Fotó: Mediafax
2010. március 03., 09:252010. március 03., 09:25
Botrányos előzmények után, az ellenzéki képviselők távollétében fogadta el tegnap a képviselőház a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényt. A Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselői már a hétfő délutáni, cikkelyenkénti szavazásról is távol maradtak, mivel a két ellenzéki párt álláspontja szerint a kormánytöbbség a házszabályt megsértve, a kötelező procedúrák megkerülésével vette napirendre a törvényjavaslatot.
Az ellenzék egyúttal úgy vélte, a Demokrata-Liberális Párt (PDL) azért sürgette a törvény elfogadását, mert azáltal szeretné bebetonozni saját embereit a kormánynak alárendelt megyei igazgatóságok és hatóságok élén, a jogszabály ugyanis álláspontjuk szerint elősegíti a politikai alapú kinevezéseket. Ezért tegnap mindkét alakulat bejelentette, hogy alkotmánybíróságon támadja meg a 172 vokssal, tartózkodás és ellenszavazat nélkül elfogadott, a közalkalmazottak jogállását szabályozó 1999/188-es törvényt módosító jogszabályt.
Valeriu Zgonea a PSD részéről közölte, pártja jogászai együttműködnek a PNL szakembereivel az alkotmánybírósági fellebbezés összeállításán, egyúttal kezdeményezi Sulfina Barbu PDL-s képviselő, az alsóház közigazgatási bizottsága elnökének felelősségre vonását is a szerintük előkészítetlen törvény napirendre tűzése miatt. Zgonea szerint a kormány mintegy négyezer közalkalmazottat „betonoz be” tisztségébe.
A közigazgatási bizottság hétfőn sürgősségi eljárással tárgyalta meg a tervezetet, és a PDL két javaslatát beépítve egyrészt négyről három évre csökkentette azt az időtartamot, amelynek elteltével előléptethető egy közalkalmazott, másrészt a vezetői tisztség betöltéséhez szükséges képzés időtartamát ötről három évre szállította le. Elfogadták azt a javaslatot is, amely feloldja a 2010. december 31-éig meghirdetett előléptetési moratóriumot. A szenátus már február 22-én elfogadta a jogszabályt. Vasile Blaga belügyminiszter akkor elmondta, a jogszabály a kormánynak alárendelt közintézményekben szerződéses viszonyban dolgozó koordinációs igazgatókat és igazgatóhelyetteseket igazgatói és igazgatóhelyettesi besorolással közalkalmazottá nyilvánítja.
Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke a jogszabályt ért vádak kapcsán tegnap emlékeztetett, hogy az RMDSZ tavaly tüntetéseket szervezett a korábbi PDL–PSD-kormány által elfogadott rendelet ellen, amely szerint a helyi közintézmények vezetői esetében nem követelte meg a közalkalmazotti státust, így lehetővé tette a köztisztviselők politikai alapú kinevezését. „Éppen ezért támogatjuk az új jogszabályt, amely ismét közalkalmazotti jogállásba helyezi az igazgatókat, ezáltal biztosítja az intézmények stabilitását” – hangsúlyozta Markó Béla. A politikus emlékeztetett, a jogszabályt annak nyomán fogadták el, hogy az alkotmánybíróság korábban az alaptörvénnyel ellentétesnek minősítette a politikai alapú kinevezések gyakorlatát.
Markó szerint amikor az RMDSZ kormányra lépett, nem politikai szempontok alapján alkudta ki magának az intézményeik vezetői tisztségeit, hanem a magyarság számaránya alapján kért megfelelő számú szakértői tisztséget. Szakál András, a Közalkalmazottak Országos Ügynökségének vezetője közölte: az új jogszabály alkotmányos, hiszen annak révén nem történt más, mint hogy visszatértek a 2009-ig alkalmazott gyakorlathoz, amikor a közintézmények élén közalkalmazotti státusú vezetők álltak.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) továbbra is támogatja a Bolojan-kormány által kezdeményezett reformokat – jelentette ki szerdán a párt alelnöke, Ciprian Ciucu.
Tudomásul vette szerdai együttes ülésén a képviselőház és a szenátus házbizottsága Nicușor Dan államfő javaslatát az Ukrajnának nyújtott katonai segélyeket koordináló NATO-misszió romániai logisztikai központja parancsnokságának létrehozásáról.
A romániai lakosság csaknem háromnegyede támogatná az önkéntes katonai szolgálat bevezetését – derül ki az INSCOP közvélemény-kutató intézet friss felméréséből.
Az oktatási minisztérium szerdán közvitára bocsátotta a hallgatói ösztöndíjak összegét jóváhagyó miniszteri rendelet tervezetét.
Nemzetközi összeesküvést sejt az ellene felhozott vádak mögött és áldozati pózban tetszeleg Călin Georgescu korábbi szélsőjobboldali államfőjelölt, aki ellen kedden emelt vádat a legfőbb ügyészség az államrend megdöntésére irányuló cselekedetek miatt.
Románia nem tudja 8 százalék alatti költségvetési hiánnyal zárni az idei évet, a jelenlegi deficit magasabb az év elején és az év közepén prognosztizáltnál – ismerte le Ilie Bolojan miniszterelnök egy kedd esti televíziós interjúban.
Nem csupán 2024-ben használták a Călin Georgescu független szélsőjobboldali jelölt elnökválasztási győzelmét szolgáló hibrid háborús eszközöket, hanem idén is bevetették őket – jelentette ki Alex Florenta legfőbb ügyész.
Románia mintegy 1,5 milliárd euró értékű támogatást nyújtott Ukrajnának, ami a GDP körülbelül 0,2 százalékát teszi ki – ismerte el Ilie Bolojan miniszterelnök, ellentmondva ezzel Marcel Ciolacu volt miniszterelnöknek.
A Román Rendőrség kedden közölte, hogy büntetőeljárást indított a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnökét, George Simiont ért fenyegetések ügyében.
Piatra-Neamț város polgármestere, Adrian Niță kedden bejelentette, hogy elrendelte az elektromos rollerek közterületen való elhelyezésére vonatkozó engedély visszavonását, miután egy 15 éves tinédzser tragikus körülmények között életét vesztette.