Szakértők szerint izgalmas lesz a vasárnapi voksolás: kérdéses az RMDSZ bejutása az EP-be, akárcsak a referendum érvényessége

Szakértők szerint izgalmas lesz a vasárnapi voksolás: kérdéses az RMDSZ bejutása az EP-be, akárcsak a referendum érvényessége

Fotó: Europarl.europa.eu

Régóta volt annyira megjósolhatatlan egy romániai voksolás végeredménye, mint a vasárnap rendezendő európai parlamenti választásoké. A Krónikának nyilatkozó szakértők szerint sok választópolgár elhallgatta a közvélemény-kutatók előtt valós szándékát. A legnagyobb kérdőjelek a referendum érvényessége és az RMDSZ bejutása körül vannak.

Pataky István

2019. május 25., 09:012019. május 25., 09:01

2019. május 25., 09:052019. május 25., 09:05

„Romániában rendkívül nehéz a felmérések alapján eligazodni” – véli Pászkán Zsolt politikai elemző azon felvetésünkre, miszerint egymásnak ellentmondó eredmények születtek a különböző cégek közvélemény-kutatásain. Mint mondta, az esetek többségében ezek egy-egy párt megrendelésére készülnek, és fennáll a gyanú, hogy már a kérdezés vagy utólag, az eredmények tálalásánál sérül a tárgyilagosság.

Szerinte a válaszadók egy jelentős, a végső eredményt mindenképpen befolyásoló része tudatosan, esetleg egy bizonyosfajta megfelelési kényszerből nem a valódi politikai opcióját osztja meg a felmérést készítőkkel. Ezért is ennyire ellentmondóak az eredmények – nyomatékosította a budapesti Külügyi és Külgazdasági Intézet Románia-szakértője.

Elhallgatási spirál

Vladimir Ionaș, a bukaresti Avangarde közvéleménykutató cég szociológusa szerint a felmérések csupán pillanatfelvételek. „Egyes felmérések adatai nyilvánvalóan minket, szakmabelieket is meglepetésként értek. Én csak az általam képviselt cég, az Avangarde közvélemény-kutatásaira fogok hivatkozni.

Idézet
Rendkívül nehéz pontosan megjósolni, hogy mi fog történni a vasárnapi szavazáson, mert erőteljesen működik az úgynevezett elhallgatási spirál.

A nagyvárosokban a Szociáldemokrata Párt (PSD) választói félnek bevallani szimpátiájukat, vidéken – a falvakban és a kisvárosokban – pedig az ellenzéki USR–PLUS-ra voksolók tartanak szándékuk ismertetésétől” – hangsúlyozta kérdésünkre a szakértő. Úgy véli, minden a részvételtől függ. „A mi becsléseink alapján az urnáknál való jelenlét öt vagy hat százalékkal magasabb lesz, mint az öt évvel ezelőtti európai parlamenti választásoknál volt (32 százalék). Tehát körülbelül 37-38 százalékos részvételre számíthatunk.

Idézet
Nem hiszem, hogy feltétlenül a referendum lesz az oka a magasabb voksolási szándéknak, inkább az elégedetlenség és az utóbbi két-három évben a román politikát meghatározó botrányok”

– állapította meg lapunknak a szociológus. A pártok sorrendje az Avangarde felmérései szerint a következő: PSD, Nemzeti Liberális Párt (PNL), USR–PLUS, Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE), Pro Románia. A szakértő szerint a kérdés csak az, hogy a PSD három- vagy kétszázalékos előnnyel győz, s az USR–PLUS átlépi-e a 15 százalékot.

„Az 1990 utáni történelmünk óta először egy nagy kérdőjel áll az RMDSZ mögött. Nem tudjuk egyértelműen azt állítani, hogy sikerül átlépnie az öt százalékot.

Idézet
A magyar etnikumú lakosság körében elég nagy elégedetlenség észlelhető, és ez az első alkalom, amikor az elégedetlenek nagy többsége azt mondja: nem tudja, fog-e szavazni”

– számolt be kutatási eredményeiről Vladimir Ionaș.

Nincs felfokozott hangulat

Pászkán Zsolt szerint jelenleg semmi sem vetít előre egy, az eddigieknél jóval nagyobb részvételi hajlandóságot. „Ha megnézzük az eddig lezajlott európai parlamenti választások részvételi arányát (2007-ben 29,46 százalék, 2009-ben 27,67, 2014-ben pedig 32,44), akkor azt látjuk, hogy ez a fajta választás mérsékelten képes felkelteni a szavazók figyelmét. Az mutathatna jelentős idei eltérést ettől a trendtől, ha érzékelhető lenne a kampány során egyfajta felfokozott hangulat, egy

Idézet
olyanfajta pszichózis, ami a 2014-es elnökválasztás két fordulója között kialakult, és aminek eredményeként kétmillió új szavazó jelent meg az urnáknál alig két hét alatt. Márpedig ez a fajta hevülés most nem érzékelhető”

– fejtette ki a nagybányai származású elemző.

