Tãriceanu és Bãsescu közel a végső szakításhoz

A Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülése alkalmából újból összetűzésbe került Cãlin Popescu-Tãriceanu miniszterelnök Traian Bãsescu államfővel, ez utóbbi pedig kijelentette: végképp elvesztette a miniszterelnökbe vetett bizalmát, akivel immár a céljaik sem azonosak. Bãsescu elmarasztalta a Tãriceanu-kabinet működését, majd ismét hangsúlyozta: megbánta, hogy 2004-ben őt nevezte ki a kormány élére. Az államfő nyilatkozataiból politikai elemzők arra következtettek, hogy Bãsescu még az idén el akarja távolítani egykori szövetségesét. Az újabb konfliktusra a Legfelsőbb Védelmi Tanács hétfői ülése adott okot, amelyen elfogadták a Nemzetbiztonsági Stratégiát. A stratégia okmányában megfogalmazott előírásokat nyilvános vitára, majd a javaslatok alapján két hónapon belül törvénycsomag keretében parlamenti vitára bocsátják.
A törvénycsomag-tervezet a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) és a Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE) működését, a hírszerzést és kémelhárítást, valamint a hírszerző tisztek jogállását tartalmazza. A Nemzetbiztonsági Stratégia megvitatásában az államfő és a miniszterelnök ellentétes álláspontra helyezkedett a „hatékony kormányzás” fogalmának beemelése miatt. Bãsescu szerint a „hatékony kormányzás” része az európai uniós alapokmánynak, a kormányfő viszont úgy vélte, a fogalom nemzetbiztonsági tényezőként való említése csak az elmaradt, nem demokratikus államokra vonatkozik. Tãriceanu ugyanakkor hozzátette, az elfogadott okmány nem tartalmazza a nemzeti érdek alapgondolatát, márpedig a Nemzetbiztonsági Stratégiának nem a politikai körök, hanem a lakosság érdekeit kellene követnie. Hasonló álláspontra helyezkedtek a Nemzeti Liberális Párt (PNL) képviselői is, akik nehezményezik, hogy a jogszabálytervezet szerint a titkosszolgálatok túl nagy hatáskörrel rendelkeznének. Bogdan Olteanu, a képviselőház liberális elnöke jelezte: pártja módosító javaslatokkal kívánja majd a Nemzetbiztonsági Stratégia hiányosságait kiküszöbölni.
Habár az RMDSZ hivatalosan még nem foglalt állást az ügyben, Toró T. Tibor képviselő, a honvédelmi, közrend és nemzetbiztonsági bizottság tagja úgy véli, egy új nemzetvédelmi törvény a jelenlegi politikai helyzetben a romániai magyarság autonómiatörekvése számára is rendkívül hasznos lehet. Az új tervezetben ugyanis, ellentétben az 1991 óta érvényben lévő törvénnyel, a nemzeti kisebbségek már nem potenciális veszélyforrásként szerepelnek a nemzetbiztonság számára. Ami a leendő törvénycsomag-tervezetet illeti, a képviselő nem tartja kizártnak, hogy a kormány sürgősségi eljárással fogadtatja el a parlamenttel, így akár az év vége előtt érvénybe léphet az új jogszabály.


Mircea Toma újságíró azt állítja, követték
F. B. A Legfelsőbb Védelmi Tanácshoz (CSAT) és a Legfőbb Ügyészséghez kíván fordulni Mircea Toma, az Academia Caþavencu országos hetilap újságírója, mivel állítása szerint követik őt. Toma arra alapozza gyanúját, hogy április hetedikén egy fővárosi szállodában találkozott Vasile Doanã katonai ügyésszel, a találkozásról pedig beszámolt a sajtó is, jogi forrásokra hivatkozva. Az újságíró elmondta: a találkozás helyszínéről csak húsz perccel azelőtt egyeztettek telefonon, így vélhetően lehallgatták a telefonbeszélgetést is. Toma azt állítja, Doanával a RAFO kőolaj-finomító vállalat ügyében indított eljárásról beszéltek. Az újságíró ugyanis olyan információk birtokába jutott, amelyek szerint a vizsgálatokat végző Doanától el akarták venni az ügyet, mivel nem szeretnék, ha az igazság kiderülne. Toma szerint az, hogy a lapok beszámoltak a találkozásról, megfélemlítési szándékról tanúskodik. Az újságíró szerint ugyanakkor nem lehet szó nélkül hagyni az incidenst, mivel az „a rendszer régi betegségét mutatja.” Az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) tegnap közleményben cáfolta az újságíró állításait. A DNA szerint az ügy nem a katonai ügyészségre tartozik, ezért nem Doanã vizsgálja. Barta Zoltán