Korodi: mindig azt kell szem előtt tartani, ami az RMDSZ érdeke
Fotó: Gábos Albin
Csak a 2019-es állami költségvetés elfogadása után foglalkozik az RMDSZ a kormánypártokkal aláírt parlamenti támogatási megállapodás jövőjével – jelentette ki a Krónika megkeresésére kedden Korodi Attila, a szövetség képviselőházi frakcióvezetője.
2019. február 05., 18:502019. február 05., 18:50
2019. február 05., 21:192019. február 05., 21:19
„Beszéltünk erről a képviselőházi és a szenátusi frakció hétvégi együttes ülésén, és mivel a költségvetés elfogadása még elmaradt a tavalyi évről, a frakciók úgy döntöttek, hogy erről a kérdésről a költségvetés elfogadása után fognak elemzést készíteni” – mondta el Korodi.
Kérdésünkre, hogy ez esetleg azt jelenti: vannak olyan hangok a frakciókon belül, amelyek szerint a megállapodást fel kellene mondani, közölte, meg sem vitatták az ügyet. „Van egy pragmatikus megközelítés: akkor lehetünk tárgyilagosak saját magunkkal szemben, ha megvárjuk a költségvetés elfogadását” – mutatott rá Korodi.
A frakcióvezető annak kapcsán, hogy növelheti-e az RMDSZ szerepét, hogy a kormány fő erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) több honatyája is más frakcióba ült át, úgy vélekedett, a tavalyi viszonyokhoz képest nincsenek nagy változások, az ugyanakkor biztos, hogy a költségvetési törvény megszavazása után
Mint ismeretes, a 2016-os parlamenti választást követően az RMDSZ olyan megállapodást írt alá a PSD és az ALDE elnökével, amelynek értelmében eseti megfontolások alapján kölcsönösen támogatják egymás javaslatait a parlamentben. Az RMDSZ az eredmények függvényében minden parlamenti ülésszak előtt dönt az együttműködés folytatásáról vagy felmondásáról.
A frakciók egyébként az ezen a héten kezdődő parlamenti ülésszakra a decentralizációt előmozdító közigazgatási törvénykönyv újbóli parlamenti benyújtását, illetve az önkormányzatok támogatása érdekében a személyi jövedelemadó helyben maradását nevezték meg az RMDSZ prioritásai között.
Leszögezték:
Emlékeztetnek: az elmúlt ülésszakban az államfő és az ellenzéki pártok által az alkotmánybíróságon megtámadott törvénykönyv mindamellett, hogy decentralizációt szorgalmaz, európai és átlátható közigazgatást vezetne be Romániában, ugyanakkor a kisebbségi közösségek jogait is bővítené. Az alkotmánybíróság egyebek mellett procedurális okok miatt nyilvánította az alaptörvénybe ütközőnek a tervezetet, ezért a törvényalkotási folyamatot elölről kell kezdeni. Az RMDSZ reményei szerint a parlament gyorsított eljárással fogadja el a kódexet.
A szervezet szerint
Ezért a személyi jövedelemadónak teljes mértékben helyben kell maradnia, az összegek elosztásakor pedig a helyi és megyei önkormányzatokat kell előnyben részesíteni. Szorgalmazzák, hogy az idei állami költségvetésből Erdélyben kórházak, repterek, megyei utak korszerűsítésére és autópályák építésére különítsenek el anyagi forrásokat.
Mint kifejtik, azt követően, hogy a kis- és közepes vállalkozások pénzügyi adminisztrációját sikerült újból megyei szintre helyezni, tovább kell folytatni az Adó- és Pénzügyi Hivatal decentralizációját: külön jogi személyiséggel kell felruházni a megyei pénzügyi igazgatóságokat. Hasonlóan kell eljárni a fogyasztóvédelmi igazgatóságokkal is, hiszen mindkét hivatal fontos helyi ügyekben jár el.
További lépéseket terveznek az oktatási törvényt több pontban módosító javaslatuk mielőbbi elfogadása érdekében, ez a tervezet gyermekközpontú finanszírozást tenne lehetővé, képzési lehetőségeket biztosítana a pedagógusok számára, rendezné a meleg ebéd-programot a tanintézményekben, valamint szabályozná a délutáni oktatás rendszert.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Figyelmeztetéseket adott ki szombaton az Országos Meteorológiai Szolgálat a kánikula miatt. Vasárnap reggeltől 16 megyében vörös riasztást lép életbe, hétfőtől szerdáig pedig az ország területének háromnegyed részére rendeltek el harmadfokú riasztást.
Alig telt el néhány óra azután, hogy a kormányzó jobbközép pártok (PNL, USR és az RMDSZ) Siegfried Mureșan személyében önálló miniszterelnök-jelölttel rukkoltak elő, többen máris azzal vádolják az EP-képviselőt, hogy idegen érdekek szolgálatában áll.
Nicușor Dan elnök közölte, hogy a pártok visszatértek a „politikai patthelyzethez”, miután a PNL kedden még kötelezettséget vállalt egy kisebbségi PSD-kormány megszavazására, ám később megváltoztatta az álláspontját.
Románia a német technológiai megoldást alkalmazza az európai digitális pénztárca saját verziójának kifejlesztéséhez. Az Európai Unió tagállamaként az országnak 2026 decemberéig kötelezően implementálnia kell a digitális tárcát.
2026 júliusától ismét emelkedik a nők öregségi nyugdíjkorhatára: 62 éves és 7 hónapos koruktól kérhetik a nyugdíjazásukat. Ez egy hónappal magasabb korhatárt jelent az év első felében nyugdíjba vonuló nőkhöz képest.
A PNL, az USR, valamint az RMDSZ szabotálja a kormányalakítást, és folyamatosan új feltételeket találnak ki pozícióik megőrzéséért – szögezte le pénteki közleményében a PSD.
A barna medve szigorú uniós védettségének lazítását sürgeti Románia több tagállammal közösen, mert Tánczos Barna ügyvivő miniszter szerint a jelenlegi szabályozás nem teszi lehetővé a túlszaporodott állomány hatékony kezelését.
Az Országos Egészségügyi Intézet (INSP) szakemberei pénteken ajánlásokat fogalmaztak meg a lakosság számára a kánikula idejére.
Sorin Grindeanut tartják a legesélyesebbnek a miniszterelnöki tisztségre a Polymarket előrejelzési platformon, amelyet a román hatóságok hivatalosan letiltottak.
Látogatottsági adatok
2 hozzászólás