Klaus Iohannis letért az európai útról
Fotó: Haáz Vince
Elítéli az RMDSZ Klaus Johannis államfőt amiatt, hogy többek között az anyanyelvhasználat korlátozása érdekében megtámadta a közigazgatási törvénykönyvet az alkotmánybíróságon. A kisebbségjogi szakértő szerint a nemzetközi jogrendre épülő érvrendszerrel kell megvédeni a kódexet a taláros testület előtt.
2018. augusztus 03., 10:062018. augusztus 03., 10:06
2018. augusztus 03., 10:212018. augusztus 03., 10:21
Érthetetlennek és aggasztónak tartja az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője, hogy Klaus Johannis államfő 17 éve hatályos, nemzetközi szerződésekben is szereplő kisebbségi jogokat törölne el. Cseke Attila arra reagált, hogy az elnök az alkotmánybíróságon megtámadta a kihirdetésre váró új közigazgatási törvénykönyvet, óvásában pedig számos kifogást fogalmazott meg a kisebbségi anyanyelvhasználatot pontosító vagy bővítő előírások ellen.
Többek között az anyanyelvhasználat bővítését előíró cikkelyek miatt támadta meg Klaus Johannis az alkotmánybíróságon a közigazgatási törvénykönyvet. Az államfő kifogásolja a húszszázalékos küszöböt.
Cseke úgy véli, komoly aggodalomra ad okot, hogy miközben Románia mintaállamnak tartja magát a kisebbségvédelem terén, az államelnök az alkotmánybíróságon emel kifogást a kisebbségek anyanyelvhasználati jogai ellen. A Bihar megyei politikus szerint a román politikai elit jelentős része ahelyett, hogy autópályákat építene, és befektetéseket vonzana az országba, a kisebbségek szimbólumai ellen harcol, és csorbítani akarja jogaikat.
Ezeket a rendelkezéseket szó szerint ugyanúgy szabályozza a közigazgatási kódex, mint az érvényben lévő 2001/215-ös törvény – az államelnök, egy kisebbségi közösség tagjaként mégis kifogásolja és megtámadja az alkotmánybíróságon” – magyarázta az RMDSZ frakcióvezetője.
A közigazgatási törvénykönyvet kidolgozó speciális bizottságban is részt vevő Cseke Attila elmondta: az elmúlt parlamenti ülésszakban az RMDSZ a kisebbségi jogok biztosításán dolgozott, a megszavazott kódex értelmében ott sem csorbulnának ezek a jogok, ahol időközben csökkent a magyarok számaránya, lehetővé tenné a kétnyelvű utcanévtáblák kihelyezését is.
"Mindezek számos, Románia által ratifikált EU-s egyezményben és nemzetközi szerződésben, sőt az Európa Tanács ajánlásaiban is szerepelnek. Az államelnök szerint tehát Romániában nincs szükség a kisebbségek anyanyelvhasználatának támogatására, sőt a törvényben 17 éve szereplő jogokat is csökkenteni kellene. Az RMDSZ számára ez egy elfogadhatatlan és értelmezhetetlen hozzáállás” – szögezte le az RMDSZ frakcióvezetője.
Eckstein-Kovács Péter, az RMDSZ volt szenátora úgy fogalmazott: normakontrolljával Johannis „harakirit követett el”, és elveszítette a magyarok szavazatait, miután kiderült, hogy 17 éve hatályos, nemzetközi szerződésekben is szereplő kisebbségi jogokat törölne el.
– közölte a kolozsvári jogász-politikus, hozzátéve: ezek után a jövő évi államfőválasztáson több tízezer magyar otthon marad majd a második fordulóban, arra a szólásra gondolva, hogy „egyik kutya, másik eb”.
Johannis a szerzett jogok garantálásával sem ért egyet. Amennyiben a taláros testület helyt ad az elnöki óvásnak, a magyarság szerzett jogait is elveszítheti azokon a településeken, ahol számaránya a húszszázalékos nyelvhasználati küszöb alá csökken. Ennek értelmében le kellene venni a kétnyelvű feliratokat azokon a településeken, ahol (román betelepítés, a kisebbségiek elvándorlása, vagy asszimilációja miatt) húsz százalék alá csökken a kisebbségi lakosságarány.
