Neki megérte. Klaus Johannis közel 18,5 millió lejnyi közpénzt „kampányolt el”
Fotó: Facebook/PNL
Több mint 72 millió lejt költött el a 14 államfőjelölt az elnökválasztás első és második fordulójában – derül ki az Állandó Választási Hatóság (AEP) által nyilvánosságra hozott adatokból, ám a legnagyobb összegből nem a második fordulóba jutott jelöltek valamelyike gazdálkodhatott.
2019. november 29., 18:502019. november 29., 18:50
Az AEP szerint az első fordulóban Viorica Dăncilă, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke 18,2 millió lejt kapott, amely azonban nem teljes egészében származott közpénzekből, egy része magánforrásokból érkezett.
A választást végül megnyerő, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) által jelölt, hivatalban levő államfő, Klaus Johannis sem sokkal kevesebbet költött az első kör előtt: 18 millió lejt használt fel, ez ráadásul mind közpénz volt.
Nem ők költötték azonban a legtöbb pénzt:
Diaconu a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) és a Pro Románia alkotta Un Om (Egy ember) szövetség jelöltjeként indult.
Ebbéli minőségében 16 294 924 lej kampánytámogatást kapott. Az ALDE jelöltjeként ehhez még 4 566 424, a Pro Romániáéként pedig 11 728 500-at kapott, vagyis a végösszeg 32 589 848 lej. Ez azonban csupán a negyedik helyre volt elegendő az első fordulóban.
valamint Ninel Peia, a Román Nép Pártja jelöltje, aki 8000 lejt szánt a kampányra. A második forduló előtt Johannis csupán 400 000 lejt költött, ez mind közpénzből származott. Dăncilă több mint 1,5 millió lejt kampányolt el – ennek nagy része viszont magánalapokból jött. A hatályos jogszabályok szerint azon jelöltek, akik elérik a 3 százalékos támogatottságot az elnökválasztáson, visszakapják a kampányra költött pénzt. Ez idén a 14 jelöltből hatnak – köztük a 3,87 százalékot szerző Kelemen Hunornak, aki 445 ezer lejnyi, magánforrásokból származó költséget írhat le – sikerült.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A csalók módszerei egyre kifinomultabbak: visszaélhetnek bankkártyaadatokkal, személyes információkkal, hamis számlákkal vagy megtévesztő befektetésekkel verhetnek át.
Nicușor Dan román államfő szerint a lengyel légtér nyilvánvaló megsértésével Oroszország ismét bebizonyította, hogy agresszíven viselkedik, ezért meg kell állítani és meg kell szorongatni, hogy tárgyalóasztalhoz üljön – írta a román államfő.
Heves, személyeskedésbe torkolló szóváltássá fajult szerdán a parlamentben egy kulturális témájú törvényjavaslat vitája, miután a szélsőjobboldali AUR egyik képviselője abba kötött bele, hogy a művelődési tárcát egy magyar vezeti.
Heves esőzésekre és a szél élénkülésére figyelmeztető előrejelzést adott ki szerdán az Országos Meteorológiai Szolgálat Románia nagy részére.
Romániának ki kell bővítenie katonai tartalékait – jelentette ki Ionuț Moșteanu védelmi miniszter.
A hadsereg légvédelmi radarrendszere szerda hajnalban harci drónok egy csoportját észlelte a határhoz közeli ukrajnai Vâlcov település térségében – közölte a védelmi minisztérium.
Zavartalanul zajlik a tanítás a romániai iskolák nagy többségében – közölte kedd este az oktatási minisztérium a megyei tanfelügyelőségektől kapott információkra hivatkozva.
Brüsszel ösztönzi a bevándorlást, mert kevert fajú népességet akar Európában – ilyen és ehhez hasonló kijelentéseket tett Andrei Dîrlău, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szenátora.
Az Európai Bizottság keddi döntése szerint Románia 16,68 milliárd euróból részesülhet az EU védelmi hitelprogramjából, a SAFE-ből, amelynek célja a tagállamok védelmi képességeinek gyors megerősítése.
Őrizetbe vette kedden a terrorizmus és szervezett bűnözés elleni ügyészség Alexandru Bălant, a Moldovai Köztársaság Hírszerző és Biztonsági Szolgálatának (SIS) volt igazgatóhelyettesét – tudta meg ügyészségi forrásokból az Agerpres.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!