Fotó: Facebook/Parlamentul Romaniei - Camera Deputatilor
Sorozatos botrányok és módosítások után a kormány által eredetileg javasolt formában, a hivatali visszaélés bűncselekménnyé nyilvánításához szükséges összeghatár nélkül szavazta meg szerdán a képviselőház a Büntető törvénykönyv (Btk.) módosításait. Arról is döntött az alsóház, hogy a hírszerzés (SRI) által végzett lehallgatások továbbra is felhasználhatók bizonyítékként a korrupciós bűncselekmények feltárásakor.
2023. április 05., 12:192023. április 05., 12:19
2023. április 05., 15:162023. április 05., 15:16
A képviselők 191 támogató és 66 ellenző vokssal, 12 tartózkodás mellett szavazták meg a javaslatot. Az RMDSZ-frakció a végszavazást megelőzően tanácskozásra vonult vissza. A kiszivárgott információk szerint a szervezet nem ért egyet azzal, hogy ne legyen küszöbérték, mint ahogy azzal sem, hogy megmaradjon az a kitétel, miszerint a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) által végzett lehallgatások felhasználhatók bizonyítékként a korrupciós bűncselekmények feltárásakor.
Kelemen Hunor szövetségi elnök a szavazást követően úgy nyilatkozott, a büntetőjogi perrendtartás módosításáról tartott szavazáson viszont – amelyen eldőlt, hogy a SRI-lehallgatások továbbra is felhasználhatók – tartózkodtak az alakulat honatyái. Ezt 168 támogató és 75 ellenző vokssal, 20 tartózkodás mellett fogadta el az alsóház.
Kelemen leszögezte: a hírszerző szolgálatoknak nincs keresnivalójuk az igazságszolgáltatási folyamatban. Hozzátette: ha a SRI szerepet kap a perben, akkor nem beszélhetünk független igazságszolgáltatásról, ami azt jelenti, hogy visszatérünk a tíz évvel ezelőtti állapotokhoz.
Mint arról beszámoltunk, a szenátus múlt kedden módosító javaslatot fogadott el a kormány által javasolt szöveghez, amely értelmében 250 000 lejben állapította meg az összeghatárt, amely alatt nem minősül bűncselekménynek a hivatali visszaélés. Turos Lóránd, a kormánykoalíciós tag RMDSZ szenátusi frakcióvezetője akkor a Krónika kérdésére azzal indokolta a módosítást, hogy
Bár a kormánykoalíció a jelek szerint visszavonulót fújt a hivatali visszaélés bűncselekménynek minősöléséhez megszabott alsó összeghatár ügyében, szerdán este, a törvénymódosítás szenátusi megszavazását követően több százan tüntettek a módosítás ellen.
Az általános felháborodás miatt azonban Cătălin Prediou igazságügyi miniszter még aznap újabb, a képviselőházban benyújtandó módosító javaslattal állt elő, amely lényegesen kisebb összegben, 9000 lejben állapította volna meg a küszöbértéket.
Bár ezt a koalíciós pártok vezetői támogatásukról biztosították, és az e heti, keddi koalíciós ülésről is olyan hírek szivárogtak ki, hogy a kormányoldal a 9000 lejes összeghatárt támogatja, a képviselőház jogi bizottságának kedd esti ülésén általános meglepetésre leszavazták a módostó javaslatokat, így a tervezet a kormány által kidolgozott eredeti formában, küszöbérték nélkül került a képviselők elé.
A kormány által beterjesztett formájában fogadta el kedden a képviselőház jogi bizottsága a büntető törvénykönyvet és a büntetőeljárási törvénykönyvet módosító tervezetet.
A Btk. módosítását célzó, szerdán a képviselőház által megszavazott tervezet szerint 2-től 7 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető az a köztisztviselő, aki hivatali kötelességei teljesítése során tudatosan elmulasztja egy törvényi előírás végrehajtását, vagy pedig az előírást egy másik jogszabály megsértésével hajtja végre, és ezzel kárt okoz vagy súlyosan károsítja egy természetes vagy jogi személy jogait vagy jogos érdekeit.
A szerdai végszavazás előtt Cătălin Prediou igazságügy-miniszter meglehetősen indulatosan vette védelmébe a kormány által eredetileg beterjesztett módosítást, mondván: az az alkotmánybíróság számára is megfelelő garanciákat nyújt. Arról is beszélt, hogy a kormány hét jogszabályt is elfogadott az igazságszolgáltatás megerősítésére, míg az ellenzék semmit sem tett.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke – aki a bukaresti kormányban miniszterelnök-helyettesi tisztséget tölt be, ugyanakkor továbbra is úgy véli: összeghatárt kell megállapítani, annak azonban alacsonynak kell lennie.