Szigeti Enikő szerint az alkotmánybírósághoz beterjesztendő beadványban, a nemzetközi jogrendre épülő szempontrendszerrel kell megvédeni a közigazgatási törvényt. A marosvásárhelyi Civil Elkötelezettség Mozgalom (Cemo) ügyvezető igazgatója a Krónikának kifejtette, a szervezet levélben kéri fel az RMDSZ-t, hogy éljen ezzel az eszközzel. Felhívta a figyelmet, hogy az RMDSZ-nek nincs lehetősége a taláros testülethez fordulni, bemutatni a saját szempontjait, ám a kormánynak és a parlamentnek van.
– nyilatkozta Szigeti Enikő. Hozzátette, bízik benne, hogy az alkotmánybíróság nem fogadja el Johannis elnök érveit, hiszen amikor a 2001-es közigazgatási törvényt támadás érte a 20 százalékos küszöb vagy az anyanyelvhasználat miatt, a taláros testület sok cikkelyt megvédett.
„Nem mindig politikamentes az alkotmánybíróság döntése, de ismerik a nemzetközi jogot, ugyanakkor jó lenne, ha kapnának egy másik álláspontot” – jelentette ki a Cemo igazgatója. Szigeti Enikő leszögezte, az államfő jogi tanácsadói nem veszik figyelembe a nemzetközi jogot, és bár a nyelvi chartára hivatkoznak, abból olyan elemeket választanak ki, melyek nem felelnek meg a nemzetközi egyezmények által biztosított jogi keretnek, a chartát „kitekert módon” értelmezik.
Szigeti Enikő hangsúlyozta, Romániában a kisebbségi keretegyezmény és a nyelvi charta biztosítja a kisebbségi és a nyelvi jogokat, ez nem opcionális, hanem összhangba kell hozni a belső törvényekkel, a közigazgatási törvény esetében már rég meg kellett volna történjen a jogharmonizáció. „Egyik szereplő részéről sem korrekt, hogy a politikai játszmák szintjére süllyesztik a nyelvi és kisebbségi jogokat. Látszik, hogy a politikai szempontok erősek, a nemzetközi jogot nem veszik figyelembe, ezt általában nem értik a romániai politikai pártok” – jegyezte meg a Cemo ügyvezetője.
Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere számított Johannis lépésére, aki szerinte „hozta a formáját”. Kérdésünkre az elöljáró rámutatott, az államfőnek azért kellett volna normakontrollt kérnie a közigazgatási kerettörvény esetében, mert az nem tartalmazza maradéktalanul a Románia által ratifikált kisebbségi keretegyezmény és nyelvi charta előírásait.
– tette fel a kérdést Antal, utalva arra, hogy a Bukarestben tüntető románok azt hangoztatták: nem János ellen, hanem a román nyelv védelmében vonultak utcára. Sepsiszentgyörgy polgármestere úgy véli, Bukarestben párhuzamos valóságokat kreálnak, karaktergyilkossággal próbálkoznak, nem értik, hogy a magyarság soha nem valaki vagy valami ellen, hanem valami védelmében cselekszik.
Románul értekezzenek a székely tanácsosok?
