Egy átlagos bukaresti háztartás jelenleg a fizetésének 8,6 százalékát áramra és gázra költi, 23 európai főváros közül arányaiban a Dâmboviţa-parton költenek a legtöbbet energiaszámlákra – derült ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) által közölt nemzetközi felmérésből.
2013. október 06., 16:282013. október 06., 16:28
Az összehasonlító vizsgálat során azt nézték meg, hogy egy kéttagú, gyermek nélkül élő család a bevételének mekkora hányadát fordítja az energiaszámlákra úgy, hogy a háztartás mindkét tagja átlagfizetést kap. A térség országainak fővárosai közül Budapesten 6,6, Prágában 6, Varsóban 5,8, Pozsonyban pedig 5,6, százalékot visz el az energia a bevételekből. Sokkal jobban áll ebben a viszonylatban Ljubljana: a szlovén fővárosban a családi bevételek mindössze 3,9 százalékát kell a villany- és gázszámlákra fordítani. Európa nyugati felén ennél még kedvezőbb arányokat mutat a táblázat, hiszen annak ellenére, hogy Koppenhágában a legdrágább az áram és a második legdrágább a gáz, egy átlagos dán család fizetésének csak a 2,9 százalékát viszik el az energiaköltségek. Legkevesebbet a luxembourgiak költenek energiára: a 76 ezer lelkes fővárosban a családi kassza mindössze 1,4 százalékát emészti fel a villany- és gázszámla.
Bár a bukaresti háztartások jövedelmüknek igen nagy szeletét költik a rezsire, maga a gáz és az energia ára euróban számolva nemzetközi viszonylatban nem kiemelkedően magas Romániában, pusztán a családok pénztárcájához mérve az. Augusztusban a vizsgált 23 város közül a bukarestiek számára volt a második legalacsonyabb a villamos energia ára: egy kilowattóráért 13,22 eurócentet kellett fizetniük. E téren Koppenhágában fizetik a legtöbbet (30,09 eurócent/kwh), Berlin a második 29,65 eurócenttel, miközben Belgrád a legolcsóbb az áram tekintetében, mivel Szerbia központjában egy kilowattóra mindössze 6,34 eurócentbe kerül. A régióban Bécs a legdrágább (20,53 eurócent/kwh), megelőzve Prágát (19,74 eurócent), Pozsonyt (17,31 eurócent), Ljubljanát (16,37) és Budapestet (15,23). A gáz tekintetében augusztusban Bukarest volt a legolcsóbb a 23 főváros közül a maga 3,07 eurócentes kilowattóránkénti díjával, míg Budapest 4,22 eurócentes árral a második a listán. Stockholmban a legdrágább a gáz, a svéd fővárosban ugyanez a mennyiség 20,22 eurócentet emészt fel, míg Koppenhága a második 11 eurócentes egységárával. A kelet-európai régió fővárosai közül Ljubljanában 6,69 eurócentet, Prágában 5,96-ot, Pozsonyban 5,58-at, Zágrábban 5,51-et, Varsóban 4,96-ot, Belgrádban pedig 4,62-t fizetnek a gáz kilowattórájáért.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) az anyaországi és egyéb európai országok lakossági árainak összehasonlíthatósága érdekében megbízott egy, a területen már jártas nemzetközi céget, hogy havi szinten kövesse nyomon az árak alakulását. Ez a munka nem előzmények nélküli: korábban az osztrák energiafelügyelet kezdte meg ezt a munkát az Európai Unió 15 tagállamának fővárosaira (Amszterdam, Athén, Berlin, Bécs, Brüsszel, Dublin, Helsinki, Koppenhága, Lisszabon, London, Luxembourg, Madrid, Párizs, Róma és Stockholm) vonatkozóan. A MEKH megbízásából az összehasonlítás szeptembertől nyolc fővárossal (Budapest, Belgrád, Bukarest, Ljubljana, Pozsony, Prága, Zágráb és Varsó) bővül, így összesen huszonhárom ország fővárosának árváltozása követhető nyomon mostantól hónapról hónapra. Az alkalmazott módszertan szerint a cég közvetlenül az érintett országok szolgáltatóinak és szabályozóhatóságainak adatait felhasználva összegyűjti a végfelhasználói árinformációkat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániai polgárok nagy többsége azt szeretné, ha a pártok végre megállapodnának egymással az új, teljes jogkörű kormányról – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Egy orosz állampolgár szabotázsakcióra készült Románia területén, de a hírszerzésnek romániai és külföldi partnerszervek támogatásával sikerült még ideje korán ártalmatlanítania – jelentette be kedden a Román Hírszerző Szolgálat (SRI).
Egy alkotmánybíró, több politikus között egy magyar szenátor és több üzletember is annak a magángépnek a fedélzetén tartózkodott, amely júliusban a görög Míkonosz szigetére szállított egy romániai küldöttséget – közölte a PressOne oknyomozó portál.
A 15 éves romániai diákok 52 százaléka matematikából nem éri el a minimális kompetenciaszintet sem, míg a szövegértés esetében is ez az arány 48 százalékra emelkedett – derül ki az OECD PISA 2025-ös felmérésének kedden közzétett hivatalos eredményeiből.
Bukarest továbbra is az amerikai védernyőben látja elsősorban a biztonsága szavatolását: ezt bizonyítja az is, hogy az Egyesült Államok romániai katonai jelenlétének biztosítása volt az egyik fő témája a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülésének.
A Wizz Air légitársaság idén ősszel megválik alkalmazottainak egy részétől. A légiközlekedést érintő drasztikus üzemanyagáremelés hatására csökkent az utasforgalom, ami a legnagyobb kelet-európai légitársaságot is létszámleépítésre készteti.
Kemény hangvételű közleményben reagált az Elie Wiesel Országos Romániai Holokausztkutató Intézet Mihai Fifor szociáldemokrata párti (PSD) képviselő egyik bejegyzésére, amelyben német nemzetisége miatt bírálta Dominic Fritz temesvári polgármestert.
A várakozások szerint Nicușor Dan államfő hamarosan bejelentheti, kit jelöl harmadjára miniszterelnöknek a két sikertelen nyári kísérlet után, miután múlt héten arról beszélt: napokon belül megnevezi jelöltjét.
Kisiklás Nicușor Dan elnök részéről, hogy egy felszólalásában egy „egészséges nacionalizmus” szükségességéről beszélt – jelentette ki Eugen Ciurtin, a Román Akadémia Vallástörténeti Intézetének igazgatója.
Miközben a diákok házi feladatot íratnak vele, nyelveket tanulnak és vizsgákra készülnek, a pedagógusok óravázlatok, tesztek és értékelések összeállítására használják a mesterséges intelligenciát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!