
Dunai látkép. A román hatóságok augusztus teljes időtartamára országos szintű veszélyhelyzetet hirdettek ki az elektromosenergia-termelés visszaesése miatt
Fotó: Apele Române/Facebook
Elterelik a Duna egyik ágát a cernavodai atomerőmű irányába annak érdekében, hogy biztosítsák a kettes számú reaktor működését – döntött pénteki rendkívüli ülésén a román kormány. A rendkívüli intézkedésre a Duna alacsony vízállása miatt küszöbön lévő energiakrízis enyhítése miatt volt szükség.
2026. július 31., 18:152026. július 31., 18:15
2026. július 31., 19:492026. július 31., 19:49
Rendkívüli készültséget hirdetett Konstanca és Călărași megyében pénteki rendkívüli ülésén az Ilie Bolojan vezette kormány. A kabinet döntése értelmében a Duna egyik ágát a cernavodai atomerőmű felé terelik annak érdekében, hogy biztosítsák a 2-es számú reaktor biztonságos működését, és enyhítsék az energiaválságot. Az 1400 megawattos erőmű hűtőrendszere a folyam vizét használja, amelynek hozama a többéves átlag felét sem éri el.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök a kormányülést követően bejelentette, hogy a román hatóságok augusztus teljes időtartamára országos szintű veszélyhelyzetet hirdettek ki az elektromosenergia-termelés visszaesése miatt. „Országos szintű veszélyhelyzetet hirdettünk ki augusztus teljes időtartamára, mivel az aszály, valamint a folyók – különösen a Duna – alacsony vízhozama miatt visszaesett a villamosenergia-termelés” – közölte az ügyvivő energiaügyi miniszteri tisztséget is betöltő Bolojan.
Egyébként a miniszterelnök a napokban felhívást intézett a lakossághoz és ipari fogyasztókhoz, hogy a 20-23 óra közötti csúcsidőszakban, amikor már nem áll rendelkezésre a napenergia, és a szélerőművek teljesítménye is visszaesik, csak a legszükségesebb mértékben használjanak villamosenergiát. Bolojan pénteken megismételte a felhívást, és közölte, hogy a veszélyhelyzet idején különösen fontos lesz az önkéntes energiatakarékosság az esti órákban, amikor az energiahiány a legnagyobb. Ezért felhívással fordult a lakossághoz, de különösen a vállalatokhoz és a közintézményekhez, hogy készítsenek terveket az energiafogyasztás önkéntes csökkentésére.

Egyelőre nem állítják le a cernavodai atomerőmű 2-es reaktorát, mert üzemi paraméterei lehetővé teszik a biztonságos működés folytatását – közölte csütörtökön a Nuclearelectrica.
Az ügyvivő kormányfő közölte, a válsághelyzetet az is indokolja, hogy fennáll a cernavodai atomerőmű 2-es blokkja leállásának veszélye. Ha ez bekövetkezne, Románia elveszítené villamosenergia-termelő kapacitásának 20 százalékát. Elmondta, hogy Románia az esti órákban jelenleg mintegy 1700 megawatt villamos energiát importál. ugyanakkor a cernavodai atomerőmű második reaktorának leállításával további 650 megawatt termelés esne ki, és az importigény meghaladná a 2500 megawattot.
A román kormányfő egyeztetett az ukrán miniszterelnök-helyettessel, segítséget kérve annak érdekében, hogy Románia jusson energiához az egyik ukrán atomerőmű villamosenergia-termeléséből. „A Translectrica és a Nuclearelectrica egyeztetni fog egy Ukrajna által a késő esti órákban nyújtandó sürgősségi támogatásról” – magyarázta a miniszterelnök.
A Duna alacsony vízállása miatt július 28-án, kedden leállították az ország villamosenergia-szükségletének 20 százalékát fedező cernavodai atomerőmű egyes számú reaktorát. Bár az eredeti terv az volt, hogy csütörtökön lekapcsolják az országos energiahálózatról a 2-es számú reaktort is, erről végül lemondott a Nuclearelectrica állami vállalat.
Az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) csütörtökön közölte: a hidrológusok július 30. és augusztus 6. közötti időszakra szóló előrejelzése szerint Duna vízhozama a folyam országba való belépési pontjánál, Báziásnál enyhén csökken, és másodpercenként 1500 köbméterre apad. Ez az érték jóval elmarad a 4700 köbméter/másodperces júliusi és az 3900 köbméter/másodperces augusztusi sokéves átlagtól.

