Az Országos Földfizikai Intézet Bukarestben
Fotó: Országos földfizikai intézet
A vészhelyzetekre való felkészülést és reagálást előkészítő intézményközi munkacsoportot létesít a román kormány az elmúlt napokban bekövetkezett földrengések nyomán. Kiderült, több mint 160 utórengése volt a hétfői 5,2-es, illetve a keddi 5,7-es erősségű olténiai földmozgásoknak.
2023. február 15., 18:372023. február 15., 18:37
2023. február 15., 18:442023. február 15., 18:44
Több mint 160 utórengése volt a hétfői 5,2-es, illetve a keddi 5,7-es erősségű olténiai földrengésnek – ismertette szerdán az országos földfizikai intézet igazgatója. Constantin Ionescu elmondta, az utórengések meglehetős gyakorisággal, mintegy 15 percenként következtek be. Szerda reggel óta nem volt 3,5-ösnél erősebb földrengés.
Mircea Radulian, az intézet tudományos igazgatója arról tájékoztatott, hogy a Târgu Jiutól keletre eső területet már korábban is szeizmikusan aktív térségként ismerték a szakemberek, arról viszont mindeddig nem volt tudomásuk, hogy a szeizmikus mozgás ilyen méreteket ölthet. Utoljára 80 évvel ezelőtt volt az említett régióban egy 5,2-es erősségű földrengés, azóta csak gyenge vagy mérsékelt szeizmikus aktivitást regisztráltak. Azt is elmagyarázta, hogy a felszínhez közeli kőzetlemezek elmozdulása által okozott földrengések általában enyhék, de néha erősebb földmozgást is eredményezhetnek.
A kedd délutáni, 5,7-es erősségű földrengés után öt megye 22 településén jelentettek károkat; voltak, akik orvosi segítséget kértek a 112-es segélyhívószámon, mások az épületeken keletkezett repedésekről, levált épületelemekről számoltak be.
Mihai Diaconescu szeizmológus arról beszélt, hogy a szeizmikus aktivitás gyengülésére utal, ha az utórengések száma és erőssége csökkenőben van. Kérdésre válaszolva elmondta, hogy az olténiai földrengéseknek csak annyiban van közük a törökországihoz, hogy utóbbi „az utolsó csepp lehetett a pohárban”. Szerinte a törökországi szeizmikus hullámok által szállított energia önmagában nem volt elég egy földrengés létrejöttéhez, de arra igen, hogy a Romániában már felgyülemlett energia „kicsorduljon”.
Ezt a szerdai kormányülésen közölte a miniszterelnök, rámutatva, hogy a nap folyamán megbeszélést tartott ebben a témában Cseke Attila fejlesztési miniszterrel, Raed Arafat belügyi államtitkárral, az építésfelügyeleti hatóság főtitkárával, a fővárosi műépítészeti egyetem rektorával és más szakemberekkel. A munkacsoport a megelőzésre és a vészhelyzetekre való reagálásra fog összpontosítani a kormányfő szerint.
A munkacsoportba a fejlesztési, a belügyi, az oktatási, az egészségügyi, az energetikai, a környezetvédelmi, a szállításügyi, a művelődési, a kutatási minisztérium delegál képviselőket, de a megyei tanácsok, a városok, a municípiumok, illetve a községek országos szövetsége, valamint az építésfelügyeleti hatóság és a fővárosi műépítészeti egyetem is képviseltetni fogja magát a testületben.
Ezeknek az épületeknek a megerősítésére már több projekt is elkezdődött, a munkacsoport dolga lesz, hogy elemezze, mi módon kezdődhetne el azonnal az 1-es fokozatú omlásveszélynek kitett iskolaépületek rehabilitációja. A kormányfő ugyanakkor a jóváhagyási eljárás felgyorsítását kérte a fejlesztési minisztériumtól. Ciucă elmondta továbbá, kérte annak ellenőrzését, hogy a földrengés sújtotta törökországi területeken építési munkálatokat végző vállalatok Romániában is dolgoztak-e. Leszögezte ugyanakkor, hogy felül kell vizsgálni, és szükség esetén újra kell gondolni az építészeti szabványokat.
A kedd délutáni 5,7-es erősségű földrengés nyomán Gorj megye több településén épületek rongálódtak meg, derül ki a megyei vészhelyzeti bizottság összesített adataiból.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az RMDSZ a kormány tagjaként jobban ki tudja használni potenciálját, mint ellenzékben, de eljöhet egy pont, amikor elgondolkodik a koalícióból való kilépésen – jelentette ki Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes.
Kétórás figyelmeztető sztrájkkal tiltakoztak kedden Romániában a községházák alkalmazottai a Bolojan-kormány tervezett közigazgatási reformjában szereplő létszámleépítések ellen.
Együttműködési megállapodást írt alá az európai uniós beruházásokért felelős minisztérium és az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA), amely szerint utóbbi közvetlen hozzáférést kap az EU-alapokból finanszírozott projekteket kezelő platformhoz.
Jelen állás szerint valószínű, hogy az alkotmánybíróság négyszeri halasztás után szerdán sem tud majd dönteni a bírák és ügyészek különleges nyugdíjai ügyében, mivel egyik tagja szabadságon van.
A helyi közigazgatás hatékonyabbá tételére irányuló intézkedések hiányában csökkenteni kellene a községek számát – jelentette ki Ilie Bolojan kormányfő kedden.
Az utóbbi időben kísérletek történtek a romániai polgármesterek démonizálására – jelentette ki kedden Sorin Grindeanu, a képviselőház elnöke, a koalíció legfőbb pártját jelentő Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke.
A Solidaritatea Sanitară szövetség általános sztrájk kirobbantását tervezi az egészségügyben a kormány gazdasági és szociális politikája miatt. Erről a szövetség koordináló testülete határozott kedden, és a kormányt is értesíteni szándékszik ez ügyben.
Újabb kemény bírálatokat fogalmazott meg Mihai Fifor, a Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselője, volt védelmi miniszter a koalíciós partner Nemzeti Liberális Pártot (PNL) is vezető Ilie Bolojan miniszterelnökkel szemben.
A tanárok heti 20 órás kötelező óraszáma európai viszonylatban a legalacsonyabbak között van – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök hétfő este a Digi24 televíziónak adott interjúban.
A Nemzeti Liberális Párton (PNL) belüli belső ellenzék vezetője, Hubert Thuma vádjai alaptalanok, és nem változtatnak a párt irányvonalán – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök, a párt elnöke.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!