
A költségvetési hiány csökkentését célzó megszorításokat sürgetett pénteki ülésén az Ecofin
Fotó: Európai Bizottság
Július végi rendkívüli ülésszakán fogadja el a bukaresti parlament a deficitcsökkentő intézkedéseket politikai források szerint. Eközben az uniós tagállamok pénzügyminisztereit tömörítő tanács (Ecofin) a megszorítások késlekedése miatt bejelentette: Bukarest újabb intézkedésekre számíthat, ha nem tesz gyors lépéseket az államháztartás egyensúlyának helyreállítására.
2025. június 20., 18:272025. június 20., 18:27
2025. június 20., 18:332025. június 20., 18:33
Az uniós tagállamok pénzügyminisztereit tömörítő tanács (Ecofin) pénteki ülésén megállapította, hogy Románia a testület ajánlásai ellenére nem hozott hatékony intézkedéseket költségvetési hiánya csökkentésére. Ezért Bukarest újabb intézkedésekre számíthat, ha nem tesz gyors lépéseket (a költségek csökkentését és a bevételek növelését célzó megszorításokat) az államháztartás egyensúlyának helyreállítására. Pénteki közleményében az EU Tanácsa emlékeztetett, hogy Románia ellen 2020. április 3-án túlzottdeficit-eljárás indult, és az ország GDP-arányos költségvetési hiánya azóta is jelentősen meghaladja a 3 százalékot.
Nyomatékosították, hogy a nettó kiadások a testület által javasolthoz képest sokkal gyorsabb ütemben nőttek, ami tartósan magas államháztartási hiányhoz vezet, és veszélyezteti a túlzott hiány 2030-ig történő kiigazítását. A testület ugyanakkor figyelmeztette Romániát, hogy a pénteki döntés nyomán Bukarest újabb intézkedésekre számíthat, ha nem ha nem tesz gyors lépéseket az államháztartás egyensúlyának helyreállítására.
Az Ecofin 2025. január 21-én hagyta jóvá Románia hét évre szóló defitcsökkentési tervét. Tánczos Barna pénzügyminiszter akkori nyilatkozata szerint a terv célja a román államadósság stabilizálása olyan körülmények között, hogy Románia a legtöbbet – a GDP 7 százaléka feletti összeget – költi az EU-ban állami beruházásokra. Emellett a terv előírja a költségvetési hiány 3 százalék alá szorítását a 2025-2031-es időszakban, valamint az államháztartás fenntarthatóságának megteremtését. A januári ajánlások értelmében Romániának biztosítania kellene, hogy a nettó kiadások nominális növekedési üteme 2025-ben ne haladja meg az 5,1 százalékot, 2026-ban a 4,9 százalékot, 2027-ben a 4,7 százalékot, 2028-ban a 4,3 százalékot, 2029-ben a 4,2 százalékot, 2030-ban pedig a 3,9 százalékot. A túlzott deficit megszüntetését 2030-ra irányozta elő a Tanács.
Politikai források szerint az intézkedések egy része idén augusztus elsejétől, a másik része 2026. január 1-től lép érvénybe. A körvonalazódó koalíciót alkotó politikai alakulatoknak állítólag az áfa tekintetében is sikerült megállapodásra jutniuk. Értesülések szerint ha a koalíciós pártok pénteken véglegesítik a politikai megállapodásukat, hétfőn sor kerülhet a miniszterjelöltek parlamenti meghallgatására, még aznap szavaz a plénum a kormány beiktatásáról, kedden pedig az új kabinet tagjai leteszik a hivatali esküt. Ha nem készül el a koalíciós megállapodás pénteken, a meghallgatások hétfőn és kedden zajlanak, a plénumbeli szavazásra szerdán kerül sor, és pénteken teszik le az esküt a kormánytagok.
Ugyanazon politikai források szerint a pártok közötti politikai megállapodás a mandátum közbeni miniszterelnök-cserét is rögzíteni fogja. A Szociáldemokrata Párt (PSD) 2027 nyarán veszi át a miniszterelnöki tisztséget a Nemzeti Liberális Párttól (PNL) – közölte az Agerpres hírügynökség. Mint arról beszámoltunk, Nicușor Dan államfő pénteken bejelentette, hogy a PNL ideiglenes elnökét, Ilie Bolojant bízza meg kormányalakítással.

Ilie Bolojant, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) ügyvivő elnökét, korábbi ügyvivő államfőt bízta meg kormányalakítással Nicușor Dan államfő.
Kihallgatják kedden az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) katonai részlegének ügyészei Raed Arafatot, a belügyminisztérium alárendeltségébe tartozó katasztrófavédelmi főosztály vezetőjét.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) csak bizonyos feltételek mellett tud továbbra is egy Európa-párti parlamenti többség része maradni, azt viszont kizárja, hogy Ilie Bolojan miniszterelnök maradjon – jelentette ki Sorin Grindeanu, a párt elnök.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, Dominic Fritz hétfő este azt nyilatkozta, pártjának miniszterei folytatják a munkát.
Az RMDSZ nem lép ki a kormányból és nem avatkozik be a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális párt (PNL) közötti konfliktusba” – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
Ilie Bolojan miniszterelnök hétfőn kijelentette, hogy a PSD döntése, amellyel megvonja tőle a politikai támogatást, „teljesen hibás és felelőtlen”, hozzátéve: továbbra is ellátja kormányfői feladatait és biztosítja a kormányzás folytonosságát.
Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, Csoma Botond hétfőn kijelentette, hogy ha a Szociáldemokrata Párt (PSD) visszahívja minisztereit a kormányból, a tárgyalásokat az alapoktól kell újrakezdeni, és a megoldás többé nem köthető „egyetlen személyhez”.
Elsöprő többséggel döntött a PSD Ilie Bolojan miniszterelnök politikai támogatásának megvonásáról: az 5000 küldött 97,7%-a voksolt a radikális lépés mellett. A döntés hivatalosan is kormányválságot indíthat el.
Mircea Abrudean szenátusi elnök szerint arról kellene kérdést feltenni, hogy miért idéznének elő alapos ok nélkül politikai válságot, és ki viselné ennek költségeit.
Nicușor Dan hétfőn kijelentette, hogy nincs más jelöltje a miniszterelnöki tisztségre arra az esetre, ha Ilie Bolojan a Szociáldemokrata Párt (PSD) belső szavazása nyomán távozna a kormány éléről.
A jelenlegi kormánykoalíciónak megoldást kell találnia Románia stabilitásának megőrzésére – jelentette ki Cseke Attila RMDSZ-es fejlesztési miniszter hétfőn Nagybányán.
szóljon hozzá!