Románia az elmúlt évtizedek egyik legnehezebb hidrológiai időszakát éli át, különösen mivel a Duna felső vízgyűjtő területén sem várható csapadék a közvetlenül előttünk álló időszakban – tájékoztatott a vízválság kapcsán az országos vízügyi igazgatóság.
Kedden vagy szerdán lehet olyan alacsony a Duna vízszintje, hogy a paksi atomerőmű utolsó, még üzemelő blokkját is teljesen le kell kapcsolni – mondta Magyar Péter miniszterelnök pénteken Pakson. Kiemelte: jelenleg 940-965 megawattot termel az erőmű, de várhatóan már péntek este 7-8 órakor újabb csökkentésre kerül sor.
Magyar Péter elmondta: a legfrissebb vízügyi előrejelzések mínusz 144 centiméteresnél is alacsonyabb vízállással számolnak, és egyelőre nem látszik sem Magyarországon, sem a Duna vízgyűjtőjén a következő két hétben jelentősebb mennyiségű csapadék, ami ezt a trendet megfordíthatná.
„Soha nem látott extrém helyzet alakult ki, amit a statisztikákból nem lehetett kiolvasni és az időjárás-előrejelzések sem mutattak” – közölte Nagy László vezérigazgató-helyettes Magyar Péter miniszterelnök és Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter pénteki paksi sajtótájékoztatóján. Elmondta: igyekeznek a leállítást a lehető legkésőbbre tolni, az újraindítást pedig mihamarabb megkezdeni, amint azt a Duna vízszintje lehetővé teszi, megjegyezve, „a kitekintés nem túl jó”, hiszen az év legkevesebb csapadékot ígérő időszaka következik.
Magyar Péter közölte, péntek estig várja a budapesti kormány a villamosenergia-nagyfogyasztók önkorlátozásra vonatkozó felajánlásait. A miniszterelnök – felmutatva egy papírlapot – jelezte, a nála lévő táblázatban már szerepel, hogy melyik nagyfogyasztó mennyit vállalt. Magyar Péter összegzése szerint a nagyfogyasztók értik a kialakult helyzetet és igyekeznek optimalizálni és átütemezni az energiafogyasztásukat úgy, hogy a csúcsidőszakban fellépő áramigényüket áttegyék a nap másik időszakára. A miniszterelnök hangsúlyozta azt is, hogy a rendkívüli helyzetben teljes nemzeti összefogásra van szükség.

Arad megyében egymást követő két évben is kiszáradt a Tőz, a Fehér-Körös hozama a júliusi átlag tizedére esett, a feltóti víztározónak pedig csak alig egyharmada van tele. Bihar megyében több településen vízkorlátozást vezettek be.
Szombaton RO-Alert-üzenetet kaptak Iaşi, Neamţ, Vaslui, Botoşani, Bákó és Suceava megye lakói, akiket „lehetséges drónbehatolásra” figyelmeztettek, és azt tanácsolták nekik, hogy keressenek menedéket. Két légi célpontot is észleltek a hatóságok.
A romániaiak 78 százaléka szerint rossz irányba halad az ország, és mindössze 16 százalékuk vélekedik úgy, hogy jó irányba tart – derül ki az Avangarde közvélemény-kutató intézet október 21. és 26. között végzett felméréséből.
A kormány két szakaszban tervezi megvalósítani az 1500-nál kisebb lélekszámú községek, kis települések összevonását: 2027. március elsejéig önkéntes alapon, ezt követően pedig kötelező jelleggel.
Románia közel 280 000 fős lakosságnövekedést könyvelhetett el a bevándorlóknak köszönhetően a 2022 és 2025 közötti időszakban – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány projektjeként működő Monitorul Social hivatalos statisztikákon alapuló adataiból.
A védelmi minisztérium ellenőrző testülete kiszáll a tárca Fegyverkezési Igazgatóságához (DGARM), hogy kivizsgálja a SAFE-program keretében végrehajtott hadifelszerelés-beszerzéseket – jelentette be Radu Oprea új védelmi miniszter.
November 3-án indul a 2026-os roncsautóprogram újabb szakasza, amelynek keretében a magánszemélyek 10 ezertől 18 500 lejig terjedő állami támogatást igényelhetnek új gépkocsi vásárlására.
Az államháztartási hiány a 2026-os évre 3,505 milliárd lejjel nő, miután a bevételek 4,707 milliárd lejjel, a kiadások pedig 1,201 milliárd lejjel csökkennek – derül ki a költségvetés-kiegészítésről szóló sürgősségi kormányrendelet-tervezetből.
Romániának átfogó közigazgatási-területi reformra van szüksége, de az átszervezés nem jelentheti pusztán a polgármesteri hivatalok számának csökkentését – szögezte le csütörtökön Mihai Fifor szociáldemokrata párti (PSD) képviselő.
Utcai tüntetésekre hívta híveit George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, miután a bukaresti ítélőtábla úgy döntött, hogy 30 nappal meghosszabbítja Călin Georgescu előzetes letartóztatását.
Román többségű megyékhez csatolná a magyarok lakta térségeket, és román lakosság betelepítését szorgalmazza Lucian Mușat, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) parlamenti képviselője.
szóljon hozzá!