Egy átlagos bukaresti háztartás jelenleg a fizetésének 8,6 százalékát áramra és gázra költi, 23 európai főváros közül arányaiban a Dâmboviţa-parton költenek a legtöbbet energiaszámlákra – derült ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) által közölt nemzetközi felmérésből.
2013. október 06., 16:282013. október 06., 16:28
Az összehasonlító vizsgálat során azt nézték meg, hogy egy kéttagú, gyermek nélkül élő család a bevételének mekkora hányadát fordítja az energiaszámlákra úgy, hogy a háztartás mindkét tagja átlagfizetést kap. A térség országainak fővárosai közül Budapesten 6,6, Prágában 6, Varsóban 5,8, Pozsonyban pedig 5,6, százalékot visz el az energia a bevételekből. Sokkal jobban áll ebben a viszonylatban Ljubljana: a szlovén fővárosban a családi bevételek mindössze 3,9 százalékát kell a villany- és gázszámlákra fordítani. Európa nyugati felén ennél még kedvezőbb arányokat mutat a táblázat, hiszen annak ellenére, hogy Koppenhágában a legdrágább az áram és a második legdrágább a gáz, egy átlagos dán család fizetésének csak a 2,9 százalékát viszik el az energiaköltségek. Legkevesebbet a luxembourgiak költenek energiára: a 76 ezer lelkes fővárosban a családi kassza mindössze 1,4 százalékát emészti fel a villany- és gázszámla.
Bár a bukaresti háztartások jövedelmüknek igen nagy szeletét költik a rezsire, maga a gáz és az energia ára euróban számolva nemzetközi viszonylatban nem kiemelkedően magas Romániában, pusztán a családok pénztárcájához mérve az. Augusztusban a vizsgált 23 város közül a bukarestiek számára volt a második legalacsonyabb a villamos energia ára: egy kilowattóráért 13,22 eurócentet kellett fizetniük. E téren Koppenhágában fizetik a legtöbbet (30,09 eurócent/kwh), Berlin a második 29,65 eurócenttel, miközben Belgrád a legolcsóbb az áram tekintetében, mivel Szerbia központjában egy kilowattóra mindössze 6,34 eurócentbe kerül. A régióban Bécs a legdrágább (20,53 eurócent/kwh), megelőzve Prágát (19,74 eurócent), Pozsonyt (17,31 eurócent), Ljubljanát (16,37) és Budapestet (15,23). A gáz tekintetében augusztusban Bukarest volt a legolcsóbb a 23 főváros közül a maga 3,07 eurócentes kilowattóránkénti díjával, míg Budapest 4,22 eurócentes árral a második a listán. Stockholmban a legdrágább a gáz, a svéd fővárosban ugyanez a mennyiség 20,22 eurócentet emészt fel, míg Koppenhága a második 11 eurócentes egységárával. A kelet-európai régió fővárosai közül Ljubljanában 6,69 eurócentet, Prágában 5,96-ot, Pozsonyban 5,58-at, Zágrábban 5,51-et, Varsóban 4,96-ot, Belgrádban pedig 4,62-t fizetnek a gáz kilowattórájáért.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) az anyaországi és egyéb európai országok lakossági árainak összehasonlíthatósága érdekében megbízott egy, a területen már jártas nemzetközi céget, hogy havi szinten kövesse nyomon az árak alakulását. Ez a munka nem előzmények nélküli: korábban az osztrák energiafelügyelet kezdte meg ezt a munkát az Európai Unió 15 tagállamának fővárosaira (Amszterdam, Athén, Berlin, Bécs, Brüsszel, Dublin, Helsinki, Koppenhága, Lisszabon, London, Luxembourg, Madrid, Párizs, Róma és Stockholm) vonatkozóan. A MEKH megbízásából az összehasonlítás szeptembertől nyolc fővárossal (Budapest, Belgrád, Bukarest, Ljubljana, Pozsony, Prága, Zágráb és Varsó) bővül, így összesen huszonhárom ország fővárosának árváltozása követhető nyomon mostantól hónapról hónapra. Az alkalmazott módszertan szerint a cég közvetlenül az érintett országok szolgáltatóinak és szabályozóhatóságainak adatait felhasználva összegyűjti a végfelhasználói árinformációkat.
Fizikai támadás érte a borsai városi kórház ügyeletes orvosát, miközben egy kórházban kezelt pácienst próbált újraéleszteni – tájékoztatott az Agerpres hírügynökség a Máramaros Megyei Rendőr-főkapitányság (IPJ) szóvivőjének közlésére hivatkozva.
Téliesre fordult újra az időjárás Románia déli és keleti részén: 16 megyében és Bukarestben órák óta havazik és fúj a szél, a hatóságok pedig több helyen lezárták az utakat, korlátozásokat vezettek be, illetve beavatkozásokra kényszerültek.
Ellenőrzéseket jelentett be Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter azoknak az orvosoknak a kiszűrésére, akik kórházi munkaidőben a magánszektorban dolgoznak.
Közös beadvánnyal fordultak Nicușor Danhoz az ország 16 ítélőtáblájának elnökei, arra kérve az államfőt, hogy küldje vissza a parlamentnek újbóli megfontolásra a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet.
Több választási lehetőségük lesz a betegeknek, ha megtörik az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNSAS) monopóliuma – jelentette ki Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) szerint „példátlan” nehézségekkel küzd a román igazságszolgáltatási rendszer a bírák, bírósági jegyzők és bírói asszisztensek hiánya miatt.
Az ország 16 megyéjét és Bukarestet érintő sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adott ki pénteken a szeles, csapadékos időjárás miatt az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Közleményben ment neki pénteken a Szociáldemokrata Párt (PSD) egyszerre két koalíciós partnerének – a Nemzeti Liberális Pártnak (PNL) és a Mentsétek meg Románát Szövetségnek (USR) is.
Az elmúlt 24 órában 65 riasztás érkezett a hegyimentő szolgálathoz, amelynek munkatársai 66 személynek nyújtottak segítséget – közölte pénteken a Facebook-oldalán a Salvamont.
A kormány csütörtöki ülésén elfogadott határozatával jóváhagyta 1200 új mentőautó beszerzésének finanszírozását.
szóljon hozzá!