A leköszönő kormányfő azt is közölte, a találkozón főképp a gazdasági válság leküzdésére vonatkozó programpontokról esett szó. „A párt egységes adókulcs megtartásával kapcsolatos álláspontja nem lehet vita tárgya” – szögezte le Tăriceanu. Egyúttal fontosnak nevezte a politikától független igazságszolgáltatási rendszer biztosítását. Mircea Geoană, a PSD elnöke a találkozó után megerősítette, hogy elsősorban a két párt gazdasági programjáról esett szó, különös tekintettel a válság leküzdésére vonatkozó tervekre, amelyekben számos közös pont is fellelhető, amelyeket a közeljövőben meg is lehet valósítani. Leszögezte ugyanakkor: egy esetleges PSD–PNL-kormányban a miniszterelnöki tisztséget kötelező módon annak a pártnak kell megkapnia, amely több mandátummal rendelkezik.
Hasonló konklúziókkal zárult a PNL és a PDL közötti szombati megbeszélés is. A PDL már korábban közölte, hogy elsősorban a PNL-vel kíván kormányt alakítani, és egyes információk szerint ezt szorgalmazza Traian Băsescu államfő is. A PDL-hez közel álló elnök állítólag a pénteki találkozón ultimátumot adott Tăriceanunak: ne ragaszkodjon a kormányfői tisztség megtartásához, cserében a PNL kulcspozíciókat kap a felálló PDL–PNL-kormányban. Bogdan Olteanu, a PNL alelnöke ugyanakkor a találkozó után arról beszélt, a PNL meg kívánja tartani a miniszterelnöki tisztséget, cserében viszont felajánlották, hogy a jövő évi elnökválasztáson Traian Băsescut támogatják. Tegnap egyébként a választásokon szinte azonos eredményt elért két nagy párt, a PDL és a PSD vezetői is találkoztak. A megbeszélés után Emil Boc PDL-elnök közölte, alapvető ellentét feszül a két alakulat álláspontja között, mivel mindkettő magának követeli a miniszterelnöki tisztséget. Ugyanezt nyilatkozta Mircea Geoană is.
Markó Béla, a szövetség elnöke már a pénteki államfői egyeztetés után közölte, Traian Băsescu is egyetértett azzal, hogy az RMDSZ továbbra is kormánytényező maradjon. Szombaton, Marosvásárhelyen egyébként először tanácskozott az RMDSZ újonnan megválasztott parlamenti képviselőinek és szenátorainak a testülete. „A parlamenti csoportok fenntartás nélkül egyetértenek azzal, hogy a vezetőség továbbra is tárgyalásokat folytasson a kormánykoalíció létrehozása érdekében, és elsősorban egy olyan konstrukcióban gondolkoznak, amelynek a PDL, a PNL és az RMDSZ lenne a tagja. De ha ez nem lehetséges, akkor más felállítást is elképzelhetőnek tartanak” – mondta az elnök, aki úgy véli: az RMDSZ a választóktól egyértelműen azt a megbízatást kapta, hogy továbbra is próbáljon részt venni a kormányzásban. Ennek érdekében olyan kormányprogramra van szükség, amely tartalmazza az RMDSZ fő célkitűzéseit. A parlamenti csoportok tagjai a legfontosabbnak a reális adminisztrációs decentralizálást tekintik. A régiók infrastrukturális fejlesztése, az egészségügyi, valamint a tanügyi reform és a kisebbségi jogok kiszélesítése szintén fontos, ugyanakkor mindehhez hozzáadódik a mezőgazdaság is.
A kisebbségi törvény kapcsán Markó kifejtette, újra tárgyalni kell róla, és a pártoknak közös nevezőre kell jutniuk vele kapcsolatban. Azt is hangsúlyozta, a Fidesz álláspontjában jelentős változásnak tartja azt, hogy miközben az önkormányzati választások idején az RMDSZ ellen kampányoltak, a legnagyobb magyarországi ellenzéki párt politikusai ezúttal semlegesek maradtak. n Balogh Levente, Máthé Éva Markó visszahívja az MPP-t Az MPP-nek le kell vonnia a tanulságot a gyenge eredményekből – fejtette ki az RMDSZ riválisáról Markó Béla. A politikus szerint érthető, hogy pártként nem vett részt a választáson, mivel semmiképpen nem érte volna el a bejutási küszöböt. „A párt által támogatott függetlenek jelentéktelen mennyiségű szavazatot gyűjtöttek össze. Például az én ellenjelöltem a szavazataim tíz százalékát kapta meg. Más függetlenek esetében is ez volt a helyet. Felszólítottam az MPP-t, hogy a helyzetelemzés után jöjjön vissza az RMDSZ-be, és dolgozzunk együtt. Erre nyitottak vagyunk. Nem sugallom, hogy oszlassák fel magukat, csak konstatálom, hogy pártként nem tudták megvalósítani célkitűzéseiket.”
Az Európai Bizottság az Európai Unió Bírósága elé idézi Romániát, mivel az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) rendszeresen késve fizet a gyógyszertáraknak, megsértve a késedelmes fizetésekről szóló uniós irányelvet.
Hogy miként működött a gyakorlatban a kommunista Románia titkosszolgálatának megfigyelési gyakorlata – erről tett közzé szerdán bejegyzést a közösségi oldalon a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
Újabb tárgyalási fordulót kezdeményez Nicușor Dan a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetőivel.
A romániaiak egyharmada szerint előrehozott parlamenti választások jelentenék a legjobb kiutat az elmúlt két hónap politikai válságából – derül ki a Politikai Minősítő Ügynökség (ARP) által készített, Poll/Int néven közzétett közvélemény-kutatásból.
Nicușor Dan a légi és tengeri védelem megerősítését, valamint a keleti szárny védelmi és elrettentő pozíciójának megszilárdítását fogja szorgalmazni a NATO-csúcstalálkozón – számolt be az Agerpres külső tudósítója, Oana Ghită.
Pánikot keltett egy medve Ilfov megyében, Bukarest közelében. Az állatot többször is látták a Snagov-erdő környékén, alig egy kilométerre a lakóházaktól, egy erdész pedig néhány méterről került vele szembe.
Július 20-án indul a magánszemélyeknek szóló 2026-os roncsautóprogram, a jelentkezési időszak pedig december 31-ig tart – jelentette be kedden a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
A Sanitas szakszervezeti szövetség országos tanácsa keddi rendkívüli ülésén a teljes egészségügyi ágazatot érintő általános sztrájk meghirdetéséről döntött a kormány gazdaság- és társadalompolitikája elleni tiltakozásul.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök kedden a Facebook-oldalán közölte, hogy júliusban és augusztusban Románia legfontosabb feladata az országos helyreállítási tervhez (PNRR) kapcsolódó uniós források lehívása.
A romániai lakosság háromnegyede (75,4 százaléka) úgy véli, hogy a digitalizáció „hasznos” vagy „nagyon hasznos”, ugyanakkor a válaszadók 81,6 százalék-a szerint az állam túl lassú ütemben halad ezen a téren – derül ki egy friss közvélemény‑kutatásból.