2007. július 10., 00:002007. július 10., 00:00
A bizottság tegnapi ülését szavazatképtelenség miatt függesztették fel, miután elfogadták Márton Árpád RMDSZ-es képviselő javaslatát, hogy a bizottság ne új törvénytervezetet dolgozzon ki, hanem valamelyik benyújtott projekt alapján dolgozzon. Így a bizottság tagjai valószínűleg a Pro Democratia Egyesület által kidolgozott tervezetet fogadják el, amelyet a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Demokrata Párt (PD) honatyái saját kezdeményezésként nyújtottak be, a többi tervezetet pedig negatívan véleményezik.
Márton Árpád, a választási törvényt kidolgozó bizottság tagja a Krónikának elmondta: eddig annyiban sikerült megállapodniuk, hogy az új választási törvény elfogadása után megszűnik az arányos választási rendszer (listás szavazás). Tisztázniuk kell még azonban, hogy többségi vagy vegyes választási rendszert szeretnének. Úgy tűnik, a bizottság tagjai egy, a vegyes választási rendszerhez közel álló modellt részesítenek előnyben. A kilenc alapelv között szerepel továbbá a képviselői és szenátori mandátumok számának meghatározása, a választási küszöb kérdése, a nemzeti kisebbségek parlamenti képviselete, a mandátumok kiosztásának kritériumai, a szavazáshoz szükséges dokumentumok, a választási listák kategóriái, illetve a választási kampány időtartama.
A Pro Democratia Egyesület által benyújtott tervezet egyébként különböző parlamenti bejutáshoz szükséges küszöböt ír elő a pártok, a koalíciók, a független jelöltek, illetve a nemzeti kisebbségek képviselői számára. Így pártok számára az egyéni kerületekben 6 képviselői és 3 szenátori mandátum megszerzése, illetve az országosan leadott szavazatok 5 százaléka szükséges a parlamenti bejutáshoz. Két pártból álló koalíciók számára 8 százalékos támogatottság szükséges, több pártból álló koalíciók esetén pedig pártonként egy-egy százalékkal növekedik a parlamenti küszöb. Független jelölteknek az egyéni választókerületben a szavazatok többségét kell megszerezniük. A nemzeti kisebbségek parlamenti képviseletéhez az egy mandátum megszerzéséhez szükséges átlagszavazatszám 10 százaléka szükséges.
Mint Márton Árpád mondta, az RMDSZ azt szeretné elérni, hogy a törvénytervezetben rögzítsék az egyéni választókerületek körülhatárolásának módját is, hiszen ezt csak 10 százalékos demográfiai mozgás esetén lehet majd módosítani. Úgy tűnik, az RMDSZ-nek sikerül elérnie, hogy az egyéni választókerületek behatárolásánál a közigazgatási egységek határait ne lehessen átlépni. Ez azt jelenti, hogy ha valamely nagyobb városban több választókerületet hoznak létre, ezek mindegyike szigorúan a városon belül működik. Nem fordulhat elő tehát az, hogy egy-egy választókerületet a környező településekkel egészítenek ki. Egy-egy választókerület a megyehatárokat sem haladhatja meg. Ez azért fontos, mert így el lehet kerülni, hogy a többségében magyarok lakta területeken oly módon határolják be a választókerületeket, hogy román többségű vidékeket is hozzácsatolnak. Ezzel ugyanis jelentősen csökkennének az esélyei annak, hogy az RMDSZ több mandátumot szerezzen egyéni körzetekben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Rendőri őrizet alatt megérkezett Bukarestbe csütörtökön az alkotmányos rend megdöntésére irányuló kísérlettel vádolt Horațiu Potra zsoldosvezér, akit a Románia által kiadott nemzetközi elfogatóparancs alapján helyeztek előzetes letartóztatásba Dubajban.
A román kormány kérésére az alkotmánybíróság csütörtökön december 10-ére tűzte napirendre az adóügyi intézkedésekről szóló törvénytervezet ellen benyújtott óvás megvitatását. Ezen múlhat, milyen mértékben emelkednek 2026-ban a helyi adók és illetékek.
Egy felsőoktatási intézmény által nemrégiben végzett tanulmány szerint a romániai biztosítottak a kapott egészségügyi szolgáltatások költségeinek 30 százalékát saját zsebből fizetik, ami sokkal magasabb arány, mint más európai országokban.
A fizetések nem csökkennek 10 százalékkal, minden intézmény szabadon dönthet arról, hogy konkrétan hogyan hajtja végre a közigazgatási reformtervezetben javasolt személyzeti kiadások csökkentésére irányuló intézkedést – jelentette ki Ioana Dogioiu.
A bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet csütörtökön továbbítja a kormány a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácshoz véleményezésre – jelentette be a Bolojan-kabinet ülése utáni sajtótájékoztatóján Ioana Dogioiu kormányszóvivő.
A házi feladat intézményét módosító rendelettervezetet bocsátott csütörtökön közvitára az oktatási minisztérium.
Csütörtökön érkezik meg Romániába a Călin Georgescu volt szélsőjobboldali államfőjelölt zsoldosvezéreként is ismert Horațiu Potra, a Romániában alkotmányellenes bűncselekményekkel vádolt férfit Dubajból szállítják az országba.
A bírák és ügyészek jelenlegi nyugdíjrendszere igazságtalan, nem lehet több pénzt keresni nyugdíjasként, mint aktív munkaviszonyban – jelentette ki Radu Miruță gazdasági miniszter.
Ilie Bolojan miniszterelnök döntése szerint Oana Gheorghiu miniszterelnök-helyettes feladatköre többek között a beruházások és európai projektek minisztériuma, valamint az oktatási tárca költségvetési vonzatú jogszabályjavaslatainak jóváhagyása lesz.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) egyetért a központi közigazgatás tevékenységének hatékonyabbá tételével, a bérek csökkentését azonban nem támogatja – jelentette ki Sorin Grindeanu elnök.
Látogatottsági adatok