Egy átlagos bukaresti háztartás jelenleg a fizetésének 8,6 százalékát áramra és gázra költi, 23 európai főváros közül arányaiban a Dâmboviţa-parton költenek a legtöbbet energiaszámlákra – derült ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) által közölt nemzetközi felmérésből.
2013. október 06., 16:282013. október 06., 16:28
Az összehasonlító vizsgálat során azt nézték meg, hogy egy kéttagú, gyermek nélkül élő család a bevételének mekkora hányadát fordítja az energiaszámlákra úgy, hogy a háztartás mindkét tagja átlagfizetést kap. A térség országainak fővárosai közül Budapesten 6,6, Prágában 6, Varsóban 5,8, Pozsonyban pedig 5,6, százalékot visz el az energia a bevételekből. Sokkal jobban áll ebben a viszonylatban Ljubljana: a szlovén fővárosban a családi bevételek mindössze 3,9 százalékát kell a villany- és gázszámlákra fordítani. Európa nyugati felén ennél még kedvezőbb arányokat mutat a táblázat, hiszen annak ellenére, hogy Koppenhágában a legdrágább az áram és a második legdrágább a gáz, egy átlagos dán család fizetésének csak a 2,9 százalékát viszik el az energiaköltségek. Legkevesebbet a luxembourgiak költenek energiára: a 76 ezer lelkes fővárosban a családi kassza mindössze 1,4 százalékát emészti fel a villany- és gázszámla.
Bár a bukaresti háztartások jövedelmüknek igen nagy szeletét költik a rezsire, maga a gáz és az energia ára euróban számolva nemzetközi viszonylatban nem kiemelkedően magas Romániában, pusztán a családok pénztárcájához mérve az. Augusztusban a vizsgált 23 város közül a bukarestiek számára volt a második legalacsonyabb a villamos energia ára: egy kilowattóráért 13,22 eurócentet kellett fizetniük. E téren Koppenhágában fizetik a legtöbbet (30,09 eurócent/kwh), Berlin a második 29,65 eurócenttel, miközben Belgrád a legolcsóbb az áram tekintetében, mivel Szerbia központjában egy kilowattóra mindössze 6,34 eurócentbe kerül. A régióban Bécs a legdrágább (20,53 eurócent/kwh), megelőzve Prágát (19,74 eurócent), Pozsonyt (17,31 eurócent), Ljubljanát (16,37) és Budapestet (15,23). A gáz tekintetében augusztusban Bukarest volt a legolcsóbb a 23 főváros közül a maga 3,07 eurócentes kilowattóránkénti díjával, míg Budapest 4,22 eurócentes árral a második a listán. Stockholmban a legdrágább a gáz, a svéd fővárosban ugyanez a mennyiség 20,22 eurócentet emészt fel, míg Koppenhága a második 11 eurócentes egységárával. A kelet-európai régió fővárosai közül Ljubljanában 6,69 eurócentet, Prágában 5,96-ot, Pozsonyban 5,58-at, Zágrábban 5,51-et, Varsóban 4,96-ot, Belgrádban pedig 4,62-t fizetnek a gáz kilowattórájáért.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) az anyaországi és egyéb európai országok lakossági árainak összehasonlíthatósága érdekében megbízott egy, a területen már jártas nemzetközi céget, hogy havi szinten kövesse nyomon az árak alakulását. Ez a munka nem előzmények nélküli: korábban az osztrák energiafelügyelet kezdte meg ezt a munkát az Európai Unió 15 tagállamának fővárosaira (Amszterdam, Athén, Berlin, Bécs, Brüsszel, Dublin, Helsinki, Koppenhága, Lisszabon, London, Luxembourg, Madrid, Párizs, Róma és Stockholm) vonatkozóan. A MEKH megbízásából az összehasonlítás szeptembertől nyolc fővárossal (Budapest, Belgrád, Bukarest, Ljubljana, Pozsony, Prága, Zágráb és Varsó) bővül, így összesen huszonhárom ország fővárosának árváltozása követhető nyomon mostantól hónapról hónapra. Az alkalmazott módszertan szerint a cég közvetlenül az érintett országok szolgáltatóinak és szabályozóhatóságainak adatait felhasználva összegyűjti a végfelhasználói árinformációkat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Új szakaszába lépett a Nagyszeben és Fogaras közötti A13-as autópálya-szakasz építése: a 68 kilométeres nyomvonal mind a négy szakaszán egyszerre zajlanak a munkálatok.
Románia az Európai Unió egyetlen tagállama, ahol jelenleg nincs olyan rendszer, amely lehetővé tenné az úgynevezett off-label – vagyis a betegtájékoztatóban nem szereplő javallatra alkalmazott – gyógyszerek társadalombiztosítási támogatását.
A román védelmi minisztérium közölte: Ukrajna hivatalosan is megerősítette, hogy a június 5-én a konstancai kikötőben történt drónrobbanás „elszigetelt eset”, amelyet „nagy valószínűséggel Oroszország elektronikai hadviselési tevékenysége” idézett elő.
Kelemen Hunor kijelentette, hogy az RMDSZ nem vesz részt a szélsőséges, magyarellenes AUR legitimálásában.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztás érvényes pénteken szinte az ország egész területén.
A kormány az alkotmánybírósághoz fordult a bírák és ügyészek felhalmozódott bérhátralékainak kifizetése körüli alkotmányos természetű konfliktus ügyében.
Bár a bukaresti közlekedési minisztérium továbbra is azzal számol, hogy 2026 végéig rekordot jelentő, 233,59 kilométernyi autópályát és gyorsforgalmi utat adnak át Romániában, a Pro Infrastructura Egyesület szerint több határidő is túlságosan optimista.
A Digi mellett más cégek is részt vesznek a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) mesterséges intelligencián alapuló kiberbiztonsági platformjának kiépítésében, a cégek némelyike azonban korrupciós ügyekben lehet érintett.
Zivatarokra figyelmeztető narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). 11 megyében ugyanakkor továbbra is kánikulára figyelmeztetnek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!