
Oleksandr Bankov, Ukrajna bukaresti nagykövete
Fotó: Facebook
Oleksandr Bankov, Ukrajna bukaresti nagykövete továbbra is azt állítja, hogy Kelemen Hunor RMDSZ-elnök kétszer próbált meg belépni az ország területére, és mindannyiszor visszautasították. Kelemen ezt korábban többször cáfolta.
2019. április 21., 14:092019. április 21., 14:09
2019. április 21., 14:152019. április 21., 14:15
A diplomata minderről a G4Media hírportálnak adott interjúban beszélt, amelyben mindazonáltal ezúttal sem indokolta meg Kelemen Hunor kitiltásának okát. Mint ismert, az RMDSZ elnöke április 6-án a Záhony–Csap-határátkelőn szeretett volna belépni Ukrajnába, ahol azonban román diplomata-útlevelének felmutatása után közölték vele, hogy a két társa folytathatja az utat, neki azonban vissza kell fordulnia. Kelement arról tájékoztatták az ukrán határőrizeti szervek, hogy másfél évre kitiltották az országból; magyarázatot nem adtak belépése megtagadására.
A romániai magyar politikus kitiltásának okát firtató kérdésre Oleksandr Bankov úgy válaszolt: nem beszélhet az indokról, mivel a döntés – ami szerinte nem különbözik az európai gyakorlattól – nem a kijevi külügyminisztérium, hanem az ukrán határrendészet, a bevándorlási hivatal vagy a nemzetbiztonsági szolgálat hatáskörébe tartozik.
A riporter közbevetésére, miszerint 2017-ről és az idei kísérletről van-e szó, Bankov annyit válaszolt: Kelemen idén áprilisban kapta kézhez hivatalosan a kitiltásáról szóló dokumentumot, amit aláírt. A diplomata ugyanakkor hozzátette, hogy Kelemen Hunor román diplomata-útlevéllel próbált belépni Ukrajnába áprilisban.
A G4Media munkatársa megkérdezte Bankovtól, hogy van-e összefüggés Kelemen kitiltása, valamint az RMDSZ és a Fidesz közötti jó viszony között. A diplomata közölte, ebben az esetben egy adott politikai személyiség tevékenységéről van szó, és nem „mossák össze” a politikust az adott párttal. „Tudja nagyon jól, hogy Orbán Viktor miniszterelnök is erőteljesen hallatja a hangját, amikor Magyarországnak a határain túl élő magyar közösségekkel kapcsolatos politikájáról van szó. De ez nem jelenti, hogy a Fidesz valamennyi tagja azonosul a kormányfő álláspontjával. Például ha Orbán esetében megtiltanák a belépést egy országba, ez nem jelenti, hogy a pártja többi tagja esetében is hasonló intézkedést foganatosítanának” – fogalmazott a román portálnak adott interjúban Ukrajna bukaresti nagykövete.
Hozzátette, az RMDSZ-nek és a Fidesznek joga van szövetségre lépni egymással, ez azonban szerinte nem jelenti azt, hogy „bizonyos kijelentések tolerálhatóak, vagy adott politikai alakulat tevékenységéhez köthetőek”. Arra a kérdésre, hogy hoztak-e az ukrán hatóságok kitiltásról szóló intézkedést az RMDSZ más politikusaival kapcsolatban is, Oleksandr Bankov közölte: nem tudja, mert ez nem tartozik a nagykövetség hatáskörébe.
A nagykövet korábban, az áprilisi incident követően is azt állította: Kelemen Hunor Ukrajnába történő beutazását nem először akadályozták meg a kijevi hatóságok. Szerinte az RMDSZ elnöke már 2017. november 3-a óta nem utazhat be Ukrajnába és az ukrán hatóságok döntésével a magyar politikus is tisztában volt. A nagykövet szerint ugyanis azóta Kelemen megpróbált már magyar útlevéllel belépni Ukrajnába, és akkor is elutasították.
Az RMDSZ elnöke szerint azonban az ukrán nagykövet valótlanságot állít, amikor azt mondja róla, hogy korábban magyar útlevéllel próbált belépni Ukrajnába. „Az elmúlt húsz évben nem voltam Ukrajnában, és soha nem használtam magyar útlevelet. (...) Arra kérem a bukaresti ukrán nagykövetet, Oleksandr Bankov urat, hogy ő is mutassa be az állítólagos korábbi beutazásomat megtiltó hasonló dokumentumokat” – reagált közösségi oldalán Kelemen Hunor a külképviseleti vezető állítására. A politikus a Digi24 hírtelevíziónak nyilatkozva közölte: nem rendelkezik magyar útlevéllel.
Az Egészségügyi Szolidaritás Szakszervezeti Szövetség (FSSR) vasárnap bejelentette, hogy közzétette és közvitára bocsátotta az egészségügyi szakemberek elleni agressziót megelőző és felszámoló nemzeti cselekvési stratégia (2026-2030) projektjét.
A jövő héten fokozatos felmelegedés kezdődik az ország egész területén, a nappali hőmérséklet egyes térségekben akár a 14 Celsius-fokot is elérheti – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) heti, az Agerpres által közölt előrejelzéséből.
A Ro-Alert üzenetek a jövőben a veszély súlyosságától függően eltérő hangjelzéssel érkeznek majd – jelentette be a Katasztrófavédelmi Főosztály (DSU) vezetője, Raed Arafat.
Románia a NATO keleti szárnyának kulcsállama, ezért az amerikai katonai jelenlét hosszú távon is biztosított. James Carafano amerikai biztonságpolitikai szakértő szerint Bukarest stratégiai jelentőségét földrajzi helyzete, védelmi képességei adják
Fizikai támadás érte a borsai városi kórház ügyeletes orvosát, miközben egy kórházban kezelt pácienst próbált újraéleszteni – tájékoztatott az Agerpres hírügynökség a Máramaros Megyei Rendőr-főkapitányság (IPJ) szóvivőjének közlésére hivatkozva.
Téliesre fordult újra az időjárás Románia déli és keleti részén: 16 megyében és Bukarestben órák óta havazik és fúj a szél, a hatóságok pedig több helyen lezárták az utakat, korlátozásokat vezettek be, illetve beavatkozásokra kényszerültek.
Ellenőrzéseket jelentett be Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter azoknak az orvosoknak a kiszűrésére, akik kórházi munkaidőben a magánszektorban dolgoznak.
Közös beadvánnyal fordultak Nicușor Danhoz az ország 16 ítélőtáblájának elnökei, arra kérve az államfőt, hogy küldje vissza a parlamentnek újbóli megfontolásra a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet.
Több választási lehetőségük lesz a betegeknek, ha megtörik az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNSAS) monopóliuma – jelentette ki Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) szerint „példátlan” nehézségekkel küzd a román igazságszolgáltatási rendszer a bírák, bírósági jegyzők és bírói asszisztensek hiánya miatt.
2 hozzászólás