Galéria

Fotó: MTI

Mint mondta, a PSD rendezvényeire rászervezett tüntetések nem érték el azt a kritikus tömeget, hogy az eddig el nem kötelezetteket mozgósítani tudják, de az ellenzéki pártok sem tudtak felmutatni olyan erőt, amely a kemény magon kívül viszonylag nagyobb számban tudott volna eddig közömbös választókat aktivizálni.

A kampánystratégiák sikerességére vonatkozó kérdésünkre Pászkán azt válaszolta, céljait elsősorban a PSD, az RMDSZ és részben a PNL érte el. Leginkább ez a három párt volt ugyanis érdekelt abban, hogy a választás lehetőleg az elkötelezett szavazók között dőljön el, és minél alacsonyabb legyen az úgynevezett impulzusszavazók aránya.

„Ezért ezek a pártok igyekeztek viszonylag alacsonyan tartani a hőfokot, és kimondottan csak a saját táboruknak üzentek, ami az ő szempontjukból nézve elfogadható módon sikerült. Most már a területi, helyi aktivistákon múlik, mennyire képesek hozni legalább azokat a részvételi számokat, melyek az eddigi választásokat jellemezték” – hangsúlyozta az elemző, aki az EuroCom romániai sajtófigyelőt is igazgatja.

Szerinte e pártok helyzetét csak az bonyolítja, hogy a román alakulatok mindegyikének vannak saját oldali kihívói, az RMDSZ-nek pedig a magyar közösségen belüli bírálóinak a szavazókra gyakorolt hatását kell tompítania.

Mozgósítanak-e a kiskirályok?

Úgy tűnik, a PSD esetében a Victor Ponta által létrehozott Pro Románia okozhat nehézségeket, de legfeljebb csak a közepes és nagyvárosokban, a fő gondot a helyi kiskirályok, a területi vezetők mozgósítási hajlandósága fogja jelenteni. Az elemző úgy véli, Liviu Dragneáék helyzetét javítja, hogy az esetleges morgolódóknak nincs igazán alternatívájuk, hiszen a kormány elvileg egy választási vereség esetén is a helyén marad, és akkor egy mostani passzivitás visszaüthet. „Ha pedig az ellenzéknek és Klaus Johannis államfőnek valamiképpen mégis sikerülne kikényszeríteniük egy kormányváltást, akkor az új, nem PSD-s kormánytól semmi jóra nem számíthatnának” – foglalta össze a szociáldemokraták mozgósítási esélyeit Pászkán Zsolt.

A szakértő szerint a PNL-nek szintén osztoznia kell még az elkötelezett szavazóin is az USR–PLUS választási konglomerátummal. Úgy véli, helyzetén nem javít, hogy a Johannis elnök által meggondolatlanul, túl nagy kockázatot vállalva meghirdetett és kétséges kimenetelű népszavazás a liberálisoknak okozhatja a legtöbb gondot. Ugyanis

ha a népszavazás kudarcot vall, akkor azt nemcsak Klaus Johannis, hanem a PNL rovására is fogják írni, ha viszont sikeres lesz, akkor inkább az USR–PLUS arathatja majd le a babérokat.

Johannis számára nagy a tét

„Mivel a népszavazás témáját a romániai politika szereplői élet-halál kérdésévé tették, egy alacsony, a 30 százalékos érvényességi küszöb körüli szavazási arány még akkor is kudarcnak számít majd, ha az igenek aránya 80-90 százalékos lesz. És ennek a fajta értelmezésnek éppenséggel maga az ellenzék lesz az oka, hiszen a család meghatározásáról tartott népszavazás eredményét éppen arra hivatkozva utasította el, illetve tette nevetség tárgyává, hogy bár akkor csaknem 92 százalék támogatta a feltett kérdést, a részvételi arány alacsony, az érvényességi küszöbnél kisebb volt” – összegzett az elemző.

Úgy vélte, a Pro Románia, az USR és a PLUS nem voltak képesek elég erőteljes képet mutatni ahhoz, hogy országosan, a nagyvárosokon kívül is jelentős mennyiségű új szavazót győzzenek meg a részvételről. Természetesen még mindig bízhatnak a „bizonytalanok, nem válaszolók” elég méretes táborában, és abban, hogy ott bőven van potenciális támogató, de ez az elképzelés csalókának bizonyulhat – tette hozzá Pászkán Zsolt.

