Korodi: mindig azt kell szem előtt tartani, ami az RMDSZ érdeke
Fotó: Gábos Albin
Csak a 2019-es állami költségvetés elfogadása után foglalkozik az RMDSZ a kormánypártokkal aláírt parlamenti támogatási megállapodás jövőjével – jelentette ki a Krónika megkeresésére kedden Korodi Attila, a szövetség képviselőházi frakcióvezetője.
2019. február 05., 18:502019. február 05., 18:50
2019. február 05., 21:192019. február 05., 21:19
„Beszéltünk erről a képviselőházi és a szenátusi frakció hétvégi együttes ülésén, és mivel a költségvetés elfogadása még elmaradt a tavalyi évről, a frakciók úgy döntöttek, hogy erről a kérdésről a költségvetés elfogadása után fognak elemzést készíteni” – mondta el Korodi.
Kérdésünkre, hogy ez esetleg azt jelenti: vannak olyan hangok a frakciókon belül, amelyek szerint a megállapodást fel kellene mondani, közölte, meg sem vitatták az ügyet. „Van egy pragmatikus megközelítés: akkor lehetünk tárgyilagosak saját magunkkal szemben, ha megvárjuk a költségvetés elfogadását” – mutatott rá Korodi.
A frakcióvezető annak kapcsán, hogy növelheti-e az RMDSZ szerepét, hogy a kormány fő erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) több honatyája is más frakcióba ült át, úgy vélekedett, a tavalyi viszonyokhoz képest nincsenek nagy változások, az ugyanakkor biztos, hogy a költségvetési törvény megszavazása után
Mint ismeretes, a 2016-os parlamenti választást követően az RMDSZ olyan megállapodást írt alá a PSD és az ALDE elnökével, amelynek értelmében eseti megfontolások alapján kölcsönösen támogatják egymás javaslatait a parlamentben. Az RMDSZ az eredmények függvényében minden parlamenti ülésszak előtt dönt az együttműködés folytatásáról vagy felmondásáról.
A frakciók egyébként az ezen a héten kezdődő parlamenti ülésszakra a decentralizációt előmozdító közigazgatási törvénykönyv újbóli parlamenti benyújtását, illetve az önkormányzatok támogatása érdekében a személyi jövedelemadó helyben maradását nevezték meg az RMDSZ prioritásai között.
Leszögezték:
Emlékeztetnek: az elmúlt ülésszakban az államfő és az ellenzéki pártok által az alkotmánybíróságon megtámadott törvénykönyv mindamellett, hogy decentralizációt szorgalmaz, európai és átlátható közigazgatást vezetne be Romániában, ugyanakkor a kisebbségi közösségek jogait is bővítené. Az alkotmánybíróság egyebek mellett procedurális okok miatt nyilvánította az alaptörvénybe ütközőnek a tervezetet, ezért a törvényalkotási folyamatot elölről kell kezdeni. Az RMDSZ reményei szerint a parlament gyorsított eljárással fogadja el a kódexet.
A szervezet szerint
Ezért a személyi jövedelemadónak teljes mértékben helyben kell maradnia, az összegek elosztásakor pedig a helyi és megyei önkormányzatokat kell előnyben részesíteni. Szorgalmazzák, hogy az idei állami költségvetésből Erdélyben kórházak, repterek, megyei utak korszerűsítésére és autópályák építésére különítsenek el anyagi forrásokat.
Mint kifejtik, azt követően, hogy a kis- és közepes vállalkozások pénzügyi adminisztrációját sikerült újból megyei szintre helyezni, tovább kell folytatni az Adó- és Pénzügyi Hivatal decentralizációját: külön jogi személyiséggel kell felruházni a megyei pénzügyi igazgatóságokat. Hasonlóan kell eljárni a fogyasztóvédelmi igazgatóságokkal is, hiszen mindkét hivatal fontos helyi ügyekben jár el.
További lépéseket terveznek az oktatási törvényt több pontban módosító javaslatuk mielőbbi elfogadása érdekében, ez a tervezet gyermekközpontú finanszírozást tenne lehetővé, képzési lehetőségeket biztosítana a pedagógusok számára, rendezné a meleg ebéd-programot a tanintézményekben, valamint szabályozná a délutáni oktatás rendszert.
Csak a gyakori, illetve karantént igénylő betegségekben szenvedőknek és a betegség miatt 25 százalékkal csökkentett munkaidőben dolgozó alkalmazottaknak kell majd 10 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulékot (CASS) fizetniük.
Klaus Iohannis államfő csütörtökön Vilniusban a sajtónak elmondta, hogy a Három Tenger Kezdeményezés csúcstalálkozójának keretében NATO-val kapcsolatos kérdésekről a főtitkári posztra való bejelentkezéséről is tárgyalt.
A romániaiak fele inkább jónak, 13 százaléka pedig nagyon rossznak tartja régiója jelenlegi gazdasági helyzetét – derül ki az Európai Bizottság csütörtökön közzétett Eurobarométer felméréséből.
Hivatalos személy elleni erőszak miatt jogerősen 18 ezer lej pénzbüntetés kifizetésére kötelezte csütörtökön a bukaresti ítélőtábla Silvestru Şoşoacát, aki 2021 decemberében bántalmazott egy rendőrt.
Az egészségügyi minisztérium a bukaresti Sf. Pantelimon Sürgősségi Klinikai Kórházba küldi az ellenőrző testületét, miután az egészségügyi intézmény igazgatója feladatai végrehajtásának akadályoztatására panaszkodott.
Is this trUE? címmel dezinformáció-ellenes kampányt folytat márciustól júniusig az Európai Bizottság romániai képviselete. A kampány célja, hogy felhívja a polgárok figyelmét a félretájékoztatás jelenségére.
Tizenöt párt, választási és politikai szövetség nyújtotta be a Központi Választási Irodához (BEC) az európai parlamenti (EP-) választásokon induló jelöltjeinek listáját. Emellett hét független jelöltet is iktattak.
Fegyelmi vizsgálatot rendelt el a Poarta Albă-i börtön vezetősége, miután a drogos állapotban két fiatalt halálra gázoló Vlad Pascu az apja telefonján keresztül interjút adott Marian „Ceauşescu” Moroşanu aktivistának.
Jókora kudarcnak tűnik a kormánykoalíciót alkotó Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) választási összefogása: egy friss felmérés szerint a közös európai parlamenti lista csupán a voksok valamivel több mint 30 százalékát kapná meg.
A Greenpeace nemzetközi környezetvédelmi szervezet azzal vádolja a svéd IKEA kiskereskedelmi vállalatot, hogy részt vesz a romániai ősi erdők bútorgyártás céljából történő kiirtásában.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás