A leköszönő kormányfő azt is közölte, a találkozón főképp a gazdasági válság leküzdésére vonatkozó programpontokról esett szó. „A párt egységes adókulcs megtartásával kapcsolatos álláspontja nem lehet vita tárgya” – szögezte le Tăriceanu. Egyúttal fontosnak nevezte a politikától független igazságszolgáltatási rendszer biztosítását. Mircea Geoană, a PSD elnöke a találkozó után megerősítette, hogy elsősorban a két párt gazdasági programjáról esett szó, különös tekintettel a válság leküzdésére vonatkozó tervekre, amelyekben számos közös pont is fellelhető, amelyeket a közeljövőben meg is lehet valósítani. Leszögezte ugyanakkor: egy esetleges PSD–PNL-kormányban a miniszterelnöki tisztséget kötelező módon annak a pártnak kell megkapnia, amely több mandátummal rendelkezik.
Hasonló konklúziókkal zárult a PNL és a PDL közötti szombati megbeszélés is. A PDL már korábban közölte, hogy elsősorban a PNL-vel kíván kormányt alakítani, és egyes információk szerint ezt szorgalmazza Traian Băsescu államfő is. A PDL-hez közel álló elnök állítólag a pénteki találkozón ultimátumot adott Tăriceanunak: ne ragaszkodjon a kormányfői tisztség megtartásához, cserében a PNL kulcspozíciókat kap a felálló PDL–PNL-kormányban. Bogdan Olteanu, a PNL alelnöke ugyanakkor a találkozó után arról beszélt, a PNL meg kívánja tartani a miniszterelnöki tisztséget, cserében viszont felajánlották, hogy a jövő évi elnökválasztáson Traian Băsescut támogatják. Tegnap egyébként a választásokon szinte azonos eredményt elért két nagy párt, a PDL és a PSD vezetői is találkoztak. A megbeszélés után Emil Boc PDL-elnök közölte, alapvető ellentét feszül a két alakulat álláspontja között, mivel mindkettő magának követeli a miniszterelnöki tisztséget. Ugyanezt nyilatkozta Mircea Geoană is.
Markó Béla, a szövetség elnöke már a pénteki államfői egyeztetés után közölte, Traian Băsescu is egyetértett azzal, hogy az RMDSZ továbbra is kormánytényező maradjon. Szombaton, Marosvásárhelyen egyébként először tanácskozott az RMDSZ újonnan megválasztott parlamenti képviselőinek és szenátorainak a testülete. „A parlamenti csoportok fenntartás nélkül egyetértenek azzal, hogy a vezetőség továbbra is tárgyalásokat folytasson a kormánykoalíció létrehozása érdekében, és elsősorban egy olyan konstrukcióban gondolkoznak, amelynek a PDL, a PNL és az RMDSZ lenne a tagja. De ha ez nem lehetséges, akkor más felállítást is elképzelhetőnek tartanak” – mondta az elnök, aki úgy véli: az RMDSZ a választóktól egyértelműen azt a megbízatást kapta, hogy továbbra is próbáljon részt venni a kormányzásban. Ennek érdekében olyan kormányprogramra van szükség, amely tartalmazza az RMDSZ fő célkitűzéseit. A parlamenti csoportok tagjai a legfontosabbnak a reális adminisztrációs decentralizálást tekintik. A régiók infrastrukturális fejlesztése, az egészségügyi, valamint a tanügyi reform és a kisebbségi jogok kiszélesítése szintén fontos, ugyanakkor mindehhez hozzáadódik a mezőgazdaság is.
A kisebbségi törvény kapcsán Markó kifejtette, újra tárgyalni kell róla, és a pártoknak közös nevezőre kell jutniuk vele kapcsolatban. Azt is hangsúlyozta, a Fidesz álláspontjában jelentős változásnak tartja azt, hogy miközben az önkormányzati választások idején az RMDSZ ellen kampányoltak, a legnagyobb magyarországi ellenzéki párt politikusai ezúttal semlegesek maradtak. n Balogh Levente, Máthé Éva Markó visszahívja az MPP-t Az MPP-nek le kell vonnia a tanulságot a gyenge eredményekből – fejtette ki az RMDSZ riválisáról Markó Béla. A politikus szerint érthető, hogy pártként nem vett részt a választáson, mivel semmiképpen nem érte volna el a bejutási küszöböt. „A párt által támogatott függetlenek jelentéktelen mennyiségű szavazatot gyűjtöttek össze. Például az én ellenjelöltem a szavazataim tíz százalékát kapta meg. Más függetlenek esetében is ez volt a helyet. Felszólítottam az MPP-t, hogy a helyzetelemzés után jöjjön vissza az RMDSZ-be, és dolgozzunk együtt. Erre nyitottak vagyunk. Nem sugallom, hogy oszlassák fel magukat, csak konstatálom, hogy pártként nem tudták megvalósítani célkitűzéseiket.”
Rendőri őrizet alatt megérkezett Bukarestbe csütörtökön az alkotmányos rend megdöntésére irányuló kísérlettel vádolt Horațiu Potra zsoldosvezér, akit a Románia által kiadott nemzetközi elfogatóparancs alapján helyeztek előzetes letartóztatásba Dubajban.
A román kormány kérésére az alkotmánybíróság csütörtökön december 10-ére tűzte napirendre az adóügyi intézkedésekről szóló törvénytervezet ellen benyújtott óvás megvitatását. Ezen múlhat, milyen mértékben emelkednek 2026-ban a helyi adók és illetékek.
Egy felsőoktatási intézmény által nemrégiben végzett tanulmány szerint a romániai biztosítottak a kapott egészségügyi szolgáltatások költségeinek 30 százalékát saját zsebből fizetik, ami sokkal magasabb arány, mint más európai országokban.
A fizetések nem csökkennek 10 százalékkal, minden intézmény szabadon dönthet arról, hogy konkrétan hogyan hajtja végre a közigazgatási reformtervezetben javasolt személyzeti kiadások csökkentésére irányuló intézkedést – jelentette ki Ioana Dogioiu.
A bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet csütörtökön továbbítja a kormány a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácshoz véleményezésre – jelentette be a Bolojan-kabinet ülése utáni sajtótájékoztatóján Ioana Dogioiu kormányszóvivő.
A házi feladat intézményét módosító rendelettervezetet bocsátott csütörtökön közvitára az oktatási minisztérium.
Csütörtökön érkezik meg Romániába a Călin Georgescu volt szélsőjobboldali államfőjelölt zsoldosvezéreként is ismert Horațiu Potra, a Romániában alkotmányellenes bűncselekményekkel vádolt férfit Dubajból szállítják az országba.
A bírák és ügyészek jelenlegi nyugdíjrendszere igazságtalan, nem lehet több pénzt keresni nyugdíjasként, mint aktív munkaviszonyban – jelentette ki Radu Miruță gazdasági miniszter.
Ilie Bolojan miniszterelnök döntése szerint Oana Gheorghiu miniszterelnök-helyettes feladatköre többek között a beruházások és európai projektek minisztériuma, valamint az oktatási tárca költségvetési vonzatú jogszabályjavaslatainak jóváhagyása lesz.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) egyetért a központi közigazgatás tevékenységének hatékonyabbá tételével, a bérek csökkentését azonban nem támogatja – jelentette ki Sorin Grindeanu elnök.