
Oleksandr Bankov, Ukrajna bukaresti nagykövete
Fotó: Facebook
Oleksandr Bankov, Ukrajna bukaresti nagykövete továbbra is azt állítja, hogy Kelemen Hunor RMDSZ-elnök kétszer próbált meg belépni az ország területére, és mindannyiszor visszautasították. Kelemen ezt korábban többször cáfolta.
2019. április 21., 14:092019. április 21., 14:09
2019. április 21., 14:152019. április 21., 14:15
A diplomata minderről a G4Media hírportálnak adott interjúban beszélt, amelyben mindazonáltal ezúttal sem indokolta meg Kelemen Hunor kitiltásának okát. Mint ismert, az RMDSZ elnöke április 6-án a Záhony–Csap-határátkelőn szeretett volna belépni Ukrajnába, ahol azonban román diplomata-útlevelének felmutatása után közölték vele, hogy a két társa folytathatja az utat, neki azonban vissza kell fordulnia. Kelement arról tájékoztatták az ukrán határőrizeti szervek, hogy másfél évre kitiltották az országból; magyarázatot nem adtak belépése megtagadására.
A romániai magyar politikus kitiltásának okát firtató kérdésre Oleksandr Bankov úgy válaszolt: nem beszélhet az indokról, mivel a döntés – ami szerinte nem különbözik az európai gyakorlattól – nem a kijevi külügyminisztérium, hanem az ukrán határrendészet, a bevándorlási hivatal vagy a nemzetbiztonsági szolgálat hatáskörébe tartozik.
A riporter közbevetésére, miszerint 2017-ről és az idei kísérletről van-e szó, Bankov annyit válaszolt: Kelemen idén áprilisban kapta kézhez hivatalosan a kitiltásáról szóló dokumentumot, amit aláírt. A diplomata ugyanakkor hozzátette, hogy Kelemen Hunor román diplomata-útlevéllel próbált belépni Ukrajnába áprilisban.
A G4Media munkatársa megkérdezte Bankovtól, hogy van-e összefüggés Kelemen kitiltása, valamint az RMDSZ és a Fidesz közötti jó viszony között. A diplomata közölte, ebben az esetben egy adott politikai személyiség tevékenységéről van szó, és nem „mossák össze” a politikust az adott párttal. „Tudja nagyon jól, hogy Orbán Viktor miniszterelnök is erőteljesen hallatja a hangját, amikor Magyarországnak a határain túl élő magyar közösségekkel kapcsolatos politikájáról van szó. De ez nem jelenti, hogy a Fidesz valamennyi tagja azonosul a kormányfő álláspontjával. Például ha Orbán esetében megtiltanák a belépést egy országba, ez nem jelenti, hogy a pártja többi tagja esetében is hasonló intézkedést foganatosítanának” – fogalmazott a román portálnak adott interjúban Ukrajna bukaresti nagykövete.
Hozzátette, az RMDSZ-nek és a Fidesznek joga van szövetségre lépni egymással, ez azonban szerinte nem jelenti azt, hogy „bizonyos kijelentések tolerálhatóak, vagy adott politikai alakulat tevékenységéhez köthetőek”. Arra a kérdésre, hogy hoztak-e az ukrán hatóságok kitiltásról szóló intézkedést az RMDSZ más politikusaival kapcsolatban is, Oleksandr Bankov közölte: nem tudja, mert ez nem tartozik a nagykövetség hatáskörébe.
A nagykövet korábban, az áprilisi incident követően is azt állította: Kelemen Hunor Ukrajnába történő beutazását nem először akadályozták meg a kijevi hatóságok. Szerinte az RMDSZ elnöke már 2017. november 3-a óta nem utazhat be Ukrajnába és az ukrán hatóságok döntésével a magyar politikus is tisztában volt. A nagykövet szerint ugyanis azóta Kelemen megpróbált már magyar útlevéllel belépni Ukrajnába, és akkor is elutasították.
Az RMDSZ elnöke szerint azonban az ukrán nagykövet valótlanságot állít, amikor azt mondja róla, hogy korábban magyar útlevéllel próbált belépni Ukrajnába. „Az elmúlt húsz évben nem voltam Ukrajnában, és soha nem használtam magyar útlevelet. (...) Arra kérem a bukaresti ukrán nagykövetet, Oleksandr Bankov urat, hogy ő is mutassa be az állítólagos korábbi beutazásomat megtiltó hasonló dokumentumokat” – reagált közösségi oldalán Kelemen Hunor a külképviseleti vezető állítására. A politikus a Digi24 hírtelevíziónak nyilatkozva közölte: nem rendelkezik magyar útlevéllel.
Alig telt el néhány óra azután, hogy a kormányzó jobbközép pártok (PNL, USR és az RMDSZ) Siegfried Mureșan személyében önálló miniszterelnök-jelölttel rukkoltak elő, többen máris azzal vádolják az EP-képviselőt, hogy idegen érdekek szolgálatában áll.
Nicușor Dan elnök közölte, hogy a pártok visszatértek a „politikai patthelyzethez”, miután a PNL kedden még kötelezettséget vállalt egy kisebbségi PSD-kormány megszavazására, ám később megváltoztatta az álláspontját.
Románia a német technológiai megoldást alkalmazza az európai digitális pénztárca saját verziójának kifejlesztéséhez. Az Európai Unió tagállamaként az országnak 2026 decemberéig kötelezően implementálnia kell a digitális tárcát.
2026 júliusától ismét emelkedik a nők öregségi nyugdíjkorhatára: 62 éves és 7 hónapos koruktól kérhetik a nyugdíjazásukat. Ez egy hónappal magasabb korhatárt jelent az év első felében nyugdíjba vonuló nőkhöz képest.
A PNL, az USR, valamint az RMDSZ szabotálja a kormányalakítást, és folyamatosan új feltételeket találnak ki pozícióik megőrzéséért – szögezte le pénteki közleményében a PSD.
A barna medve szigorú uniós védettségének lazítását sürgeti Románia több tagállammal közösen, mert Tánczos Barna ügyvivő miniszter szerint a jelenlegi szabályozás nem teszi lehetővé a túlszaporodott állomány hatékony kezelését.
Az Országos Egészségügyi Intézet (INSP) szakemberei pénteken ajánlásokat fogalmaztak meg a lakosság számára a kánikula idejére.
Sorin Grindeanut tartják a legesélyesebbnek a miniszterelnöki tisztségre a Polymarket előrejelzési platformon, amelyet a román hatóságok hivatalosan letiltottak.
Siegfried Mureșan, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) európai parlamenti képviselője, az Európai Néppárt (EPP) alelnöke lehet a PNL, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és az RMDSZ közös miniszterelnök-jelöltje sajtóértesülések szerint.
2 hozzászólás