
Fotó: Gecse Noémi
Az elmúlt öt évben csaknem 300 ezer fővel bővült a román állampolgárok száma – derül ki a bukaresti igazságügy-minisztérium hétfőn közölt adataiból.
2021. november 23., 14:392021. november 23., 14:39
2021. november 23., 15:062021. november 23., 15:06
A szaktárca Valentin-Ilie Făgărăşian liberális parlamenti képviselő interpellációja nyomán hozott nyilvánosságra néhány érdekes információt. Kiderült, hogy 2017. január elseje óta több mint 1800-an mondtak le román állampolgárságukról, minden bizonnyal javarészt azért, mert olyan új hazát választottak, amelynek jogrendje tiltja a kettős állampolgárságot.
a lista élén még Hollandia (275), Norvégia (114), Spanyolország (88) és Németország (84) található. A szaktárca megjegyezte: 243 hasonló jellegű kérés elbírálása folyamatban van.
A lemondások száma ugyanakkor eltörpül amellett, hogy az említett szűk ötéves periódusban hányan kaptak román állampolgárságot: az igazságügy-minisztérium adatai szerint csak a Moldovai Köztársaságból 235 833-an szereztek román állampolgárságot, más államokból pedig 48 947-en. A bukaresti szaktárca az interpellációra adott válaszában jelezte,
A Hotnews hírportál által idézett minisztériumi válaszból kiderül, a 2017 januárja óta román állampolgárságért folyamodó moldovaiak közül csupán 7450-en rendelkeznek romániai lakhellyel, a többiek – hivatalosan – szülőföldjükön élnek, a szomszédos állambeli külképviseleteken tették le az esküt.
Románia közismerten „befogadó” ország: a kommunizmus bukása után hamar, már 1991 óta könnyített honosítási eljárást alkalmaz azok – főleg a Moldovai Köztársaságban és Ukrajnában élők – esetében, akik vagy felmenőik önhibájukon kívül veszítették el román állampolgárságukat.
Emlékezetes, hogy 2004-ben magyar–román diplomáciai botrány robbant ki, miután az akkori román külügyminiszter (Mircea Geoană szociáldemokrata politikus) levélben arról értesítette magyar kollégáját, hogy egy Románia és Magyarország közötti egyezmény értelmében nem ismerik el a kettős állampolgárságot a két ország között. Ezért az erdélyi magyaroknak választaniuk kell: magyar vagy román állampolgárok akarnak lenni. Magyarország azonban már 1990-ben hatályon kívül helyezte a román külügyminiszter által említett rendeletet: ezt törvényben kihirdette és akkor hivatalosan is tájékoztatta Romániát.
Egyébként akkoriban Adrian Năstase miniszterelnök is hevesen ellenezte a romániai magyarok kettős állampolgárságát, amit „magyarországi kampánytémának tartott”.
Azóta egyre csendesebbé váltak a Budapest által 2010 óta már törvényesen felkínált könnyített honosítás ellen agitáló romániai hangok – legalábbis a legmagasabb szintű politikai közbeszédben. Ugyanakkor számos nacionalista-idegengyűlölő hangadó ma is kiemelt nemzetbiztonsági problémaként tekint a romániai magyar kettős állampolgárokra, és „kizavarná” őket szülőföldjükről, az országból.
Időközben az egyszerűsített honosítási eljárásnak köszönhetően világszerte immár több mint egymillióan váltak magyar állampolgárokká (is) az elmúlt szűk 11 esztendőben. Mindez szavazati joggal is jár, akárcsak a román „verzió”.
Már csak pár óra választ el minket a május elsejei hosszú hétvégétől, amikor sokan útra kelnek. A hegyekbe készülőknek üzennek a hegyimentők, akik amúgy a szokásosnál nagyobb létszámban állnak készenlétben, hogy ott legyenek, ha baj történik.
Elméletileg még van esély a koalíció fenntartására a bizalmatlansági indítványról szóló keddi szavazás után – jelentette ki Tánczos Barna RMDSZ-es miniszterelnök-helyettes.
Az egészségügyi minisztérium a 2025-ös kihasználtsági arányok alapján fogja eldönteni, mely kórházakban csökkentik az ágyak számát, miután a kormány jóváhagyta, hogy 2028-ig évi 4691 ágyat számolnak fel.
Máris ingadozni látszik a kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítvány mögött felsorakozott parlamenti többség: a POT listáin parlamentbe jutott képviselők és szenátorok jelezték, hogy csak feltételekkel szavazzák mag az indítványt.
A jelenlegi kormány bukása esetén egy demokratikus pólus létrehozása lehet az egyik alternatíva a Nemzeti Liberális Párt (PNL) számára Ilie Bolojan miniszterelnök szerint.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai sportkluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Alaptörvénybe ütközőnek ítélte szerdán a bukaresti alkotmánybíróság a román közszolgálati televízió (SRTV) és rádió (SRR) igazgatótanácsi tagjainak kinevezését. A taláros testület határozata nyomán meg kell ismételni a parlamenti szavazást.
Nicușor Dan államfő alkotmányos kötelezettségének nevezte szerdán, hogy nyugati irányultságú kormány alakításával bízza meg az ország következő miniszterelnök-jelöltjét.
Az eljárásrendnek megfelelően ismertették szerdán a parlament két házának együttes ülésén az Ilie Bolojan vezette kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítvány szövegét.
Logikusan tekintve a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) által benyújtott bizalmatlansági indítvány után a két pártnak kellene átvennie a többséget egy új kormány megalakításához – jelentette ki szerdán Kelemen Hunor.
szóljon hozzá!