Sikeres évet zárt a korrupcióellenes ügyészség

A főügyész elmondta: a DNA összesen 1250 esetben emelt vádat magas vagy közepes szintű tisztségviselő ellen korrupció miatt, ez a legmagasabb szám a DNA történetében. Emlékeztetett: egy miniszterelnök, öt miniszter, tizenhat képviselő és öt szenátor is ott van a bíróság elé állított személyek között. Emellett mintegy száz polgármester és megyei közgyűlési elnök ellen is vádat emeltek – utóbbiak egyharmada érintett. Hozzátette: összesen közel félmilliárd euró értékű vagyont zároltak.

Úgy vélte: mindezek nyomán a DNA aktív, hatékony, határozott és bátor intézmény képét alakította ki magáról. Kövesi rámutatott: közel ötszáz vezető beosztású személy ellen emeltek vádat a tavalyi év során, ami 30 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Mindez összesen 33 ügyész nevéhez fűződik.

A vádemelések utóéletéről elmondta: a bíróságokon összesen 970 jogerős ítélet született a DNA vádemelései nyomán, az ítéletek Kövesi szerint azt bizonyítják, hogy a vádiratokat objektív és professzionális módon állították össze. Rámutatott: a felmentő ítéletek száma 7,63 százalékra csökkent. A bírósági szakasz időtartama jelentősen csökkent, így 2015-ben 60 százalékkal nőtt a jogerős ítéletek száma.

A főügyész szerint az is fontos lenne, hogy a jogerős ítéleteket maradéktalanul végrehajtsák, mivel gyakori, hogy egyes elítéltek hamarabb szabadulnak, mások úgy kerülnek feltételesen szabadlábra, hogy az okozott kár nem térül meg, és ehhez mindenféle adminisztratív trükköt használnak fel. Szerinte ezek az esetek csökkentik az állam tekintélyét és az intézményekbe vetett bizalmat.
Kövesi szerint azokban az ügyekben, amelyekben a DNA tavaly vádat emelt, összesen 431 millió euró értékben fizettek csúszópénzt, ami egyenértékű az autópálya-építések társfinanszírozására 2016-ra, 2017-re és 2018-ra előirányzott összeggel.

Állítása szerint a közbeszerzési eljárásokon belül léteznek olyan szegmensek, amelyekben a korrupció általánosnak tekinthető. A szerződéseket és a kifizetéseket csúszópénzhez kötik, amelyeket fiktív szerződések révén csorgatnak vissza a megrendelőhöz. Rámutatott: a közalkalmazottaknak adott vesztegetési pénz gyakran adócsalásból vagy sikkasztásból származik, ezzel is csökkentve a bérekre vagy beruházásokra fordítható összeget.

Kövesi szerint a DNA eredményei arra is felhívják a figyelmet, hogy átfogó korrupcióellenes stratégiára van szükség, amelynek részeként többek között lehetővé teszik a gyors, valós idejű információcserét a közbeszerzéseket ellenőrző intézmények között. A főügyész átláthatóbb közbeszerzési eljárásokat szorgalmazott.

Az eseményen részt vett Klaus Johannis államfő is, aki modellértékű intézménynek nevezte a DNA-t, és leszögezte: az erre szakosodott intézményeknek mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy hatékonyan be tudják hajtani a korrupció miatt elítélt személyektől az okozott kár ellenértékét. Hozzátette: a parlamenti mentelmi jogot nem szabad az igazságügy tevékenységének korlátozására használni, egyúttal megjegyezte: a korrupció továbbra is jelentős probléma, ezért a korrupcióellenes küzdelemnek „teljes fordulatszámon\" kell zajlania.

A mérlegvonáson ott volt Dacian Cioloș miniszterelnök is, aki szerint Romániának növelnie kell a korrupció megelőzésére és a feddhetetlenség fontosságának hangsúlyozására szánt forrásokat. Úgy vélte, a romániai társadalom akkor válik egészségessé, amikor már nem csupán küzdeni képes a korrupció ellen, hanem meg is tudja előzni.

Felszólalt az eseményen Raluca Prună igazságügy-miniszter is, aki közölte: mandátumának idei lejártával újabb hároméves mandátum betöltésére javasolja Kövesit.