Fotó: Gecse Noémi
Az elmúlt öt évben csaknem 300 ezer fővel bővült a román állampolgárok száma – derül ki a bukaresti igazságügy-minisztérium hétfőn közölt adataiból.
2021. november 23., 14:392021. november 23., 14:39
2021. november 23., 15:062021. november 23., 15:06
A szaktárca Valentin-Ilie Făgărăşian liberális parlamenti képviselő interpellációja nyomán hozott nyilvánosságra néhány érdekes információt. Kiderült, hogy 2017. január elseje óta több mint 1800-an mondtak le román állampolgárságukról, minden bizonnyal javarészt azért, mert olyan új hazát választottak, amelynek jogrendje tiltja a kettős állampolgárságot.
a lista élén még Hollandia (275), Norvégia (114), Spanyolország (88) és Németország (84) található. A szaktárca megjegyezte: 243 hasonló jellegű kérés elbírálása folyamatban van.
A lemondások száma ugyanakkor eltörpül amellett, hogy az említett szűk ötéves periódusban hányan kaptak román állampolgárságot: az igazságügy-minisztérium adatai szerint csak a Moldovai Köztársaságból 235 833-an szereztek román állampolgárságot, más államokból pedig 48 947-en. A bukaresti szaktárca az interpellációra adott válaszában jelezte,
A Hotnews hírportál által idézett minisztériumi válaszból kiderül, a 2017 januárja óta román állampolgárságért folyamodó moldovaiak közül csupán 7450-en rendelkeznek romániai lakhellyel, a többiek – hivatalosan – szülőföldjükön élnek, a szomszédos állambeli külképviseleteken tették le az esküt.
Románia közismerten „befogadó” ország: a kommunizmus bukása után hamar, már 1991 óta könnyített honosítási eljárást alkalmaz azok – főleg a Moldovai Köztársaságban és Ukrajnában élők – esetében, akik vagy felmenőik önhibájukon kívül veszítették el román állampolgárságukat.
Emlékezetes, hogy 2004-ben magyar–román diplomáciai botrány robbant ki, miután az akkori román külügyminiszter (Mircea Geoană szociáldemokrata politikus) levélben arról értesítette magyar kollégáját, hogy egy Románia és Magyarország közötti egyezmény értelmében nem ismerik el a kettős állampolgárságot a két ország között. Ezért az erdélyi magyaroknak választaniuk kell: magyar vagy román állampolgárok akarnak lenni. Magyarország azonban már 1990-ben hatályon kívül helyezte a román külügyminiszter által említett rendeletet: ezt törvényben kihirdette és akkor hivatalosan is tájékoztatta Romániát.
Egyébként akkoriban Adrian Năstase miniszterelnök is hevesen ellenezte a romániai magyarok kettős állampolgárságát, amit „magyarországi kampánytémának tartott”.
Azóta egyre csendesebbé váltak a Budapest által 2010 óta már törvényesen felkínált könnyített honosítás ellen agitáló romániai hangok – legalábbis a legmagasabb szintű politikai közbeszédben. Ugyanakkor számos nacionalista-idegengyűlölő hangadó ma is kiemelt nemzetbiztonsági problémaként tekint a romániai magyar kettős állampolgárokra, és „kizavarná” őket szülőföldjükről, az országból.
Időközben az egyszerűsített honosítási eljárásnak köszönhetően világszerte immár több mint egymillióan váltak magyar állampolgárokká (is) az elmúlt szűk 11 esztendőben. Mindez szavazati joggal is jár, akárcsak a román „verzió”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nicușor Dan államfő arra kérte a román fejedelemségek egyesülése alkalmából Jászvásáron (Iași) tartott hivatalos rendezvényen megjelent tiltakozókat, hogy ne fütyüljenek a himnusz alatt és a hősökről való megemlékezés közben.
Technikai problémák miatt jelenleg nem működik az útadó (rovinieta) megvásárlására szolgáló rendszer – tájékoztatott szombaton a közúti infrastruktúráért felelős társaság (CNAIR).
Boldog ünnepet kívánt Nicușor Dan államfő szombaton mindazoknak, akik kifütyülték a román fejedelemségek egyesülésének ünnepe alkalmából Focșani-on tartott rendezvényen.
A temesvári szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) is vizsgálódik a csenei gyilkosság ügyében, miután az ebben érintett 13 éves gyermek szervezetében drogot mutattak ki.
Tízből hét romániai úgy véli, hogy Románia rossz irányba halad, és csupán 22,1 százalék gondolja azt, hogy az ország haladási iránya jó – derül ki az INSCOP Research legfrissebb közvélemény-kutatásának pénteken közzétett eredményeiből.
Ilie Bolojan miniszterelnök kijelentette: 2026-ban nem kerül sor újabb adóemelésekre, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a terheket az állami apparátusnak kell viselnie.
Közvitára bocsátotta pénteken az oktatási minisztérium a 2026–2027-es tanév rendjének tervezetét, amely szerint az új iskolai év 2026. szeptember 7-én kezdődik, és 2027. június 18-áig tart.
Új szabályok lépnek életbe a külföldi munkavállalók romániai alkalmazását illetően. Az új rendelettervezet egyértelmű szabályokat állapít meg a nem uniós országokból érkező munkaerő közvetítésére, elhelyezésére és foglalkoztatására vonatkozóan.
A transzatlanti kapcsolat meghatározó jelentőségű az Európai Unió és a tagállamai számára, a népek jólétét és biztonságát szolgálja – Nicușor Dan államfő szerint ez volt az Európai Tanács csütörtöki ülésén folytatott tárgyalások egyik fő üzenete.
Magyarellenes „poént” ihletett George Simionnak, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnökének washingtoni gesztusa, amikor egy Grönlandot ábrázoló tortát szeletelt fel.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!