Az elnöki hivatal honlapján közzétett csaknem százoldalas óvás majdnem egytized részében a ma is létező vagy újonnan bevezetendő kisebbségi nyelvhasználati jogokat támadja. Johannis alkotmányellenesnek tart minden olyan rendelkezést, amely túlmutat az alaptörvényben rögzített anyanyelvhasználati jogon, vagy megengedő módon értelmezi azt. A nyelvhasználati jog megengedő értelmezését pontosító cikkely – amely szerint ott sem tilos az anyanyelvhasználat, ahol nem kötelező arra lehetőséget teremteni – Johannis szerint azért alkotmányellenes, mert az alaptörvény a „jelentős kisebbségi számarány” esetén garantálja ezt a jogot, a kihirdetésre váró kódex viszont a 20 százalékban megállapított jelentős lakosságarány alatt is lehetővé tenné az anyanyelvhasználatot, ha arról önkormányzati határozat születik. Az államfő azzal érvel, hogy az alkotmány nem az anyanyelvhasználat biztosításának „lehetőségéről” rendelkezik (a „jelentős” kisebbségi számarány alatt), hanem arról, hogy „kötelező” e jog biztosítása (a küszöbérték felett). Így nézete szerint a 20 százalékos küszöb alatti kisebbségi nyelvhasználat „kiváltságos” helyzetbe hozná az illető településen lakó kisebbségieket azon – szintén 20 százalék alatti lakosságarányt kitevő – nemzettársaikkal szemben, akikkel az önkormányzat nem hajlandó anyanyelvükön kommunikálni. Az államfő alkotmányellenesnek tartja továbbá azt a – jelenleg is hatályos – rendelkezést, amely lehetővé teszi, hogy a kisebbségi képviselők anyanyelvükön szólaljanak fel az önkormányzati tanács ülésein, amennyiben a polgármester gondoskodik arról, hogy legyen román szinkrontolmácsolás. Johannis értelmezése szerint az alkotmány csak a polgárok és hatóság közötti kommunikáció esetében biztosítja az anyanyelvhasználat jogát, nem pedig az állami (önkormányzati) hivatalokon belül, ahol szerinte kizárólag az állam hivatalos nyelvét, vagyis a románt kellene használni. Ha a taláros testület megalapozottnak minősíti az elnök ezen kifogását, a többségében magyarok lakta Székelyföldön is románul kellene beszélniük az önkormányzati képviselőknek a tanácsüléseken. Az ellen is óvást emelt az elnök, hogy a kisebbségek által lakott települések hivatalainak ügyfélszolgálatán az alkalmazottaknak ismerniük kell a kisebbség nyelvét: szerinte ez hátrányos megkülönböztetés a többségi munkavállalókkal szemben, akiket gyakorlatilag kizárna az illető állásokból. Kifogásolja azt a kódexben szereplő pontosítást is, amely a közterek anyanyelvű feliratozását is előírja, mert szerinte az túllép az alkotmányos rendelkezésen. Azzal érvel: az utcák és terek anyanyelvű feliratozása nem része a hatóság és állampolgár közötti kommunikációnak, tehát nem vonatkozik rá az alkotmányos előírás.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jóváhagyta a kormány a 2026-os költségvetés tervezetét, amelyet péntek reggel továbbít a parlamentnek megvitatás és elfogadás céljából – jelentette be csütörtökön este Ilie Bolojan miniszterelnök.
Nicușor Dan szerint elfogadhatatlan, hogy a 27 uniós tagállam közös döntését az Ukrajna támogatására szánt hitelről hetekkel később megkérdőjelezi Magyarország.
Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter kijelentette, hogy néhány hónapon belül elindul az új digitális egészségügyi platform.
Nicușor Dan román államfő és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön aláírták a két állam közötti stratégiai partnerségről szóló közös nyilatkozatot a Cotroceni-palotában.
A PSD csütörtökön bejelentette, hogy miniszterei fenntartásokkal, de jóvá fogják hagyni a 2026-os költségvetés tervezetét, és majd „a parlamentben fogják megoldani mindazt, amit a miniszterelnök kormányzati szinten megakadályozott”.
A romániai polgárok azt szeretnék, ha a kormány kiegyensúlyozottan viszonyulna az Európai Unióhoz és az Egyesült Államokhoz – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Nicușor Dan államfő csütörtökön a Cotroceni-palotában fogadja ukrán hivatali kollégáját, Volodimir Zelenszkijt, aki hivatalos látogatást tesz Romániában. Az ukrán elnök Ilie Bolojan miniszterelnökkel is tanácskozik majd.
A parlament két házának szerda késő délutáni együttes ülésén elfogadták azt a határozattervezetet, amely lehetővé teszi amerikai katonai erők ideiglenes telepítését a Mihail Kogălniceanu-i támaszpontra.
Az Európa Tanács fennhatósága alatt működő Újságírói Védelem és Újságírói Biztonság Előmozdításáért Platform figyelmeztetést adott ki Brîndușa Armanca temesvári oknyomozó újságíró és a PRESSHUB hálózat bírósági meghurcolása ügyében.
A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) szerdán közölte, hogy a nemzetközi biztonsági helyzet alakulását elemezve egyelőre nem indokolt a terrorfenyegetettségi szint emelése Romániában.
Látogatottsági adatok
4 hozzászólás