeanunak nem fűlik a foga a miniszterelnöki tisztséghez az értesülések szerint

A Szociáldemokrata Párt (PSD) a legesélyesebb arra, hogy kormányalakítási megbízást kapjon a Nicușor Dan államfő és a parlamenti pártok közötti keddi egyeztetések nyomán – közölte több politikus és sajtóorgánum is.

Grindeanunak nem fűlik a foga a miniszterelnöki tisztséghez az értesülések szerint
2026. június 24., szerda

Útilaput kötnek a renitensek talpára a liberálisok

Megkezdődött a Nemzeti Liberális Pártban (PNL) az Adrian Veștea kormányát támogató párttagok kizárási eljárása – jelentette be Ionel Bogdan képviselő a PNL országos elnökségének keddi ülése után.

Útilaput kötnek a renitensek talpára a liberálisok
Hirdetés
Hirdetés