A leköszönő kormányfő azt is közölte, a találkozón főképp a gazdasági válság leküzdésére vonatkozó programpontokról esett szó. „A párt egységes adókulcs megtartásával kapcsolatos álláspontja nem lehet vita tárgya” – szögezte le Tăriceanu. Egyúttal fontosnak nevezte a politikától független igazságszolgáltatási rendszer biztosítását. Mircea Geoană, a PSD elnöke a találkozó után megerősítette, hogy elsősorban a két párt gazdasági programjáról esett szó, különös tekintettel a válság leküzdésére vonatkozó tervekre, amelyekben számos közös pont is fellelhető, amelyeket a közeljövőben meg is lehet valósítani. Leszögezte ugyanakkor: egy esetleges PSD–PNL-kormányban a miniszterelnöki tisztséget kötelező módon annak a pártnak kell megkapnia, amely több mandátummal rendelkezik.
Hasonló konklúziókkal zárult a PNL és a PDL közötti szombati megbeszélés is. A PDL már korábban közölte, hogy elsősorban a PNL-vel kíván kormányt alakítani, és egyes információk szerint ezt szorgalmazza Traian Băsescu államfő is. A PDL-hez közel álló elnök állítólag a pénteki találkozón ultimátumot adott Tăriceanunak: ne ragaszkodjon a kormányfői tisztség megtartásához, cserében a PNL kulcspozíciókat kap a felálló PDL–PNL-kormányban. Bogdan Olteanu, a PNL alelnöke ugyanakkor a találkozó után arról beszélt, a PNL meg kívánja tartani a miniszterelnöki tisztséget, cserében viszont felajánlották, hogy a jövő évi elnökválasztáson Traian Băsescut támogatják. Tegnap egyébként a választásokon szinte azonos eredményt elért két nagy párt, a PDL és a PSD vezetői is találkoztak. A megbeszélés után Emil Boc PDL-elnök közölte, alapvető ellentét feszül a két alakulat álláspontja között, mivel mindkettő magának követeli a miniszterelnöki tisztséget. Ugyanezt nyilatkozta Mircea Geoană is.
Markó Béla, a szövetség elnöke már a pénteki államfői egyeztetés után közölte, Traian Băsescu is egyetértett azzal, hogy az RMDSZ továbbra is kormánytényező maradjon. Szombaton, Marosvásárhelyen egyébként először tanácskozott az RMDSZ újonnan megválasztott parlamenti képviselőinek és szenátorainak a testülete. „A parlamenti csoportok fenntartás nélkül egyetértenek azzal, hogy a vezetőség továbbra is tárgyalásokat folytasson a kormánykoalíció létrehozása érdekében, és elsősorban egy olyan konstrukcióban gondolkoznak, amelynek a PDL, a PNL és az RMDSZ lenne a tagja. De ha ez nem lehetséges, akkor más felállítást is elképzelhetőnek tartanak” – mondta az elnök, aki úgy véli: az RMDSZ a választóktól egyértelműen azt a megbízatást kapta, hogy továbbra is próbáljon részt venni a kormányzásban. Ennek érdekében olyan kormányprogramra van szükség, amely tartalmazza az RMDSZ fő célkitűzéseit. A parlamenti csoportok tagjai a legfontosabbnak a reális adminisztrációs decentralizálást tekintik. A régiók infrastrukturális fejlesztése, az egészségügyi, valamint a tanügyi reform és a kisebbségi jogok kiszélesítése szintén fontos, ugyanakkor mindehhez hozzáadódik a mezőgazdaság is.
A kisebbségi törvény kapcsán Markó kifejtette, újra tárgyalni kell róla, és a pártoknak közös nevezőre kell jutniuk vele kapcsolatban. Azt is hangsúlyozta, a Fidesz álláspontjában jelentős változásnak tartja azt, hogy miközben az önkormányzati választások idején az RMDSZ ellen kampányoltak, a legnagyobb magyarországi ellenzéki párt politikusai ezúttal semlegesek maradtak. n Balogh Levente, Máthé Éva Markó visszahívja az MPP-t Az MPP-nek le kell vonnia a tanulságot a gyenge eredményekből – fejtette ki az RMDSZ riválisáról Markó Béla. A politikus szerint érthető, hogy pártként nem vett részt a választáson, mivel semmiképpen nem érte volna el a bejutási küszöböt. „A párt által támogatott függetlenek jelentéktelen mennyiségű szavazatot gyűjtöttek össze. Például az én ellenjelöltem a szavazataim tíz százalékát kapta meg. Más függetlenek esetében is ez volt a helyet. Felszólítottam az MPP-t, hogy a helyzetelemzés után jöjjön vissza az RMDSZ-be, és dolgozzunk együtt. Erre nyitottak vagyunk. Nem sugallom, hogy oszlassák fel magukat, csak konstatálom, hogy pártként nem tudták megvalósítani célkitűzéseiket.”
Nem akar tovább várni a pártok közötti egyezkedésre Nicușor Dan: a román államfő várhatóan még a jövő heti ENSZ-közgyűlés előtt megnevezi miniszterelnök-jelöltjét. Nicușor Dan államfő szerint mielőbb teljes jogkörű kormányra van szüksége az országnak.
A Ceaușescu-rezsim végén, 1988 szeptemberében, egy évvel és három hónappal a forradalom előtt a Securitate 14 629 alkalmazottat foglalkoztatott – derül ki azokból az adatokból, amelyeket a CNSAS tett közzé.
A romániai közoktatási rendszer egyik fő problémája az elvárások nagy mértékű csökkenése, ami a felsőoktatásra is érvényes – jelentette ki hétfőn Mihai Dimian.
Nicuşor Dan államfőnek végre meg kell neveznie egy új miniszterelnök-jelöltet – jelentette ki Vasile Blaga, a miniszterelnököt is adó Nemzeti Liberális Párt (PNL) szenátora.
Az Állandó Választási Hatóság (AEP) szeptemberben összesen 15 470 004 lej költségvetési támogatást utalt a politikai pártoknak.
Oana Gheorghiu ügyvivő miniszterelnök-helyettes is keményen bírálja az AUR tervezetét, amely jelentős bírsággal sújtaná azon közhivatalt betöltő személyeket, akik nem hajlandóak megcsókolni a román zászlót annak ünnepnapján.
Nekirontott az RMDSZ-nek Traian Băsescu volt államfő, aki kizárná a magyar alakulatot a kormányzásból a következő időszakban.
Az Avram Iancu emlékének szentelt cebei ünnepségek alkalmából megfogalmazott vasárnapi üzenetében Nicușor Dan hangsúlyozta, hogy a tisztelet kifejezése mindazok iránt, akik hozzájárultak a román nemzet emancipációjához.
Nagyszabású hadgyakorlatot tart a napokban a román légierő – tudatta a fegyvernem főparancsnoksága.
Nem ideális, de szükséges – technokrata kormányt javasol a kialakult helyzetben Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, aki továbbra is a szociáldemokratákra (PSD) mutogat. Szombat este Bolojan leszögezte, nem mond le, és nem hagyja magára az országot.