Fejenként 15 ezer euró kártérítésre jogosult az a 17 román állampolgár, aki az 1989-es forradalomban meggyilkolt vagy megsebesült hozzátartozója ügyében panaszt emelt a román állam ellen – derül ki az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) keddi közleményéből.
2016. február 23., 20:102016. február 23., 20:10
Az EJEB szerint a román igazságszolgáltatás nem végzett tényleges vizsgálatot, márpedig az államnak meg kell állapítania, kik a felelősök azért, hogy a forradalom idején emberek haltak, illetve sebesültek meg.
Az ítélet rámutat: az eljárás során megsértették az emberi jogok európai egyezményének 2. cikkelyét, mivel nem végeztek hatékony nyomozást az 1989-es események ügyében, amelyek során a panaszosok rokonait meggyilkolták. Az EJEB ítélete azért számít különösen fontosnak, mert a román katonai ügyészség épp tavaly októberben döntött úgy: nem indít nyomozást az 1989-es forradalommal kapcsolatban, miután megállapították, hogy egyebek mellett a feltételezett bűncselekmények egy része elévült, másik része meg sem történt. A mintegy ezer halálos áldozatot és több mint 3 ezer sebesültet követelő népfelkelés 1989. december 16-án kezdődött Temesváron, majd kiterjedt Bukarestre és több romániai nagyvárosra, és ennek nyomán bukott meg Nicolae Ceauşescu volt kommunista diktátor.
A legfőbb ügyészség által tavaly októberben kiadott közlemény szerint eredetileg több mint 4500 büntetőjogi per indult a forradalomkor történt eseményekkel kapcsolatban. Végül a katonai ügyészségek 112 aktában összesen 275 személy ellen emeltek vádat. Az ügyészek úgy értékelték, hogy 1989. december 16. és 22. között – amíg Ceauşescu hatalmon volt – a karhatalmi erők keményen megtorolták a Ceauşescu-ellenes felkelést, majd a volt kommunista vezető elmenekülése után hatalmi űr és káosz keletkezett. Így a katonaságot irányítók – magyarázták az ügyészek – sokszor nem tudtak egymás parancsairól, ezért előfordult, hogy különböző katonai alakulatok egymásra nyitottak tüzet, azt feltételezve, hogy a túlsó oldalon ellenforradalmi erők állnak, amelyek Ceauşescunak a hatalomba való visszatérését akarják.
Teodor Mărieş, a forradalom áldozatainak emlékét ápoló egyesület vezetője még októberben közölte, hogy bírósághoz fordulnak a katonai ügyészség döntése miatt. Januárban azonban a legfelsőbb bíróság elutasította a dosszié lezárása ellen emelt óvást. A December 21. Egyesület több tagja korábban is pert nyert az Emberi Jogok Európai Bíróságán, amely a mostani esethez hasonlóan elmarasztalta Romániát, amiért nem szolgáltatott igazságot a forradalom sebesültjeinek és a halálos áldozatok hozzátartozóinak.
A strasbourgi bíróság döntése nyomán 2014-ben az egyesület a román katonai ügyészséghez fordult, hogy derítse ki: kit terhel büntetőjogi felelősség a sortüzekért, gyilkosságokért, kínzásokért és egyéb erőszakos cselekményekért. A vádhatóság ezt arra hivatkozva utasította el, hogy a panaszosok által jelzett bűncselekmények elévültek vagy közkegyelem hatálya alá estek, vagy nem szerepelnek a büntető törvénykönyvben, vagy meg sem történtek. A katonai ügyészség tavaly októberi közleménye szerint az 1989-es események miatt korábban 4544 büntetőper indult, amelyekben 25 tábornokot és 170 alacsonyabb rangú katonát állítottak bíróság elé.
Ezt követően a legfelsőbb bíróság elutasította az egyesület fellebbezését, mert nem találta perképesnek. A forradalom dossziéjának újranyitását elutasító ügyészségi döntés ellen azonban 150 forradalmár egyenként is fellebbezett, ezeket az óvásokat még nem bírálta el a legfelső bíróság. Bogdan Licu ügyvivő legfőbb ügyész éppen hétfőn jelentette be, hogy újra kivizsgálja a forradalom dossziéját a December 21. Egyesület elnöke újabb panasza nyomán.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár a bukaresti közlekedési minisztérium továbbra is azzal számol, hogy 2026 végéig rekordot jelentő, 233,59 kilométernyi autópályát és gyorsforgalmi utat adnak át Romániában, a Pro Infrastructura Egyesület szerint több határidő is túlságosan optimista.
A Digi mellett más cégek is részt vesznek a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) mesterséges intelligencián alapuló kiberbiztonsági platformjának kiépítésében, a cégek némelyike azonban korrupciós ügyekben lehet érintett.
Zivatarokra figyelmeztető narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). 11 megyében ugyanakkor továbbra is kánikulára figyelmeztetnek.
Romániának „megállapodásra” vagy „politikai fegyverszünetre” van szüksége a költségvetési és intézményi stabilitás fenntartása érdekében – jelentette ki Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök.
A romániai polgárok az EU-átlagnál elégedetlenebbek az életminőségükkel – derül ki az Európai Parlament legfrissebb felméréséből.
Tíz évre kiutasították Romániából azt a marokkói állampolgárt, akit a Román Hírszerző Szolgálat szerint terrorista propagandatevékenység és romániai személyek radikalizálása miatt nemkívánatos személlyé nyilvánítottak.
Dominic Fritz szerint árt Romániának, ha etnikai hovatartozásuk alapján megkérdőjelezik a nemzeti kisebbségek hazafiságát. Temesvár polgármestere, USR-elnök úgy véli, a gyűlöletkeltés és az összeesküvés-elméletek gyengítik az országot és európai szerepét.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szerdán úgy döntött, hogy kezdeményezi Nicușor Dan államfő tisztségből való felfüggesztését, illetve megindítja az előre hozott parlamenti választások kiírásához szükséges eljárást – közölte a párt.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, a nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke szándékosan késlelteti és akadályozza a teljes jogkörrel rendelkező kormány megalakítását – állította szerdán Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke.
Nincs veszélyben a bérek és nyugdíjak kifizetése, és jelenleg nem áll fenn annak a kockázata, hogy az állam ne tudná teljesíteni ezeket a kötelezettségeit – jelentette ki Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!