Titokzatos körülmények között került Romániába Omar Hajszam

A román államelnöki hivatal szokatlan idõpontban, pénteken kora reggel kibocsátott közleményében hozta nyilvánosságra, hogy viszszahozták a közel-keleti országból és átadták a rendõrségnek a korábban Romániában élõ vállalkozót, akit távollétében húsz év börtönre ítéltek terrorizmusért. A hír bombaként robbant a hazai közéletben, hiszen Hajszamot az ország elsõ számú terroristájaként emlegetik, aki a kilencvenes években kialakított politikai kapcsolatai révén ma is kényes helyzetbe hozhat bukaresti politikai köröket.

A román–szíriai állampolgárságú vállalkozót három bukaresti újságíró – Marie Jeanne Ion, Ovidiu Ohanesian és Sorin Mişcoci – 2005-ben, Irakban történt túszul ejtésének megszervezésében találták vétkesnek. A nyolc évvel ezelõtti túszdráma során a sajtósok fogvatartói az al-Dzsazíra arab hírtelevízióban közzétett videoüzeneteikben a román csapatok Irakból való kivonását követelték, és a túszok megölésével fenyegetõztek. A Romániában letelepedett, magas szintû politikai kapcsolatokkal rendelkezõ, gazdasági bûncselekményekkel is vádolt Hajszam közvetítõként lépett színre: azt állította, a túszejtõk felvették vele a kapcsolatot, és az újságírók elengedéséért fejenként egymillió dollár váltságdíjat követelnek.

A túszokat végül máig ismeretlen körülmények között szabadon engedték, Omar Hajszamot pedig elõzetes letartóztatásba helyezték azzal a gyanúval, hogy az iraki kísérõvel közösen megszervezte a túszdrámát. A bukaresti táblabíróság távollétében ítélte el 2007-ben, miután a vádlott – akit betegségére hivatkozva 2006-ban kiengedtek az elõzetes letartóztatásból – megszökött Romániából, ezért annak idején a titkosszolgálatok és a belügyminisztérium belsõ hírszerzõ osztályának vezetõi lemondtak tisztségükrõl.

A szülõhazájába menekült, majd ott házi õrizetbe helyezett Hajszam Romániába szállítását elvileg a Szíria és Románia között 2010-ben ratifikált kiadatási megállapodás tette lehetõvé. A megegyezés aláírására 2010 novemberében, Basár al-Asszad szíriai államfõ bukaresti látogatása keretében került sor, és a román hatóságok a szíriai polgárháború kirobbanása után sem szakították meg a diplomáciai kapcsolatokat Damaszkusszal.

Tovább bonyolítja azonban Hajszam hazahozatalának ügyét Traian Bãsescu péntek esti sajtónyilatkozata, miszerint Románia engedély nélküli akciót hajtott végre egy másik ország területén. A Legfelsõbb Védelmi Tanács (CSAT) elnökeként megszólaló államfõ hangsúlyozta: nem tudja megerõsíteni, hogy az elítéltet Szíriából hozták Romániába, és azt sem, hogy kiadatási egyezmény alapján került az országba.

„Egy ilyen mûveletet nem lehetett volna végrehajtani egy hét vagy három hónap alatt. Ez egy nagyon szûk körû csoport több mint ötéves munkájának eredménye\" – mondta Bãsescu, hozzátéve, az akcióban részt vevõ emberek védelme és a nemzetbiztonsági szempontok késztetik arra, hogy ne áruljon el további részleteket. Arra az újságírói kérdésre, hogyha nem Szíriából, akkor honnan hozták vissza Hajszamot, az elnök úgy fogalmazott: „hát éppen itt van a történet kulcsa: hogyan mondhatnám el, amikor Románia engedély nélküli akciót hajtott végre egy másik ország területén?\"

Victor Ponta miniszterelnök közölte, a CSAT tagjaként minden mûveletrõl tudomása volt, és Hajszamot katonai géppel hozták Romániába. Közben Mircea Duşa védelmi miniszter megerõsítette azokat a szíriai sajtóértesüléseket, miszerint a román légierõ egyik gépe a napokban humanitárius segélyt szállított Szíriába, arról azonban nem nyilatkozott, hogy ugyanaz a légi jármû hozhatta-e Romániába Hajszamot. „Ezek az információk titkosak, úgyhogy nem mondhatok semmit az ügyrõl\" – közölte tegnap a tárcavezetõ.

Elemzõk szerint Hajszam elsõsorban a jelenlegi balliberális kormánykoalíció szociáldemokrata szárnyáról tárhat a nyilvánosság elé kompromittáló információkat, annál is inkább, hogy a kilencvenes években közel állt Ion Iliescu egykori államfõ köreihez, sõt az elnököt több külföldi útjára is elkísérte a hivatalos delegáció tagjaként.