Szigorúan behatárolt kerületek

A bizottság tegnapi ülését szavazatképtelenség miatt függesztették fel, miután elfogadták Márton Árpád RMDSZ-es képviselő javaslatát, hogy a bizottság ne új törvénytervezetet dolgozzon ki, hanem valamelyik benyújtott projekt alapján dolgozzon. Így a bizottság tagjai valószínűleg a Pro Democratia Egyesület által kidolgozott tervezetet fogadják el, amelyet a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Demokrata Párt (PD) honatyái saját kezdeményezésként nyújtottak be, a többi tervezetet pedig negatívan véleményezik.

Márton Árpád, a választási törvényt kidolgozó bizottság tagja a Krónikának elmondta: eddig annyiban sikerült megállapodniuk, hogy az új választási törvény elfogadása után megszűnik az arányos választási rendszer (listás szavazás). Tisztázniuk kell még azonban, hogy többségi vagy vegyes választási rendszert szeretnének. Úgy tűnik, a bizottság tagjai egy, a vegyes választási rendszerhez közel álló modellt részesítenek előnyben. A kilenc alapelv között szerepel továbbá a képviselői és szenátori mandátumok számának meghatározása, a választási küszöb kérdése, a nemzeti kisebbségek parlamenti képviselete, a mandátumok kiosztásának kritériumai, a szavazáshoz szükséges dokumentumok, a választási listák kategóriái, illetve a választási kampány időtartama.

A Pro Democratia Egyesület által benyújtott tervezet egyébként különböző parlamenti bejutáshoz szükséges küszöböt ír elő a pártok, a koalíciók, a független jelöltek, illetve a nemzeti kisebbségek képviselői számára. Így pártok számára az egyéni kerületekben 6 képviselői és 3 szenátori mandátum megszerzése, illetve az országosan leadott szavazatok 5 százaléka szükséges a parlamenti bejutáshoz. Két pártból álló koalíciók számára 8 százalékos támogatottság szükséges, több pártból álló koalíciók esetén pedig pártonként egy-egy százalékkal növekedik a parlamenti küszöb. Független jelölteknek az egyéni választókerületben a szavazatok többségét kell megszerezniük. A nemzeti kisebbségek parlamenti képviseletéhez az egy mandátum megszerzéséhez szükséges átlagszavazatszám 10 százaléka szükséges.

Mint Márton Árpád mondta, az RMDSZ azt szeretné elérni, hogy a törvénytervezetben rögzítsék az egyéni választókerületek körülhatárolásának módját is, hiszen ezt csak 10 százalékos demográfiai mozgás esetén lehet majd módosítani. Úgy tűnik, az RMDSZ-nek sikerül elérnie, hogy az egyéni választókerületek behatárolásánál a közigazgatási egységek határait ne lehessen átlépni. Ez azt jelenti, hogy ha valamely nagyobb városban több választókerületet hoznak létre, ezek mindegyike szigorúan a városon belül működik. Nem fordulhat elő tehát az, hogy egy-egy választókerületet a környező településekkel egészítenek ki. Egy-egy választókerület a megyehatárokat sem haladhatja meg. Ez azért fontos, mert így el lehet kerülni, hogy a többségében magyarok lakta területeken oly módon határolják be a választókerületeket, hogy román többségű vidékeket is hozzácsatolnak. Ezzel ugyanis jelentősen csökkennének az esélyei annak, hogy az RMDSZ több mandátumot szerezzen egyéni körzetekben.