Román fuvarozók: Bécs diszkriminál, a schengeni rendszer csak a „nem baráti” országok számára nem működik

Képmutatással vádolják a romániai közúti fuvarozók az osztrák kormányt, amely a schengeni rendszer működésképtelenségére hivatkozva gátolja Románia és Bulgária csatlakozását.

Balogh Levente

2024. március 11., 09:292024. március 11., 09:29

Szerintük nem arról van szó, hogy Schengen nem működik, hanem arról, hogy a rendszer csak a baráti országokra érvényes, amelyeknek Románia nem része.

A Romániai Közúti Fuvarozók Országos Egyesülete (UNTRR) rámutat, hogy a „schengeni rendszer”, amelyről Karl Nehammer osztrák kancellár szerdán Bukarestben azt mondta, hogy nem működik, ezért nem lehet kiterjeszteni, valójában csak a baráti országok esetében működik, amelyek közül Románia ki van zárva.

Radu Dinescu, az UNTRR főtitkára

felrótta az osztrák kancellárnak, hogy nem indokolta meg, miért nem működik a rendszer, és mi a probléma valójában.

„Másrészt az ügyben hallgató román hatóságok álláspontja is mélységesen kiábrándító a fuvarozók számára. Ismét bebizonyították, hogy képtelenek bármiféle intézményi vagy jogi választ adni a környező országoknak egy olyan létfontosságú, nemzeti jelentőségű kérdésben, mint a schengeni övezethez való teljes körű csatlakozás. Ebben a helyzetben égető szükségünk van egy világos dátumra a szárazföldi határokkal történő csatlakozásról, még ha feltételes is. Ez példaértékű mozgósítást generálna belsőleg, és a külső partnereknek is támogatniuk kellene, különösen azoknak, akik jelenleg ellenzik a bővítést, mint például Ausztria” – hangsúlyozta a főtitkár.

Mint ismeretes,

a magyar-román határon általában 8-16 óra a várakozási idő, de az ünnepi időszakban ez akár három napra is nőhet, de a történelmi csúcs öt nap várakozást jelentett.

A bolgár határon általában 20-30 óra várakozás, a csúcs pedig három nap. Miközben Románia újabb késedelmet szenved a schengeni övezetbe való belépés miatt, a közúti fuvarozók pénzt (2,55 milliárd euró veszteség 2023-ban, és 2,41 milliárd euró 2022-ben) és időt veszít a magyar és a bolgár határátkelőhelyeken kialakult kilométeres sorok miatt.

A határokon kialakult helyzetet elemezve

az UNTRR azt állítja, hogy a magyar és a bolgár hatóságok szándékosan akadályozzák az egységes piacon belüli szabad mozgást, különböző módszereket alkalmazva, hogy gazdasági előnyre tegyenek szert Románia kárára.

Ezt azzal próbálta alátámasztani, hogy a nagylaki határátkelőnél a héten több órán keresztül nem működött a beléptető szoftver, ami akár 12 órás várakozási időt is eredményezett a határon; ami pedig Bulgáriát illeti, a román autósokat még mindig diszkriminálják a ruszei parkolóban, mivel napi 25 eurós díjat fizetnek, szemben a bolgárok által fizetett 7 euróval. Ennek eredményeképpen a román sofőrök akár 30 órát is várakoznak a parkolóban.

Az UNTRR felszólítja a román kormányt, hogy határozottan lépjen fel az Európai Bizottságnál az ilyen mesterséges akadályok megszüntetése érdekében, amelyeket a szomszédos uniós országok hatóságai állítanak a romániai gazdasági szereplők útjába.

A fuvarozók arra is rámutatnak, hogy az ilyen akadályok nem léteznének, ha Románia mostanra a szárazföldi határokkal is csatlakozott volna a schengeni övezethez.

Románia 13 éve vár a schengeni csatlakozásra, 2011. március 27. óta, amikor az európai intézmények megállapodtak abban, hogy Románia megfelel a csatlakozás valamennyi technikai feltételének. Ezekben az években több tárgyalási fordulóra került sor a román és az európai hatóságok között, amelyek mindegyike kudarcba fulladt. Ez idő alatt a közúti fuvarozó ágazat több mint 16,6 milliárd eurót veszített. A veszteségek hatása nyomasztó, különösen azért, mert a szállítás Románia egyik fő szolgáltatói ágazata, a szállítási szolgáltatások összértéke tavaly 7,81 milliárd euró volt.

Mint arról beszámoltunk, Karl Nehammer osztrák kancellár azt követően, hogy csütörtökön kétoldalú megbeszélést folytatott Klaus Iohannis román államfővel Bukarestben, közösségi oldalán azt írta:

a schengeni rendszer nem működik, tehát nem bővíthető.

A román elnökkel folytatott megbeszélés után Nehammer az EPP-kongresszuson mondott beszédében is arra hívta fel a figyelmet, hogy az emberek félelmeit, egyebek mellett az illegális migrációval kapcsolatos aggodalmait komolyan kell venni, meg kell érteni, miért fordulnak a szélsőséges pártok felé. Komolyan kell venni Finnország aggodalmait, amikor azt állítja, hogy az Oroszország felől érkező illegális migráció a biztonságát fenyegeti, és minden más külső határt is meg kell erősíteni – hangoztatta az osztrák kancellár.
Hozzátette:

az EU-nak növelnie kell a határok védelmére szánt erőforrásokat, azokat a menedékkérőket pedig, akik nem jogosultak a védelemre, el kell távolítani az Unió területéről.

