HIRDETÉS

Szerzett jogok forognak kockán – Még az utcák és terek anyanyelvű feliratozását is eltöröltetné a szász Klaus Johannis

Bíró Blanka , Rostás Szabolcs 2018. augusztus 03., 10:06 utolsó módosítás: 2018. augusztus 03., 10:21
HIRDETÉS

Elítéli az RMDSZ Klaus Johannis államfőt amiatt, hogy többek között az anyanyelvhasználat korlátozása érdekében megtámadta a közigazgatási törvénykönyvet az alkotmánybíróságon. A kisebbségjogi szakértő szerint a nemzetközi jogrendre épülő érvrendszerrel kell megvédeni a kódexet a taláros testület előtt.

Klaus Iohannis letért az európai útról Fotó: Haáz Vince

Érthetetlennek és aggasztónak tartja az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője, hogy Klaus Johannis államfő 17 éve hatályos, nemzetközi szerződésekben is szereplő kisebbségi jogokat törölne el. Cseke Attila arra reagált, hogy az elnök az alkotmánybíróságon megtámadta a kihirdetésre váró új közigazgatási törvénykönyvet, óvásában pedig számos kifogást fogalmazott meg a kisebbségi anyanyelvhasználatot pontosító vagy bővítő előírások ellen.

HIRDETÉS

Cseke úgy véli, komoly aggodalomra ad okot, hogy miközben Románia mintaállamnak tartja magát a kisebbségvédelem terén, az államelnök az alkotmánybíróságon emel kifogást a kisebbségek anyanyelvhasználati jogai ellen. A Bihar megyei politikus szerint a román politikai elit jelentős része ahelyett, hogy autópályákat építene, és befektetéseket vonzana az országba, a kisebbségek szimbólumai ellen harcol, és csorbítani akarja jogaikat.

Tizenhét éve senki nem emelt kifogást azon törvényes előírás ellen, amely szerint ha egy településen a kisebbség számaránya meghaladja a húsz százalékot, az önkormányzati tanácsosok anyanyelvükön is felszólalhassanak. Azt sem kifogásolta eddig senki, hogy azokon a településeken, ahol a számarány meghaladja a húsz százalékot, olyan személyeket kell alkalmazni az ügyfélszolgálati pozíciókba, akik ismerik a kisebbség nyelvét.

Ezeket a rendelkezéseket szó szerint ugyanúgy szabályozza a közigazgatási kódex, mint az érvényben lévő 2001/215-ös törvény – az államelnök, egy kisebbségi közösség tagjaként mégis kifogásolja és megtámadja az alkotmánybíróságon” – magyarázta az RMDSZ frakcióvezetője.

A közigazgatási törvénykönyvet kidolgozó speciális bizottságban is részt vevő Cseke Attila elmondta: az elmúlt parlamenti ülésszakban az RMDSZ a kisebbségi jogok biztosításán dolgozott, a megszavazott kódex értelmében ott sem csorbulnának ezek a jogok, ahol időközben csökkent a magyarok számaránya, lehetővé tenné a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezését is.

"Mindezek számos, Románia által ratifikált EU-s egyezményben és nemzetközi szerződésben, sőt az Európa Tanács ajánlásaiban is szerepelnek. Az államelnök szerint tehát Romániában nincs szükség a kisebbségek anyanyelvhasználatának támogatására, sőt a törvényben 17 éve szereplő jogokat is csökkenteni kellene. Az RMDSZ számára ez egy elfogadhatatlan és értelmezhetetlen hozzáállás” – szögezte le az RMDSZ frakcióvezetője.

Eckstein-Kovács Péter, az RMDSZ volt szenátora úgy fogalmazott: normakontrolljával Johannis „harakirit követett el”, és elveszítette a magyarok szavazatait, miután kiderült, hogy 17 éve hatályos, nemzetközi szerződésekben is szereplő kisebbségi jogokat törölne el.

