Hirdetés

Călin Popescu-Tăriceanu: erősíteni kell a magyar–román együttműködést

Közös érdekek. Călin Popescu-Tăriceanu szorosabb magyar–román együttműködést szeretne •  Fotó: Facebook/Calin Popescu Tariceanu

Közös érdekek. Călin Popescu-Tăriceanu szorosabb magyar–román együttműködést szeretne

Fotó: Facebook/Calin Popescu Tariceanu

Erősítené a román–magyar viszonyt, és közelítené Romániát a visegrádi négyekhez Călin Popescu-Tăriceanu, a szenátus elnöke. A politikus kérdésünkre válaszolva elmondta, pártja a kétoldalú államközi kapcsolatokra és az erdélyi magyar kisebbségre való tekintettel mondott nemet a Magyarországot elítélő Sargentini-jelentésre.

Pataky István

2019. március 04., 15:142019. március 04., 15:14

2019. március 04., 15:412019. március 04., 15:41

Romániának és Magyarországnak egyaránt érdeke a még szorosabb együttműködés. Két szomszédos uniós tagállamról van szó, amelynek nyilvánvalóan megvannak a maga érdekei, de számos közös érdek is van. Álláspontjaink egyeztetése sok európai uniós kérdésben már önmagában elegendő okot ad arra, hogy legalább évente újra működjenek a közös kormányülések – véli Călin Popescu- Tăriceanu.

A szenátus elnöke a közép-kelet-európai országok közötti, s ezen belül a visegrádi négyek egyre hangsúlyosabb együttműködésével kapcsolatban elmondta:

Hirdetés

az utóbbi két évben a V4 plusz elnevezéssel működő együttműködésben Románia is szerepet vállalt.

„Ezt az egyelőre kezdetleges, formálódó közös munkát tovább lehet mélyíteni. Az uniós csatlakozást követően e térség országai rengeteg közös problémával néztek szembe. Házelnökként több alkalommal egyeztettem a visegrádi csoport tagországaiból érkező kollégáimmal, ahol rendszeresen kiderült, hogy gyakorlatilag azonosak a megoldandó témáink. Közös érdekeink vannak a térségbeli infrastruktúra fejlesztése terén, hiszen e tekintetben még mindig nagyok a különbségek az unió nyugati és keleti államai között. Én a magam részéről elkötelezett híve vagyok annak, hogy Románia bővítse kapcsolatait a visegrádiakkal” – fogalmazott a Liberálisok és Demokraták Szövetségének (ALDE) elnöke.

A Romániát ért brüsszeli bírálatokra vonatkozó kérdésünkre a liberális politikus azt emelte ki, hogy

a vitás kérdésekben az Európai Bizottság és az érintett tagország közötti párbeszédet tartja a leghatékonyabbnak.

„Ennek a dialógusnak a témái ugyanakkor a tényeken kell hogy alapuljanak, nem – mondjuk – olyan újságcikkek címein, amelyek valótlanságokat állítanak. A Bizottságnak mélyebben meg kell ismernie a Brüsszelből kifogásolt lépéseket, csak így kerülheti el, hogy a felszínes tálalás alapján ítélkezzék” – fogalmazott Tăriceanu. Szerinte

Romániában a jogállam alapintézményei stabil lábakon állnak.

„A korábbi években ugyanakkor valóban történtek súlyos kihágások a jogállamiságot illetően, amelyeket az Európai Bizottság vagy nem látott, vagy pedig nem akart látni. Ez ilyen formában nem folytatódhat tovább! A bukaresti kormányzat, a parlamenti többség éppen ezeket a kihágásokat próbálja korrigálni. Mi felhoztuk ezt a témát bizottsági elnöknél és alelnöknél, s nagyon őszintén és részletesen beszámoltunk nekik arról, hogy mi történik valójában Romániában. Azt tapasztaltam, hogy azokat a kérdéseket, amelyeket eddig mellőztek – mint például a napvilágot látott titkos megállapodások az igazságszolgáltatás szereplői, intézményei és a titkosszolgálatok között – most már figyelembe vesznek Brüsszelben is, és elismerik, hogy ezek súlyosan érintették az igazságszolgáltatás függetlenségét. Tehát, amikor a romániai jogállamiságról beszélünk, nem kerülhetjük meg azokat a kérdéseket, amelyekre mi éppenséggel a megoldásokat keressük” – mondta a felsőház elnöke.

A Tăriceanu vezette román ALDE két képviselője, aki a liberális pártcsaládot erősíti az Európai Parlamentben – kivételt képezve – elutasította a Magyarország elleni Sargentini-jelentést.

Guy Verhofstadt frakcióvezető az utóbbi időben többször is bírálta a román tagpártot, amiért a koalíció részeként a romániai jogállamiságot „veszélyeztető” bukaresti kormányt erősíti. A pártcsaládból való kizárást is meglebegtette. A támadásokkal kapcsolatban a liberális pártvezető elmondta, az egyik fő ok, amiért a román ALDE-t bírálat érte az európai pártcsalád vezetése részéről, éppen a Sargentini-jelentés elutasítása volt. „Elmondtam liberális kollégáimnak, hogy két nyomós okunk is volt a nem szavazatra. Az egyik az, hogy

Idézet
a magyar–román államközi viszony az utóbbi tizenöt évben feszültségmentessé vált, pedig azelőtt ez korántsem volt így. Ma sokkal inkább egy szoros együttműködésről beszélhetünk.

Az uniós szavazati jogot megvonó hetes cikkely szerinti eljárás megszavazását Magyarország barátságtalan lépésként értékelte volna képviselőink részéről. A másik ok a romániai magyar kisebbség. A legnagyobb kisebbségben élő nemzeti közösségről beszélünk az Európai Unióban. Ők is barátságtalan lépésként értékelték volna, ha mi igent mondunk az ő anyaországukat elítélő jelentésre. Ennek fényében azt gondolom, mi korrekt módon jártunk el, s mi ezt nagyon világosan elmagyaráztuk liberális kollégáinknak” – hangsúlyozta Călin Popescu-Tăriceanu.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. június 26., péntek

Német titkosügynök? Magyarbérenc? Román politikusok célkeresztjében a jobbközép kormányfőjelölt

Alig telt el néhány óra azután, hogy a kormányzó jobbközép pártok (PNL, USR és az RMDSZ) Siegfried Mureșan személyében önálló miniszterelnök-jelölttel rukkoltak elő, többen máris azzal vádolják az EP-képviselőt, hogy idegen érdekek szolgálatában áll.

Német titkosügynök? Magyarbérenc? Román politikusok célkeresztjében a jobbközép kormányfőjelölt
Hirdetés
2026. június 26., péntek

Azt hitte, de közben mégsem: Nicușor Dan a PNL-re mutogat

Nicușor Dan elnök közölte, hogy a pártok visszatértek a „politikai patthelyzethez”, miután a PNL kedden még kötelezettséget vállalt egy kisebbségi PSD-kormány megszavazására, ám később megváltoztatta az álláspontját.

Azt hitte, de közben mégsem: Nicușor Dan a PNL-re mutogat
2026. június 26., péntek

Német mintára készülhet a digitális pénztárcánk

Románia a német technológiai megoldást alkalmazza az európai digitális pénztárca saját verziójának kifejlesztéséhez. Az Európai Unió tagállamaként az országnak 2026 decemberéig kötelezően implementálnia kell a digitális tárcát.

Német mintára készülhet a digitális pénztárcánk
2026. június 26., péntek

Nyugdíjkorhatár: júliustól újabb egy hónappal emelkedik a nők esetében

2026 júliusától ismét emelkedik a nők öregségi nyugdíjkorhatára: 62 éves és 7 hónapos koruktól kérhetik a nyugdíjazásukat. Ez egy hónappal magasabb korhatárt jelent az év első felében nyugdíjba vonuló nőkhöz képest.

Nyugdíjkorhatár: júliustól újabb egy hónappal emelkedik a nők esetében
Hirdetés
2026. június 26., péntek

Szabotázst kiált a PSD: ez nem tárgyalás, ez rosszhiszeműség

A PNL, az USR, valamint az RMDSZ szabotálja a kormányalakítást, és folyamatosan új feltételeket találnak ki pozícióik megőrzéséért – szögezte le pénteki közleményében a PSD.

Szabotázst kiált a PSD: ez nem tárgyalás, ez rosszhiszeműség
2026. június 26., péntek

Tánczos Barna: uniós segítség nélkül nem lehet rendezni a medvekérdést

A barna medve szigorú uniós védettségének lazítását sürgeti Románia több tagállammal közösen, mert Tánczos Barna ügyvivő miniszter szerint a jelenlegi szabályozás nem teszi lehetővé a túlszaporodott állomány hatékony kezelését.

Tánczos Barna: uniós segítség nélkül nem lehet rendezni a medvekérdést
Hirdetés
2026. június 26., péntek

A kánikula jelentős kockázatot jelent – Ajánlásokat fogalmazott meg az egészségügyi hatóság

Az Országos Egészségügyi Intézet (INSP) szakemberei pénteken ajánlásokat fogalmaztak meg a lakosság számára a kánikula idejére.

A kánikula jelentős kockázatot jelent – Ajánlásokat fogalmazott meg az egészségügyi hatóság
2026. június 26., péntek

Toronymagas esélyese van a kormányalakításnak a politikai folyamatokat latolgató előrejelzési piac szerint

Sorin Grindeanut tartják a legesélyesebbnek a miniszterelnöki tisztségre a Polymarket előrejelzési platformon, amelyet a román hatóságok hivatalosan letiltottak.

Toronymagas esélyese van a kormányalakításnak a politikai folyamatokat latolgató előrejelzési piac szerint
2026. június 26., péntek

EP-képviselő a PNL, az USR és az RMDSZ közös miniszterelnök-jelöltje

Siegfried Mureșan, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) európai parlamenti képviselője, az Európai Néppárt (EPP) alelnöke lehet a PNL, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és az RMDSZ közös miniszterelnök-jelöltje sajtóértesülések szerint.

EP-képviselő a PNL, az USR és az RMDSZ közös miniszterelnök-jelöltje
Hirdetés
Hirdetés