Ezeket a rendelkezéseket szó szerint ugyanúgy szabályozza a közigazgatási kódex, mint az érvényben lévő 2001/215-ös törvény – az államelnök, egy kisebbségi közösség tagjaként mégis kifogásolja és megtámadja az alkotmánybíróságon” – magyarázta az RMDSZ frakcióvezetője.

A közigazgatási törvénykönyvet kidolgozó speciális bizottságban is részt vevő Cseke Attila elmondta: az elmúlt parlamenti ülésszakban az RMDSZ a kisebbségi jogok biztosításán dolgozott, a megszavazott kódex értelmében ott sem csorbulnának ezek a jogok, ahol időközben csökkent a magyarok számaránya, lehetővé tenné a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezését is.

"Mindezek számos, Románia által ratifikált EU-s egyezményben és nemzetközi szerződésben, sőt az Európa Tanács ajánlásaiban is szerepelnek. Az államelnök szerint tehát Romániában nincs szükség a kisebbségek anyanyelvhasználatának támogatására, sőt a törvényben 17 éve szereplő jogokat is csökkenteni kellene. Az RMDSZ számára ez egy elfogadhatatlan és értelmezhetetlen hozzáállás” – szögezte le az RMDSZ frakcióvezetője.

Eckstein-Kovács Péter, az RMDSZ volt szenátora úgy fogalmazott: normakontrolljával Johannis „harakirit követett el”, és elveszítette a magyarok szavazatait, miután kiderült, hogy 17 éve hatályos, nemzetközi szerződésekben is szereplő kisebbségi jogokat törölne el.

– közölte a kolozsvári jogász-politikus, hozzátéve: ezek után a jövő évi államfőválasztáson több tízezer magyar otthon marad majd a második fordulóban, arra a szólásra gondolva, hogy „egyik kutya, másik eb”.

Johannis a szerzett jogok garantálásával sem ért egyet. Amennyiben a taláros testület helyt ad az elnöki óvásnak, a magyarság szerzett jogait is elveszítheti azokon a településeken, ahol számaránya a húszszázalékos nyelvhasználati küszöb alá csökken. Ennek értelmében le kellene venni a kétnyelvű feliratokat azokon a településeken, ahol (román betelepítés, a kisebbségiek elvándorlása, vagy asszimilációja miatt) húsz százalék alá csökken a kisebbségi lakosságarány.

Szigeti Enikő szerint az alkotmánybírósághoz beterjesztendő beadványban, a nemzetközi jogrendre épülő szempontrendszerrel kell megvédeni a közigazgatási törvényt. A marosvásárhelyi Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo) ügyvezető igazgatója a Krónikának kifejtette, a szervezet levélben kéri fel az RMDSZ-t, hogy éljen ezzel az eszközzel. Felhívta a figyelmet, hogy az RMDSZ-nek nincs lehetősége a taláros testülethez fordulni, bemutatni a saját szempontjait, ám a kormánynak és a parlamentnek van.

– nyilatkozta Szigeti Enikő. Hozzátette, bízik benne, hogy az alkotmánybíróság nem fogadja el Johannis elnök érveit, hiszen amikor a 2001-es közigazgatási törvényt támadás érte a 20 százalékos küszöb vagy az anyanyelvhasználat miatt, a taláros testület sok cikkelyt megvédett.

„Nem mindig politikamentes az alkotmánybíróság döntése, de ismerik a nemzetközi jogot, ugyanakkor jó lenne, ha kapnának egy másik álláspontot” – jelentette ki a Cemo igazgatója. Szigeti Enikő leszögezte, az államfő jogi tanácsadói nem veszik figyelembe a nemzetközi jogot, és bár a nyelvi chartára hivatkoznak, abból olyan elemeket választanak ki, melyek nem felelnek meg a nemzetközi egyezmények által biztosított jogi keretnek, a chartát „kitekert módon” értelmezik.

Szigeti Enikő hangsúlyozta, Romániában a kisebbségi keretegyezmény és a nyelvi charta biztosítja a kisebbségi és a nyelvi jogokat, ez nem opcionális, hanem összhangba kell hozni a belső törvényekkel, a közigazgatási törvény esetében már rég meg kellett volna történjen a jogharmonizáció. „Egyik szereplő részéről sem korrekt, hogy a politikai játszmák szintjére süllyesztik a nyelvi és kisebbségi jogokat. Látszik, hogy a politikai szempontok erősek, a nemzetközi jogot nem veszik figyelembe, ezt általában nem értik a romániai politikai pártok” – jegyezte meg a Cemo ügyvezetője.

Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere számított Johannis lépésére, aki szerinte „hozta a formáját”. Kérdésünkre az elöljáró rámutatott, az államfőnek azért kellett volna normakontrollt kérnie a közigazgatási kerettörvény esetében, mert az nem tartalmazza maradéktalanul a Románia által ratifikált kisebbségi keretegyezmény és nyelvi charta előírásait.

– tette fel a kérdést Antal, utalva arra, hogy a Bukarestben tüntető románok azt hangoztatták: nem János ellen, hanem a román nyelv védelmében vonultak utcára. Sepsiszentgyörgy polgármestere úgy véli, Bukarestben párhuzamos valóságokat kreálnak, karaktergyilkossággal próbálkoznak, nem értik, hogy a magyarság soha nem valaki vagy valami ellen, hanem valami védelmében cselekszik.