Függetlenül attól, hogy a magánszemély Klaus Johannis hogyan gondolkozik, elnökjelöltként nagy hibát követett el, amelynek valószínűleg megfizeti majd az árát”

– közölte a kolozsvári jogász-politikus, hozzátéve: ezek után a jövő évi államfőválasztáson több tízezer magyar otthon marad majd a második fordulóban, arra a szólásra gondolva, hogy „egyik kutya, másik eb”.

Johannis a szerzett jogok garantálásával sem ért egyet. Amennyiben a taláros testület helyt ad az elnöki óvásnak, a magyarság szerzett jogait is elveszítheti azokon a településeken, ahol számaránya a húszszázalékos nyelvhasználati küszöb alá csökken. Ennek értelmében le kellene venni a kétnyelvű feliratokat azokon a településeken, ahol (román betelepítés, a kisebbségiek elvándorlása, vagy asszimilációja miatt) húsz százalék alá csökken a kisebbségi lakosságarány.

Szigeti Enikő szerint az alkotmánybírósághoz beterjesztendő beadványban, a nemzetközi jogrendre épülő szempontrendszerrel kell megvédeni a közigazgatási törvényt. A marosvásárhelyi Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo) ügyvezető igazgatója a Krónikának kifejtette, a szervezet levélben kéri fel az RMDSZ-t, hogy éljen ezzel az eszközzel. Felhívta a figyelmet, hogy az RMDSZ-nek nincs lehetősége a taláros testülethez fordulni, bemutatni a saját szempontjait, ám a kormánynak és a parlamentnek van.

Remélem, hogy az RMDSZ-nek a kormánypárttal kötött, állítólag jól működő megállapodása megbír annyit, hogy a kormány a szövetség segédletével, szakértők bevonásával készít egy beadványt, és a nemzetközi jogra hivatkozva megvédik a közigazgatási törvényt, a nyelvi jogokat”

– nyilatkozta Szigeti Enikő. Hozzátette, bízik benne, hogy az alkotmánybíróság nem fogadja el Johannis elnök érveit, hiszen amikor a 2001-es közigazgatási törvényt támadás érte a 20 százalékos küszöb vagy az anyanyelvhasználat miatt, a taláros testület sok cikkelyt megvédett.

„Nem mindig politikamentes az alkotmánybíróság döntése, de ismerik a nemzetközi jogot, ugyanakkor jó lenne, ha kapnának egy másik álláspontot” – jelentette ki a Cemo igazgatója. Szigeti Enikő leszögezte, az államfő jogi tanácsadói nem veszik figyelembe a nemzetközi jogot, és bár a nyelvi chartára hivatkoznak, abból olyan elemeket választanak ki, melyek nem felelnek meg a nemzetközi egyezmények által biztosított jogi keretnek, a chartát „kitekert módon” értelmezik.

Miközben az elnöki érvelés arra épít, hogy Romániában a román a hivatalos nyelv, nemzetközi jogi alapelv, hogy nem szűkíti a hivatalos nyelvhasználatot, ha érvényesülnek a kisebbségek anyanyelv-használati jogai. Ráadásul a közigazgatási törvény esetében a külügyminisztérium is jelezte, hogy a nemzetközi jogrend szerint a szerzett jogokat nem lehet csorbítani.

Szigeti Enikő hangsúlyozta, Romániában a kisebbségi keretegyezmény és a nyelvi charta biztosítja a kisebbségi és a nyelvi jogokat, ez nem opcionális, hanem összhangba kell hozni a belső törvényekkel, a közigazgatási törvény esetében már rég meg kellett volna történjen a jogharmonizáció. „Egyik szereplő részéről sem korrekt, hogy a politikai játszmák szintjére süllyesztik a nyelvi és kisebbségi jogokat. Látszik, hogy a politikai szempontok erősek, a nemzetközi jogot nem veszik figyelembe, ezt általában nem értik a romániai politikai pártok” – jegyezte meg a Cemo ügyvezetője.

Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere számított Johannis lépésére, aki szerinte „hozta a formáját”. Kérdésünkre az elöljáró rámutatott, az államfőnek azért kellett volna normakontrollt kérnie a közigazgatási kerettörvény esetében, mert az nem tartalmazza maradéktalanul a Románia által ratifikált kisebbségi keretegyezmény és nyelvi charta előírásait.

Abszurd és ostoba hozzáállás azzal érvelni, hogy a magyar nyelv nem lehet hivatalos nyelv a román mellett azokban a térségekben, ahol a magyarság többségben él. Brüsszelben minden tagállam nyelve, így a magyar nyelv is hivatalos. Mit veszít Ioan azzal, ha János a saját anyanyelvén intézheti a hivatalos ügyeit?

– tette fel a kérdést Antal, utalva arra, hogy a Bukarestben tüntető románok azt hangoztatták: nem János ellen, hanem a román nyelv védelmében vonultak utcára. Sepsiszentgyörgy polgármestere úgy véli, Bukarestben párhuzamos valóságokat kreálnak, karaktergyilkossággal próbálkoznak, nem értik, hogy a magyarság soha nem valaki vagy valami ellen, hanem valami védelmében cselekszik.

Románul értekezzenek a székely tanácsosok?

Az elnöki hivatal honlapján közzétett csaknem százoldalas óvás majdnem egytized részében a ma is létező vagy újonnan bevezetendő kisebbségi nyelvhasználati jogokat támadja. Johannis alkotmányellenesnek tart minden olyan rendelkezést, amely túlmutat az alaptörvényben rögzített anyanyelvhasználati jogon, vagy megengedő módon értelmezi azt. A nyelvhasználati jog megengedő értelmezését pontosító cikkely – amely szerint ott sem tilos az anyanyelvhasználat, ahol nem kötelező arra lehetőséget teremteni – Johannis szerint azért alkotmányellenes, mert az alaptörvény a „jelentős kisebbségi számarány” esetén garantálja ezt a jogot, a kihirdetésre váró kódex viszont a 20 százalékban megállapított jelentős lakosságarány alatt is lehetővé tenné az anyanyelvhasználatot, ha arról önkormányzati határozat születik. Az államfő azzal érvel, hogy az alkotmány nem az anyanyelvhasználat biztosításának „lehetőségéről” rendelkezik (a „jelentős” kisebbségi számarány alatt), hanem arról, hogy „kötelező” e jog biztosítása (a küszöbérték felett). Így nézete szerint a 20 százalékos küszöb alatti kisebbségi nyelvhasználat „kiváltságos” helyzetbe hozná az illető településen lakó kisebbségieket azon – szintén 20 százalék alatti lakosságarányt kitevő – nemzettársaikkal szemben, akikkel az önkormányzat nem hajlandó anyanyelvükön kommunikálni. Az államfő alkotmányellenesnek tartja továbbá azt a – jelenleg is hatályos – rendelkezést, amely lehetővé teszi, hogy a kisebbségi képviselők anyanyel­vükön szólaljanak fel az önkormányzati tanács ülésein, amennyiben a polgármester gondoskodik arról, hogy legyen román szinkrontolmácsolás. Johannis értelmezése szerint az alkotmány csak a polgárok és hatóság közötti kommunikáció esetében biztosítja az anyanyelvhasználat jogát, nem pedig az állami (önkormányzati) hivatalokon belül, ahol szerinte kizárólag az állam hivatalos nyelvét, vagyis a románt kellene használni. Ha a taláros testület megalapozottnak minősíti az elnök ezen kifogását, a többségében magyarok lakta Székelyföldön is románul kellene beszélniük az önkormányzati képviselőknek a tanácsüléseken. Az ellen is óvást emelt az elnök, hogy a kisebbségek által lakott települések hivatalainak ügyfélszolgálatán az alkalmazottaknak ismerniük kell a kisebbség nyelvét: szerinte ez hátrányos megkülönböztetés a többségi munkavállalókkal szemben, akiket gyakorlatilag kizárna az illető állásokból. Kifogásolja azt a kódexben szereplő pontosítást is, amely a közterek anyanyelvű feliratozását is előírja, mert szerinte az túllép az alkotmányos rendelkezésen. Azzal érvel: az utcák és terek anyanyelvű feliratozása nem része a hatóság és állampolgár közötti kommunikációnak, tehát nem vonatkozik rá az alkotmányos előírás.
Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
4 HOZZÁSZÓLÁS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS