
Az iskolák majdani újranyitása kapcsán is nyilatkozott szerdai parlamenti meghallgatása során Sorin Cîmpeanu, a Florin Cîțu vezette leendő román kormány oktatási minisztere. A tárcavezető azt hangsúlyozta, hogy bár mindannyian szeretnék az oktatási intézmények újranyitását, ez csak akkor történhet meg, amikor mindez nem veszélyezteti a lakosság egészségét.
2020. december 23., 15:442020. december 23., 15:44
A leendő oktatási minisztertől megkérdezték, beszélhetünk-e az iskolák újranyitásáról olyan települések esetében, ahol jelenleg alacsony a fertőzöttségi ráta. Sorin Cîmpeanu úgy válaszolt, hogy ennek eldöntése túllép az oktatási miniszter hatáskörén. Egy másik kérdésre válaszolva azt is kiemelte, valahogy orvosolni kell azt a problémát, amit sok pedagógusnak a koronavírus elleni oltással szembeni vonakodása, elutasítása jelent.
Sorin Cîmpeanu is kiemelte, hogy átláthatóan, „nyílt kártyákkal” fog kormányozni, mert az oktatási rendszernek finanszírozásra és jól képzett tanárokra van szüksége.
– nyilatkozta Cîmpeanu, aki a 4. Ponta-kormányban már irányította az oktatási tárcát, 2015 novemberében pedig 12 napig ügyvivő kormányfői tisztséget is betöltött. Egy másik, általa megfogalmazott cél a tanfelügyelőségeknek a politikától történő mentesítése.
Sorin Cîmpeanunak az oktatási miniszteri tisztségre történt jelölését Ludovic Orban, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke szerdán igyekezett alátámasztani és megindokolni újságíróknak. A képviselőház elnökévé megválasztott Orban többek között azzal érvelt, hogy akadémiai pályafutása érdemessé teszi a miniszteri posztra Cîmpeanut.
Sorin Mihai Cîmpeanu a Pro Romania egyik alapító tagja volt, majd ez év elején csatlakozott a PNL-hez. Nevéhez számos botrány kapcsolódik, melyek hamis oklevelekkel és plagizált doktori címekkel kapcsolatosak, mint például a Victor Ponta volt kormányfőé, a Gabriel Oprea egykori belügyminiszteré. Miniszterként sürgősségi kormányrendeletet dolgozott ki, amely megengedte volna a plagizálóknak, hogy lemondjanak doktori címükről (a rendeletet a parlament elutasította), ugyanakkor nyilvánosan védelmébe vette a doktori dolgozatát bizonyítottan másoló Pontát és Opreát is.
Az utolsó bruttó fizetés 65 százalékának megfelelő bírói nyugdíjat és a nyugdíjkorhatár 15-20 évig tartó fokozatos emelését tartja kívánatosnak a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) alelnöke.
Az Országos Adóhatóság (ANAF) lezárta egy Argeș megyei mulatós előadó ügyében folytatott vizsgálatát, és összesen 1,612 millió lej eltitkolt jövedelmet tárt fel.
A kormány nem számol áfaemeléssel a 2026-os állami költségvetés összeállításakor – jelentette ki egy keddi szakmai rendezvényen a pénzügyminiszter.
Nincs semmilyen átfedés a kormányzati feladatai és az Ajándékozz Életet Egyesület tevékenysége, illetve a civil szervezetben alapító tagként betöltött szerepe között – jelentette ki kedden az Agerpres kérdésére Oana Gheorghiu miniszterelnök-helyettes.
Ironikusan reagált a román külügyminisztérium azokra az orosz vádakra, hogy ukrán és brit hírszerzők pénzjutalom fejében arra próbáltak rávenni orosz pilótákat, hogy repüljenek Romániába egy Kinzsal rakétával felszerelt MiG-31-es vadászgéppel.
A politikusok véleménynyilvánítási szabadságára hívta fel a figyelmet a Nemzetközi Büntetőbíróság egyik román bírája, miután a CSM feljelentette Oana Gheorghiu miniszterelnök-helyettest a bírói és ügyészi nyugdíjakkal kapcsolatos kijelentései miatt.
A keddi egyeztetések után újabb tárgyalásra várja szerdára a koalíciós pártok képviselőit Nicușor Dan államfő, hogy megvitassák a bírák és ügyészek nyugdíjazásáról szóló törvénytervezet kidolgozását.
Lemondott a Vasúti Reform Hatóság (ARF) éléről Mihai Barbu, miután büntetőeljárás indult ellene korrupció gyanúja miatt és bűnügyi felügyelet alá került.
Októberben 28 külföldi állampolgárt toloncoltak ki a hatóságok Romániából – vont mérleget kedden a bevándorlási főfelügyelőség (IGI).
A férfiak körében nagyobb a pártok népszerűségi listáját vezető Románok Egyesüléséért Szövetségnek (AUR), mint a nőkében – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
szóljon hozzá!