Szép csendben százezrekkel gyarapodik a román állampolgárok száma is

Fotó: Gecse Noémi

Az elmúlt öt évben csaknem 300 ezer fővel bővült a román állampolgárok száma – derül ki a bukaresti igazságügy-minisztérium hétfőn közölt adataiból.

Páva Adorján

2021. november 23., 14:392021. november 23., 14:39

2021. november 23., 15:062021. november 23., 15:06

A szaktárca Valentin-Ilie Făgărăşian liberális parlamenti képviselő interpellációja nyomán hozott nyilvánosságra néhány érdekes információt. Kiderült, hogy 2017. január elseje óta több mint 1800-an mondtak le román állampolgárságukról, minden bizonnyal javarészt azért, mert olyan új hazát választottak, amelynek jogrendje tiltja a kettős állampolgárságot.

Ez a helyzet – bizonyos kivételekkel – Ausztriában, ahol az összesen 1805 lemondó több mint fele, 945 személy él;

a lista élén még Hollandia (275), Norvégia (114), Spanyolország (88) és Németország (84) található. A szaktárca megjegyezte: 243 hasonló jellegű kérés elbírálása folyamatban van.

A lemondások száma ugyanakkor eltörpül amellett, hogy az említett szűk ötéves periódusban hányan kaptak román állampolgárságot: az igazságügy-minisztérium adatai szerint csak a Moldovai Köztársaságból 235 833-an szereztek román állampolgárságot, más államokból pedig 48 947-en. A bukaresti szaktárca az interpellációra adott válaszában jelezte,

ha 2010 januárjától nézzük a statisztikákat, akkor azóta összesen 746 695 moldovai állampolgár szerezte meg vagy kapta vissza a román állampolgárságot, általuk pedig 280 396 kiskorú is.

A Hotnews hírportál által idézett minisztériumi válaszból kiderül, a 2017 januárja óta román állampolgárságért folyamodó moldovaiak közül csupán 7450-en rendelkeznek romániai lakhellyel, a többiek – hivatalosan – szülőföldjükön élnek, a szomszédos állambeli külképviseleteken tették le az esküt.

Románia közismerten „befogadó” ország: a kommunizmus bukása után hamar, már 1991 óta könnyített honosítási eljárást alkalmaz azok – főleg a Moldovai Köztársaságban és Ukrajnában élők – esetében, akik vagy felmenőik önhibájukon kívül veszítették el román állampolgárságukat.

Ezzel együtt Bukarest anno hevesen tiltakozott, amikor Magyarország még csak fontolgatta a kettős állampolgárság megadását a külhoni magyaroknak.

Emlékezetes, hogy 2004-ben magyar–román diplomáciai botrány robbant ki, miután az akkori román külügyminiszter (Mircea Geoană szociáldemokrata politikus) levélben arról értesítette magyar kollégáját, hogy egy Románia és Magyarország közötti egyezmény értelmében nem ismerik el a kettős állampolgárságot a két ország között. Ezért az erdélyi magyaroknak választaniuk kell: magyar vagy román állampolgárok akarnak lenni. Magyarország azonban már 1990-ben hatályon kívül helyezte a román külügyminiszter által említett rendeletet: ezt törvényben kihirdette és akkor hivatalosan is tájékoztatta Romániát.

Egyébként akkoriban Adrian Năstase miniszterelnök is hevesen ellenezte a romániai magyarok kettős állampolgárságát, amit „magyarországi kampánytémának tartott”.

Năstase „őrültségnek” minősítette a kettős állampolgársággal kapcsolatos – akkoriban még csak – javaslatot, szerinte semmiféle nemzetközi jogi és politikai alapja nincs (nem volt) ennek az elképzelésnek – mondta ezt annak tudatában, hogy Románia közben nagyban élt a lehetőséggel.

Azóta egyre csendesebbé váltak a Budapest által 2010 óta már törvényesen felkínált könnyített honosítás ellen agitáló romániai hangok – legalábbis a legmagasabb szintű politikai közbeszédben. Ugyanakkor számos nacionalista-idegengyűlölő hangadó ma is kiemelt nemzetbiztonsági problémaként tekint a romániai magyar kettős állampolgárokra, és „kizavarná” őket szülőföldjükről, az országból.

Időközben az egyszerűsített honosítási eljárásnak köszönhetően világszerte immár több mint egymillióan váltak magyar állampolgárokká (is) az elmúlt szűk 11 esztendőben. Mindez szavazati joggal is jár, akárcsak a román „verzió”.