„Senki sem javasolt küszöbértéket. Sem én, sem Ciolacu, sem Ciucă nem javasoltuk, azt mondtuk, hogy arról szavazhatunk, amit az igazságügyi minisztérium szakemberei javasolnak. Hétfő délután megkaptuk a javaslatot. Kedden 250 ezer lejről szavaztunk, szerdán az igazságügyi miniszter 9000 lejjel jött, három minimálbér összegével. Ma volt egy javaslat 6000 lejről, két minimálbér összegéről, de úgy határoztunk, hogy az igazságügyi miniszter múlt heti javaslata mellett döntünk.
Emlékeztetett: az az alkotmánybíróság úgy döntött, hogy küszöbértéknek kell lennie, akkor most már semmiképpen nem mondhatja azt, hogy nem kell küszöbérték. „Ha meg akarjuk erősíteni az államot és az állami intézményeket, akkor az alkotmánybíróság döntéseit tiszteletben kell tartani, akár tetszik, akár nem. A populizmus és a demagógia nagyon káros a demokrácia egészségére” – mondta az RMDSZ elnöke.
Kelemen Hunor azt mondta, hogy egy szimbolikus küszöböt vezetne be, amely tiszteletben tartja a taláros testület határozatát, és egy időre meghagyná.
„Szerintem ez ugyanolyan igazságos lenne, mint a 3 minimálbér, de alacsonyabb lenne, és felette lenne annak a küszöbnek, amit a CCR szerint nem elfogadható” – fejtette ki Kelemen Hunor.
Az alkotmánybíróság korábbi ítéleteivel indokolta Turos Lóránd, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője Krónika megkeresésére azt, hogy a román parlament felsőháza szerdán megszavazta a Büntető törvénykönyv (Btk.) módosítását.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A 2019-es EP-választások alkalmával épp Tomac volt az, aki a kettős állampolgárságú romániai magyarok ellen hergelt, de összeállításunkban felidézzük az elmúlt tíz évnek a román és magyar állampolgársággal is rendelkezőkkel szembeni román narratíváját is.
Nem mindegyik önkormányzat alkalmazza azt a jogszabályt, amely – a többlépcsős procedúrát egyszerűsítve – lehetővé teszi a településekre bejáró veszélyes medvék azonnali kilövését – jelentette ki kedden Diana Buzoianu ügyvivő környezetvédelmi miniszter.
Călin Georgescu kedden felszólította a parlament „hazaszerető tagjait”, hogy kezdeményezzék Nicușor Dan államfő hivatalából való felfüggesztését, aki szerinte „önkényesen és kihívóan” bízta meg Eugen Tomacot kormányalakítással.
Japánsztrájkba kezdtek kedden az egészségügyi alkalmazottakat tömörítő Sanitas szakszervezeti szövetség tagjai – elégedetlenségük oka a készülő bértörvény.
Az RMDSZ nem ígérheti, hogy bizalmat szavaz az Eugen Tomac által tető alá hozott kormánynak a parlamentben – jelentette ki kedden Kelemen Hunor szövetségi elnök.
George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke fel kívánja mérni, mekkora támogatottságot élvezne egy, Nicușor Dan államfőnek az államfői tisztségből való felfüggesztését célzó kezdeményezés.
Az, ahogyan Nicușor Dan Eugen Tomacot felkérte egy szakértői kormány megalakítására, az elnöki köztársasági gyakorlatot idézi, és egyenértékű a választások eredményének érvénytelenítésével – jelentette ki Victor Ponta korábbi miniszterelnök.
Bár a pártokkal folytatott hétfői egyeztetések után nem tűnik biztosnak Eugen Tomac kijelölt miniszterelnök szakértői kormányának parlamenti támogatása, a politikus ismertette tervezett kabinetje néhány tagjának kilétét.
Az új kormánynak alapjaiban kell szakítania a Bolojan-féle megszorító politikával – jelentette ki a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu az Eugen Tomac kijelölt miniszterelnökkel folytatott hétfői egyeztetés után.
Eugen Tomac kijelölt miniszterelnök az USR vezetőivel folytatott hétfői egyeztetés után úgy nyilatkozott, bízik abban, hogy a párt bizalmat szavaz majd kormányának a parlamentben. Dominic Fritz pártelnök ezt valószínűtlennek nevezte.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás