A Franyó Zoltán-emlékház egy archív felvételen
Fotó: Romániai Írók Szövetsége – Temesvári szervezet
A Romániai Írók Szövetsége temesvári szervezete a megyei önkormányzat támogatásával felújítja a tulajdonában lévő Franyó Zoltán-emlékházat, amely a tervek szerint egy új, nemzetközi irodalmi fesztivál helyszíne lesz – jelentette be Robert Șerban, a szervezet elnöke. Franyó Zoltánt íróként és műfordítóként ismerték, 1970-ben Herder-díjjal tüntették ki, temesvári házát halálakor az írószövetségre hagyományozta végrendeletileg.
2026. február 23., 15:322026. február 23., 15:32
A Temesvár központi részén található egykori lakóház mára erősen leromlott állapotba került, és a működését többnyire tagdíjakból biztosító írószövetség nem tudja felújítani az ingatlant, ezért a megyei önkormányzat segítségét kérte. A felújítás után szeretnék felújítani a könyvbemutatók és irodalmi estek hagyományát, sőt egy nemzetközi irodalmi fesztiválnak is otthont ad majd a tervek szerint a Franyó Zoltán-emlékház – közölte Robert Șerban, az írószövetség helyi szervezetének elnöke az Agerpres hírügynökséggel.
Az ingatlan tágas terekkel rendelkezik, alkalmas könyvtár és író–olvasó-találkozók számára, a kert pedig ideális helyszín lehet nyári kulturális eseményeknek. „Az írószövetségnek nincs pénze a felújításra, ezért fordultunk a megyei tanácshoz, hogy közösen találjunk megoldást. Régen könyvbemutatók és irodalmi estek zajlottak itt, szeretnénk ezt a hagyományt újraéleszteni” – nyilatkozta Șerban.
Az írószervezet egy új, a 2012 óta zajló temesvári irodalmi fesztiváltól (LitVest) független nemzetközi fesztivált is szeretne létrehozni, amelyet rendszeresen megszerveznének, és amelyen minden alkalommal kiosztanák a „Bánság irodalmi díját” egy-egy kiemelkedő romániai szerzőnek.
Alfred Simonis, a Temes megyei önkormányzat elnöke megerősítette, hogy támogatni kívánják a temesvári írószervezet tevékenységét, és hosszú távú együttműködést javasolt. Mint fogalmazott, a megyei önkormányzat célja a kulturális örökség épületeinek felújítása és méltó használatba helyezése.
„Nem szeretnék olyan apró rendezvényeket finanszírozni, amelyeknek nincs maradandó hatásuk. Olyan eseményeket akarunk Temes megyébe hozni, amelyek valódi értéket teremtenek: írókat, képzőművészeket, művészeket, akik gazdagítják a közösséget” – hangsúlyozta Simonis az Agerpresnek adott nyilatkozatában.
Franyó Zoltán író, költő, publicista és kiemelkedő műfordító volt, aki magyar, német és román nyelvből, illetve nyelvre is fordított, de régi arab és keleti költők műveit is magyarra ültette.
A délvidéki Kismargitán született 1887. július 30-án, és Temesváron hunyt el 1978. december 29-én. Gyermekéveit Temesváron, majd Borosjenőn töltötte, a középiskola alsó osztályait az aradi és a temesvári főgimnáziumban végezte. A budapesti Ludovika Akadémián tanult, és hadnaggyá is avatták, ezért az első világháborúban mozgósított tisztként a galíciai frontra került, a megsérült. Gyógyulása után az olasz harctérre küldték, onnan a háború végén tért vissza Budapestre. Mivel csatlakozott a polgári forradalomhoz, a tanácsköztársaság bukása után Bécsbe emigrált, s csak 1923-ban tért vissza Aradra, majd Temesvárra. Több lapnál dolgozott, 1944 után pedig minden idejét a műfordításnak szentelte.
Ez a gesztus ritka és beszédes: azt üzeni, hogy számára Temesvár nem egyszerű lakhely volt, hanem közösség, amelyhez tartozott, és amelynek vissza akart adni valamit. Halála után, 1979-ben tiszteletére a temesvári Ady Endre Irodalmi Kört Franyó Zoltán Irodalmi Körnek nevezték el.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Maros megyei Ádámoson élő, 78. életévében járó Finta Katalin minden hónapban ugyanazt számolgatja: mire elég az 1281 lejes minimálnyugdíj. Kenyérre, olajra, gyógyszerre még futja, de a tél, a fűtés és az egyedüllét egyre nehezebbé teszi a mindennapokat.
Orvosi premiernek számít, hogy elvégezték Kolozsváron az első robotsebészeti beavatkozást a Prof. Dr. Ion Chiricuță Onkológiai Intézetben.
Hamarosan elkészül az észak-erdélyi autópálya egyik Szilágy megyei, Magyarzsombor és Vaskapu közötti szakasza.
Kilőttek egy medvét Brassó területén – közölte pénteken a város önkormányzata.
Balesetet szenvedett a hadsereg három Piranha 5 típusú páncélozott szállítójárműve csütörtök este.
Romániában a barnamedve-állomány kérdése az elmúlt évtizedben súlyos társadalmi és közbiztonsági konfliktussá vált. A növekvő számú medvetámadás, az emberi áldozatok, valamint a politikai és szakmai szereplők közötti vita élesé teszi a helyzetet.
Sokan örülnek, mások viszont nem lelkesednek azért, hogy Marosvásárhelyre látogat Krasznahorkai László Nobel-díjas író, aki az EMKE Maros megyei szervezete és a Látó folyóirat szerkesztősége meghívására tart író-olvasó találkozót.
Közel három év frontszolgálat után megszökött hazájából egy ukrán katona, aki csütörtökön kérte a román hegyimentők segítségét Máramaros megyében. A Salvamont illetékesei szerint a katona életét a harcedzettsége mentette meg.
A bíróság 25 ezer lej kártérítés megfizetésére kötelezte az aradi önkormányzatot, miután egy helyi lakos megnyerte a helyhatóság ellen indított pert, amit azért kezdeményezett, mert az utcája nincs leaszfaltozva.
Egy Szilágy megyei juhász fejszével ölte meg a medvét, miután a vad megtámadta a juhait: a rendőrség orvvadászat miatt büntetőeljárást indított a férfi ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!