Mint arról beszámoltunk, a román és bolgár schengeni csatlakozást 2022 decemberében Ausztria az EU külső határainak szigorításának és a schengeni rendszer reformjának szükségességére hivatkozva megvétózta, azzal érvelve, hogy egy év alatt több mint százezer illegális migráns érkezett Ausztriába, akik korábban EU-tagállamokon haladtak át, ahonnan nem szabadott volna tovább engedni őket. A bécsi kormány végül a tavalyi év végén belement abba, hogy a két balkáni ország idén májusban részben csatlakozzon a belső határellenőrzés nélküli uniós övezethez. Ez abban áll, hogy a repülőtereken és a vízi határátkelőkön megszűnik a határellenőrzés.

A legfontosabb helyszíneken, a szárazföldi határokon azonban marad minden a régiben, ami továbbra is hosszas sorban állást jelent.

A fuvarozók ezért elégedetlenek a román kormány által jelentős előrelépésként tálalt „eredménnyel”. Amúgy Bécs feltételeket is szabott: a külső uniós határok, illetve a bolgár-román és a magyar-román határ ellenőrzésének fokozását, valamint azt, hogy Románia és Bulgária fogadja vissza Ausztriából azokat az illegális migránsokat, akik a két országon keresztül jutottak el oda.

Gerhard Karner osztrák belügyminiszter a hét elején arról beszélt: amíg nem látni, milyen eredményt hoz a részleges csatlakozás, addig nincs értelme a két ország teljes körű tagságáról beszélni.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. szeptember 01., hétfő

A NATO kulcsfontosságú partnerének nevezte Romániát Ursula von der Leyen

Az Európai Bizottság (EB) elnöke, Ursula von der Leyen hétfőn megköszönte Romániának, hogy kiveszi a részét a NATO keleti szárnyának védelméből.

A NATO kulcsfontosságú partnerének nevezte Romániát Ursula von der Leyen
2025. szeptember 01., hétfő

Grindeanu: a PSD nem lép ki a kormányból

A Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke, Sorin Grindeanu hétfőn kijelentette, hogy nincsenek konfliktusok a koalícióban, és jelenleg nincs szó arról, hogy a szociáldemokraták kilépjenek a kormányból.

Grindeanu: a PSD nem lép ki a kormányból
Grindeanu: a PSD nem lép ki a kormányból
2025. szeptember 01., hétfő

Grindeanu: a PSD nem lép ki a kormányból

2025. szeptember 01., hétfő

Kelemen Hunor szerint Bolojannak maradnia kell a kormány élén

A koalíciónak folytatnia kell a munkáját, Ilie Bolojannal a kormány élén – nyilatkozta hétfőn a parlamentben az újságíróknak Kelemen Hunor.

Kelemen Hunor szerint Bolojannak maradnia kell a kormány élén
2025. szeptember 01., hétfő

Megérkezett Romániába Ursula von der Leyen

Megérkezett Romániába az Európai Bizottság elnöke. Ursula von der Leyent a Mihail Kogălniceanu katonai bázison fogadta Nicușor Dan államfő.

Megérkezett Romániába Ursula von der Leyen
Megérkezett Romániába Ursula von der Leyen
2025. szeptember 01., hétfő

Megérkezett Romániába Ursula von der Leyen

2025. szeptember 01., hétfő

Hatósági felügyelet alatt marad Călin Georgescu

Jóváhagyta hétfőn Bukarest első kerületének bírósága Călin Georgescu hatósági felügyeletének meghosszabbítását. A bíróság döntése nem végleges, 48 órán belül megtámadható.

Hatósági felügyelet alatt marad Călin Georgescu
2025. szeptember 01., hétfő

PSD: az önkormányzati leépítéseket nem lehet a fűnyíró elv alapján végrehajtani

A Szociáldemokrata Párt (PSD) azért kérte a koalíciótól, hogy halasszák el a helyi közigazgatás reformjára vonatkozó törvénytervezet elfogadását.

PSD: az önkormányzati leépítéseket nem lehet a fűnyíró elv alapján végrehajtani
2025. szeptember 01., hétfő

Az AUR négy bizalmatlansági indítványt nyújt be a kormány ellen

A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) négy bizalmatlansági indítványt nyújt be a kormány ellen, amely öt törvénytervezetért készül felelősséget vállalni hétfőn a parlamentben.

Az AUR négy bizalmatlansági indítványt nyújt be a kormány ellen
2025. szeptember 01., hétfő

PSD-javaslat: az ukrán menekültek és bevándorlók is fizessék az egészségbiztosítási járulékot

Több módosító javaslatot is benyújtott a Szociáldemokrata Párt (PSD) azokhoz a törvénytervezetekhez, amelyekért hétfő este felelősséget vállal a kormány a parlamentben – közölte Adrian Câciu.

PSD-javaslat: az ukrán menekültek és bevándorlók is fizessék az egészségbiztosítási járulékot
2025. szeptember 01., hétfő

Koalíciós konfliktus: Bolojan után a liberálisok is meglebegtették a távozásukat

Ilie Bolojan miniszterelnök és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) nem fog hazudni, a közigazgatási reform nem szemfényvesztés – jelentették ki hétfőn a PNL képviselői.

Koalíciós konfliktus: Bolojan után a liberálisok is meglebegtették a távozásukat
2025. szeptember 01., hétfő

Nicușor Dan és az EB-elnök közösen látogat el a katonai kikötőbe és a légi támaszpontra

Nicușor Dan államfő és az Európai Bizottság (EB) elnöke, Ursula von der Leyen hétfőn közösen felkeresi a konstancai katonai kikötőt és a Mihail Kogălniceanu légi támaszpontot – tájékoztatott az elnöki hivatal.

Nicușor Dan és az EB-elnök közösen látogat el a katonai kikötőbe és a légi támaszpontra