Szabálytalan privatizáció?

A brüsszeli bizottság még októberben indított vizsgálatot a privatizáció ügyében, indokként azt hozva fel, hogy a felek egyike sem értesítette az EB-t a tranzakcióról. Ráadásul az értékesítés körülményeit is gyanúsnak találták, mivel már akkor fölmerült, hogy a vételár csökkentése jogtalan támogatásnak minősülhet. Sebastian Vlădescu, az autógyár privatizációs bizottságának elnöke akkor elismerte, hogy nem értesítették az ügyletről az EB-t, ugyanakkor megjegyezte, hogy erre nem volt pontos határidő szabva.
A most lezárult vizsgálat nyomán az EB megállapította: a privatizációt megelőzően Románia több feltételt szabott, amelyek többek között a termelés szintjét, illetve az alkalmazottak számának szinten tartását szabályozták, ezért cserében beleegyezett, hogy a Ford a korábban meghirdetettnél alacsonyabb áron jusson hozzá az üzemhez. „A termelés és a foglalkoztatottsági szint növelésének feltételül szabása az Automobile Craiova üzemben, valamint az, hogy a román államkasszába ennek nyomán kisebb összeg folyt be, állami támogatásnak minősül. Annak elkerülése végett, hogy a cégek a versenytársakkal szemben illetéktelen előnyhöz jussanak, csakis szigorú feltételek között nyújtható bármilyen fajta támogatás. A vizsgált privatizáció esetében egyetlen ilyen feltétel sem áll fenn, így a támogatás nem egyeztethető össze a közösségi piaci elvekkel” – áll az EB közleményében. A testület ezért arra szólítja fel Bukarestet, hogy számolja föl a támogatás révén biztosított jogtalan előnyt, és fizettesse ki az autógyárral a 27 millió eurót. Nelli Kroes  versenyért felelős európai biztos a kommünikében leszögezi, bár a bizottság bátorítja a regionális fejlesztést, az nem vezethet a versenyhelyzet torzulásához. „A román állam által a cégben birtokolt, és a Ford által megvásárolt 72,4 százalékos részesedés piaci értékét 84 millió euróra becsülték. Az árverésen a gazdasági szempontokat figyelmen kívül hagyó feltételek alkalmazása nyomán Románia 27 millió euró jövedelemről mondott le” – állapítja meg az EB. Mivel a bizottság szerint ezt semmilyen közérdek nem indokolta, az összeg behajtására szólította föl a román államot.
Călin Popescu-Tăriceanu miniszterelnök meglepetésének adott hangot az EB-döntés nyomán, és úgy vélekedett: nem várható el Romániától, hogy csupán gombot gyártson, illetve fát vagy alacsony színvonalú technológiát exportáljon, és csak fogyasztóként legyen jelen a világpiacon. Ennek ellenére közölte, nem fellebbeznek a döntés ellen,  mivel a legfontosabb szempont a privatizációs folyamat befejezése. Mint kifejtette, mivel csupán egyetlen vásárló jelentkezett a cég átvételére, a cél az volt, hogy mindenképpen biztosítsák a minimális termelési szintet és az alkalmazottak megtartását. A miniszterelnök közölte, az EB-döntést oly módon ültetik gyakorlatba, hogy 27 millió euróval csökkentik az uniós szabályozás szerint folyósítható támogatást. Mihai Voicu parlamenttel való kapcsolattartásért felelős miniszter, aki maga is tagja volt a cég privatizációs testületének, kijelentette: az EB döntése nem befolyásolja az Automobile Craiova magánosításának folyamatát, így a Ford hamarosan el is kezdheti a termelést az üzemben. „A parlament jövő héten fogadja el a privatizációról szóló jogszabályt, a Ford képviselői pedig csütörtökön találkoznak a Dolj megyei prefektúrán a helyi önkormányzat képviselőivel, hogy megállapodjanak a termelés megkezdésének részleteiről” – közölte a miniszter. A privatizációs bizottság tagjai és a Ford képviselői március 3-án ülnek össze, hogy megvitassák az EB döntése nyomán előállt helyzetet.


A Ford már idén legyártaná az első autót
Az üzem eladásának feltételéül az állami Vagyonértékesítő Hatóság azt szabta, hogy a vásárlónak a magánosítástól számított negyedik évben évi 200 000 gépkocsit kell gyártania, jelentős befektetéseket kell végrehajtania, valamint meg kell tartania a cég 3900 alkalmazottját. Az ajánlat iránt kizárólag a Ford érdeklődött, így az amerikai cég vásárolhatta meg az üzemet 57 millió dollárért. John Fleming, a Ford európai részlegének elnöke az aláírási ceremónián elmondta, a craiovai üzemet Közép-Kelet-Európa egyik legjelentősebb autógyárává kívánják fejleszteni. A tervek szerint kezdetben egy kisméretű gépkocsitípust gyártanak majd, és az ott készült járművek 90 százalékát exportra szánják. Az első gépkocsi valószínűleg az idei év végén készül majd el.