
Közös érdekek. Călin Popescu-Tăriceanu szorosabb magyar–román együttműködést szeretne
Fotó: Facebook/Calin Popescu Tariceanu
Erősítené a román–magyar viszonyt, és közelítené Romániát a visegrádi négyekhez Călin Popescu-Tăriceanu, a szenátus elnöke. A politikus kérdésünkre válaszolva elmondta, pártja a kétoldalú államközi kapcsolatokra és az erdélyi magyar kisebbségre való tekintettel mondott nemet a Magyarországot elítélő Sargentini-jelentésre.
2019. március 04., 15:142019. március 04., 15:14
2019. március 04., 15:412019. március 04., 15:41
Romániának és Magyarországnak egyaránt érdeke a még szorosabb együttműködés. Két szomszédos uniós tagállamról van szó, amelynek nyilvánvalóan megvannak a maga érdekei, de számos közös érdek is van. Álláspontjaink egyeztetése sok európai uniós kérdésben már önmagában elegendő okot ad arra, hogy legalább évente újra működjenek a közös kormányülések – véli Călin Popescu- Tăriceanu.
A szenátus elnöke a közép-kelet-európai országok közötti, s ezen belül a visegrádi négyek egyre hangsúlyosabb együttműködésével kapcsolatban elmondta:
„Ezt az egyelőre kezdetleges, formálódó közös munkát tovább lehet mélyíteni. Az uniós csatlakozást követően e térség országai rengeteg közös problémával néztek szembe. Házelnökként több alkalommal egyeztettem a visegrádi csoport tagországaiból érkező kollégáimmal, ahol rendszeresen kiderült, hogy gyakorlatilag azonosak a megoldandó témáink. Közös érdekeink vannak a térségbeli infrastruktúra fejlesztése terén, hiszen e tekintetben még mindig nagyok a különbségek az unió nyugati és keleti államai között. Én a magam részéről elkötelezett híve vagyok annak, hogy Románia bővítse kapcsolatait a visegrádiakkal” – fogalmazott a Liberálisok és Demokraták Szövetségének (ALDE) elnöke.
A Romániát ért brüsszeli bírálatokra vonatkozó kérdésünkre a liberális politikus azt emelte ki, hogy
„Ennek a dialógusnak a témái ugyanakkor a tényeken kell hogy alapuljanak, nem – mondjuk – olyan újságcikkek címein, amelyek valótlanságokat állítanak. A Bizottságnak mélyebben meg kell ismernie a Brüsszelből kifogásolt lépéseket, csak így kerülheti el, hogy a felszínes tálalás alapján ítélkezzék” – fogalmazott Tăriceanu. Szerinte
„A korábbi években ugyanakkor valóban történtek súlyos kihágások a jogállamiságot illetően, amelyeket az Európai Bizottság vagy nem látott, vagy pedig nem akart látni. Ez ilyen formában nem folytatódhat tovább! A bukaresti kormányzat, a parlamenti többség éppen ezeket a kihágásokat próbálja korrigálni. Mi felhoztuk ezt a témát bizottsági elnöknél és alelnöknél, s nagyon őszintén és részletesen beszámoltunk nekik arról, hogy mi történik valójában Romániában. Azt tapasztaltam, hogy azokat a kérdéseket, amelyeket eddig mellőztek – mint például a napvilágot látott titkos megállapodások az igazságszolgáltatás szereplői, intézményei és a titkosszolgálatok között – most már figyelembe vesznek Brüsszelben is, és elismerik, hogy ezek súlyosan érintették az igazságszolgáltatás függetlenségét. Tehát, amikor a romániai jogállamiságról beszélünk, nem kerülhetjük meg azokat a kérdéseket, amelyekre mi éppenséggel a megoldásokat keressük” – mondta a felsőház elnöke.
Guy Verhofstadt frakcióvezető az utóbbi időben többször is bírálta a román tagpártot, amiért a koalíció részeként a romániai jogállamiságot „veszélyeztető” bukaresti kormányt erősíti. A pártcsaládból való kizárást is meglebegtette. A támadásokkal kapcsolatban a liberális pártvezető elmondta, az egyik fő ok, amiért a román ALDE-t bírálat érte az európai pártcsalád vezetése részéről, éppen a Sargentini-jelentés elutasítása volt. „Elmondtam liberális kollégáimnak, hogy két nyomós okunk is volt a nem szavazatra. Az egyik az, hogy
Az uniós szavazati jogot megvonó hetes cikkely szerinti eljárás megszavazását Magyarország barátságtalan lépésként értékelte volna képviselőink részéről. A másik ok a romániai magyar kisebbség. A legnagyobb kisebbségben élő nemzeti közösségről beszélünk az Európai Unióban. Ők is barátságtalan lépésként értékelték volna, ha mi igent mondunk az ő anyaországukat elítélő jelentésre. Ennek fényében azt gondolom, mi korrekt módon jártunk el, s mi ezt nagyon világosan elmagyaráztuk liberális kollégáinknak” – hangsúlyozta Călin Popescu-Tăriceanu.
Parázs vitát váltott ki az e-SănătateaMea (e-Egészségem) nevű új romániai egészségügyi portál szeptember 1-jei indulása, különösen a családorvosok körében.
Ötezer lejes pénzjutalmat kapnak azok a végzősök, akik a 2026-os érettségi vizsgán tízes átlagot értek el – döntött csütörtöki ülésén a kormány.
Nem hagyta szó nélkül Csoma Botond, hogy Cătălin Drulă, a magyar szervezettel koalícióban kormányzó USR képviselője magyar nyelven bírálta az RMDSZ-t a képviselőház házbizottságának megválasztását övező botrány nyomán.
Az Európai Bizottság hivatalosan magyarázatot kért a román hatóságoktól a nemrég hatályba lépett új feddhetetlenségi törvényről, különös tekintettel az úgynevezett „Fritz-módosítás” rendelkezésére.
Az RMDSZ készen áll arra, hogy hozzájáruljon egy új kormány megalakításához, akár azzal, hogy parlamenti támogatást nyújt egy, a Szociáldemokrata Párt (PSD) által vezetett kisebbségi kormánynak – jelentette ki Tánczos Barna.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) új online platformmal rukkolt elő, amely összefogja az állami nyugdíjakkal, a társadalombiztosítással, a munkahelyi balesetekkel és a foglalkozási megbetegedésekkel kapcsolatos információkat és szolgáltatásokat.
A PSD nyomást gyakorolt az RMDSZ-re a neki járó háznagyi tisztség kapcsán, ezért döntött végül úgy, hogy a keddi voksoláson megszavazza a képviselőház házbizottsága összetételének vitatott módosítását – jelentette ki a Krónikának Csoma Botond.
A Silva szakszervezeti szövetség szerint a Romsilva átszervezése működésképtelenné teheti a vállalatot és veszélybe sodorhatja az állami erdővagyont, ezért a Legfelsőbb Védelmi Tanácshoz (CSAT) fordultak az ügyben.
Összesen százezer lejre bírságolt a fogyasztóvédelmi hatóság egy szállodát a Fekete-tenger romániai partszakaszán található Saturn üdülőtelepen, miután a hotelben kedd este több tucat vendég rosszul lett, feltételezhetően ételmérgezés miatt.
szóljon hozzá!