Vladimir Ionaș szerint mindenki a referendum eredményeire figyel. Ő is úgy látja, hogy az államfő nagy kockázatot vállalt a népszavazás kezdeményezésével. „Amennyiben nem lesz meg az érvényességhez szükséges részvétel, politikailag az elnöké lesz a kudarc. A szavazóbázis felrója majd neki a kérdések tartalmát. Ha viszont meglesz a részvételi küszöb, Johannis lesz a választások nagy nyertese” – fogalmazott a Krónikának Vladimir Ionaș.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. április 13., szombat

Egy alkalmazott hanyagsága miatt kiberbiztonsági incidens történt az Állandó Választási Hatóságnál

Az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke szombaton közölte, hogy jövő héten intézkedni fog az intézménynél csütörtök reggel történt kiberbiztonsági incidens felelőseivel szemben.

Egy alkalmazott hanyagsága miatt kiberbiztonsági incidens történt az Állandó Választási Hatóságnál
2024. április 13., szombat

A fővárosi kórházban történt halálesetek kivizsgálását sürgeti a Bukaresti Orvosi Kamara elnöke

A Bukaresti Orvosi Kamara elnöke, Cătălina Poiană szombaton a Facebook-oldalán közölte: reméli, hogy a Sfântul Pantelimon Kórházban történt halálesetek kivizsgálása minél hamarabb lezárul, és a vizsgálat eredményeit nyilvánosságra hozzák.

A fővárosi kórházban történt halálesetek kivizsgálását sürgeti a Bukaresti Orvosi Kamara elnöke
2024. április 13., szombat

Luminița Odobescu külügyminiszter szerint Ukrajna akarja leginkább a békét

A román és az ukrán nép közötti szilárd kapcsolatok újbóli megerősítésének nevezte pénteken Luminița Odobescu külügyminiszter, hogy Bukarestben tartják értekezletüket az Ukránok Világkongresszusának vezetői.

Luminița Odobescu külügyminiszter szerint Ukrajna akarja leginkább a békét
2024. április 12., péntek

Kiskorú diákjával létesített intim viszonyt egy idős bukaresti tanár

Őrizetbe vettek 24 órára egy 62 éves bukaresti tanárt, akit azzal gyanúsítanak, hogy viszonya volt egy kiskorú diáklánnyal.

Kiskorú diákjával létesített intim viszonyt egy idős bukaresti tanár
2024. április 12., péntek

Mégsem a gyógyszer helytelen adagolása miatt haltak meg a bukaresti kórház páciensei?

A bukaresti Sfântul Pantelimon kórháznál elrendelt vizsgálat az első eredmények szerint nem tárt fel olyan adatokat, amelyek az intenzív osztályon elhunyt betegek félrekezelésére utalnának – nyilatkozta Bogdan Socea, az egészségügyi intézmény menedzsere.

Mégsem a gyógyszer helytelen adagolása miatt haltak meg a bukaresti kórház páciensei?
2024. április 12., péntek

Bár több mint 7,5 millió ukrán menekült érkezett, alig több mint 150 ezren kértek romániai tartózkodási engedélyt

Márciusban Románia 2070 tartózkodási engedélyt adott ki az ukrajnai háború elől menekülő, ideiglenes védelemben részesülő külföldiek számára, az ilyen jogcímen kiállított dokumentumok száma 2022. március 18. óta elérte az 158 112-t.

Bár több mint 7,5 millió ukrán menekült érkezett, alig több mint 150 ezren kértek romániai tartózkodási engedélyt
2024. április 12., péntek

Hat hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítéltek egy volt igazságügyi minisztert

Hat hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte pénteken a mangaliai bíróság Monica Macovei volt igazságügyi minisztert gondatlanságból elkövetett testi sértés miatt.

Hat hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítéltek egy volt igazságügyi minisztert
2024. április 12., péntek

Felmérés: Nem terem babér a PSD-nek és a PNL-nek, Geoană és Simion juthat az elnökválasztás második fordulójába

Labdába sem rúghatnának a bukaresti kormánykoalíciót alkotó pártok, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökei, ha elindulnának az idei államfőválasztáson – derül ki egy friss felmérésből.

Felmérés: Nem terem babér a PSD-nek és a PNL-nek, Geoană és Simion juthat az elnökválasztás második fordulójába
2024. április 12., péntek

Iohannis elmagyarázta, miért nem sikerült elég pénzt költeni védelemre

Romániának a magas infláció okozta költségvetési problémái, illetve külső okok miatt nem sikerült tavaly év végéig a védelemre előirányzott (a GDP 2,5 százalékát kitevő) teljes összeget elköltenie – mutatott rá Klaus Iohannis államfő csütörtökön.

Iohannis elmagyarázta, miért nem sikerült elég pénzt költeni védelemre
2024. április 11., csütörtök

A szülési szabadságon lévő kismamáknak nem fog kelleni 10 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetniük

Csak a gyakori, illetve karantént igénylő betegségekben szenvedőknek és a betegség miatt 25 százalékkal csökkentett munkaidőben dolgozó alkalmazottaknak kell majd 10 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot (CASS) fizetniük.

A szülési szabadságon lévő kismamáknak nem fog kelleni 10 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetniük