
A Franyó Zoltán-emlékház egy archív felvételen
Fotó: Romániai Írók Szövetsége – Temesvári szervezet
A Romániai Írók Szövetsége temesvári szervezete a megyei önkormányzat támogatásával felújítja a tulajdonában lévő Franyó Zoltán-emlékházat, amely a tervek szerint egy új, nemzetközi irodalmi fesztivál helyszíne lesz – jelentette be Robert Șerban, a szervezet elnöke. Franyó Zoltánt íróként és műfordítóként ismerték, 1970-ben Herder-díjjal tüntették ki, temesvári házát halálakor az írószövetségre hagyományozta végrendeletileg.
2026. február 23., 15:322026. február 23., 15:32
A Temesvár központi részén található egykori lakóház mára erősen leromlott állapotba került, és a működését többnyire tagdíjakból biztosító írószövetség nem tudja felújítani az ingatlant, ezért a megyei önkormányzat segítségét kérte. A felújítás után szeretnék felújítani a könyvbemutatók és irodalmi estek hagyományát, sőt egy nemzetközi irodalmi fesztiválnak is otthont ad majd a tervek szerint a Franyó Zoltán-emlékház – közölte Robert Șerban, az írószövetség helyi szervezetének elnöke az Agerpres hírügynökséggel.
Az ingatlan tágas terekkel rendelkezik, alkalmas könyvtár és író–olvasó-találkozók számára, a kert pedig ideális helyszín lehet nyári kulturális eseményeknek. „Az írószövetségnek nincs pénze a felújításra, ezért fordultunk a megyei tanácshoz, hogy közösen találjunk megoldást. Régen könyvbemutatók és irodalmi estek zajlottak itt, szeretnénk ezt a hagyományt újraéleszteni” – nyilatkozta Șerban.
Az írószervezet egy új, a 2012 óta zajló temesvári irodalmi fesztiváltól (LitVest) független nemzetközi fesztivált is szeretne létrehozni, amelyet rendszeresen megszerveznének, és amelyen minden alkalommal kiosztanák a „Bánság irodalmi díját” egy-egy kiemelkedő romániai szerzőnek.
Alfred Simonis, a Temes megyei önkormányzat elnöke megerősítette, hogy támogatni kívánják a temesvári írószervezet tevékenységét, és hosszú távú együttműködést javasolt. Mint fogalmazott, a megyei önkormányzat célja a kulturális örökség épületeinek felújítása és méltó használatba helyezése.
„Nem szeretnék olyan apró rendezvényeket finanszírozni, amelyeknek nincs maradandó hatásuk. Olyan eseményeket akarunk Temes megyébe hozni, amelyek valódi értéket teremtenek: írókat, képzőművészeket, művészeket, akik gazdagítják a közösséget” – hangsúlyozta Simonis az Agerpresnek adott nyilatkozatában.
Franyó Zoltán író, költő, publicista és kiemelkedő műfordító volt, aki magyar, német és román nyelvből, illetve nyelvre is fordított, de régi arab és keleti költők műveit is magyarra ültette.
A délvidéki Kismargitán született 1887. július 30-án, és Temesváron hunyt el 1978. december 29-én. Gyermekéveit Temesváron, majd Borosjenőn töltötte, a középiskola alsó osztályait az aradi és a temesvári főgimnáziumban végezte. A budapesti Ludovika Akadémián tanult, és hadnaggyá is avatták, ezért az első világháborúban mozgósított tisztként a galíciai frontra került, a megsérült. Gyógyulása után az olasz harctérre küldték, onnan a háború végén tért vissza Budapestre. Mivel csatlakozott a polgári forradalomhoz, a tanácsköztársaság bukása után Bécsbe emigrált, s csak 1923-ban tért vissza Aradra, majd Temesvárra. Több lapnál dolgozott, 1944 után pedig minden idejét a műfordításnak szentelte.
Ez a gesztus ritka és beszédes: azt üzeni, hogy számára Temesvár nem egyszerű lakhely volt, hanem közösség, amelyhez tartozott, és amelynek vissza akart adni valamit. Halála után, 1979-ben tiszteletére a temesvári Ady Endre Irodalmi Kört Franyó Zoltán Irodalmi Körnek nevezték el.
A Kovászna megyei Oltszemen található Mikó‑kastély átfogó restaurálási projekt révén teljesen megújult, és 2026 őszétől a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum külső egységeként, Székely Lovasmúzeum néven működik tovább.
A szilágynagyfalui közösség reményei szerint a megújult Bánffy-kastély jelentős turisztikai központja lesz a térségnek. A református egyház tulajdonában lévő műemlék épületet európai uniós forrásokból újították fel.
Vasárnap Szászfenesen felavatták a kolozsvári Erdélyi Történeti Múzeum új épületét, amely 145 millió lejes beruházással valósult meg. A Leányvárban felépült múzeum megnyitó ünnepségén részt vett Demeter András István ügyvivő kulturális miniszter is.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) közölte, a romániai magyar iskolák országos tanévnyitó ünnepségét szeptember 5-én, szombaton 11 órától tartják Gyulafehérváron az érseki székesegyházban.
Kétarcú időjárással búcsúzik augusztus: miközben vasárnap a Kárpátok térségében heves zivatarokra, felhőszakadásokra és jégesőre figyelmeztetnek a meteorológusok, hétfőn az ország nyugati felében ismét a hőség kerül előtérbe.
Két katonai ejtőernyős sérült meg Marosvásárhelyen, miután a hirtelen szél eltérítette őket a kijelölt földet érési területtől. Az egyik katona egy fémcsarnok tetején lévő napelemekre érkezett, társa pedig elektromos vezetékekkel került érintkezésbe.
Szombaton felavatták Kolozsváron a Regionális Agyérbetegségi és Idegsebészeti Központot Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, Mircea Abrudean szenátusi elnök, Cseke Attila ügyvivő egészségügyi miniszter, valamint más tisztségviselők jelenlétében.
A 130 éve, augusztus 28-án született Márton Áronra, Erdély nagy püspökére emlékeznek pénteken és szombaton a szülőfaluban, Csíkszentdomokoson.
A Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem (USAMV) különleges kiállítást mutat be az érdeklődőknek.
Heidl György társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár Facebook-bejegyzésében erdélyi útjuk egyik legfontosabb tanulságaként azt emeli ki, hogy önmagában a párbeszéd kevés: annak akkor van értelme, ha konkrét eredménye is születik.
szóljon hozzá!