
Fotó: Ccr.ro
Igaza volt az alkotmánybíróságnak, amikor alkotmányellenesnek minősítette Ludovic Orban megbukott kormányfő újabb miniszterelnöki jelölését – mondta a Krónikának Puskás Bálint volt alkotmánybíró.
2020. február 26., 13:162020. február 26., 13:16
2020. február 26., 13:172020. február 26., 13:17
Teljesen indokoltnak tartja Puskás Bálint, az alkotmánybíróság korábbi tagja a taláros testület hétfői ítéletét, amelyben kimondta: alkotmányos konfliktus alakult ki a parlament és az államfő között, miután az elnök ismét a bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatott Ludovic Orban nemzeti liberális pártelnököt jelölte miniszterelnöknek.
Mint arról beszámoltunk, az alkotmánybíróság arra hivatkozott, hogy olyan jelöltet kell megnevezni, aki képes többséget kialakítani a parlamentben. A volt taláros leszögezte: egyetért az alkotmánybíróság ítéletével, ugyanakkor azt is fenntartja, hogy az alkotmány szellemével eleve nem egyeztethető össze egy megbukott miniszterelnök ismételt jelölése.

Alkotmányos természetű jogi konfliktus alakult ki az államelnöki hivatal és a parlament között azáltal, hogy Klaus Johannis államfő ismét a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökét, Ludovic Orbant bízta meg kormányalakítással – döntött hétfőn a bukaresti alkotmánybíróság.
Puskás Bálint megjegyezte: abban is biztos volt, hogy a taláros testület 7:2 arányban ad helyt az ellenzéki Szociáldemokrata Párt beadványának, amelyben alkotmányossági kifogást emelt Orban jelölése miatt. „Van két alkotmánybíró asszony, akiket az államfő nevezett ki, és biztos voltam benne – mivel személyesen ismerem őket –, hogy nem fognak más döntést hozni. Ez a politikai szimpátiának tudható be. Simina Tănăsescu és Livia Stanciu bírónőkről van szó. Persze ezt nem lehet pontosan tudni, mivel az alkotmánybíróság szavazata titkos, de ez az én véleményem” – szögezte le Puskás Bálint.
Hozzátette: teljesen indokolatlannak tartja az államfő és a PNL által kikényszeríteni akart előre hozott választásokat.
Szerintem az előre hozott választás nem indokolt, mivel a jelenlegi parlamenti erők annak idején megkapták a szavazóktól a bizalmat. Az, hogy ezt követően az államfő nyert, illetve az ellenzéki erők győztek az európai parlamenti választáson, nem befolyásolja annak a választásnak az eredményét, amely a jelenlegi parlament megválasztásakor született” – szögezte le Puskás Bálint.
Hozzátette: nem is látja lehetségesnek az előre hozott választásokat, mivel a jelenlegi parlamenti erőviszonyok szerint nincs olyan miniszterelnök-jelölt, aki az alkotmánybíróság előírásának megfelelően többséget tudna alakítani a törvényhozásban. Emlékeztetett: a liberálisoknak egyáltalán nincs többségük, míg a szociáldemokraták jelezték, hogy egyáltalán nem is akarnak kormányt alakítani.
Egyébként Valer Dorneanu, az alkotmánybíróság elnöke is megindokolta a testület döntését, leszögezve: az alkotmánybíróságnak nem Ludovic Orban kijelölt miniszterelnök személye ellen volt kifogása, hanem az ellen, hogy nem azért jelölte őt kormányfőnek Klaus Johannis államfő, hogy kormányt tudjon alakítani, hanem azért, hogy megbukjon a parlamentben.
Dorneanu hétfőn este az Antena 3 hírcsatornának nyilatkozva leszögezte: „Mi a következő dolgot mondtuk: az alkotmány 101. cikkelye értelmében válsághelyzetben, egy kormány bukása után az államfő miniszterelnök-jelöltet javasol a parlamentnek. Amennyiben nincs többséggel rendelkező párt, akkor ennek olyan személynek kell lennie, akit az államfő és a pártok közötti párbeszéd nyomán nevez meg, és aki ennek nyomán képes parlamenti többséget kialakítani leendő kormánya támogatására” – jelentette ki Dorneanu.

Valer Dorneanu, a román alkotmánybíróság elnöke úgy nyilatkozott, hogy az általa vezetett taláros testület nem szabja meg Klaus Johannis államfőnek, kit bízzon meg kormányalakítással.
Vagyis az alkotmánybíróság azt rótta fel, hogy a kijelölt személyt nem azért nevezték meg, hogy kormánytöbbséget alakítson, hanem azért, hogy megbukjon – mint ahogy ezt ő maga is kijelentette. Orban is több ízben jelezte, hogy nem az a cél, hogy a parlament bizalmat szavazzon az új kormánynak.
Mint ismeretes, Klaus Johannis államfő és az általa támogatott, a parlamenti mandátumok valamivel több mint 20 százalékával rendelkező, kisebbségi kormányt adó Nemzeti Liberális Párt (PNL) több ízben is jelezte, hogy előre hozott választásokat akarnak kikényszeríteni. Orban és Johannis kedden az államfői hivatalban egyeztetett az alkotmánybírósági döntés után követendő stratégiáról.
Jelentős könnyítést hozhat az autósok számára a héten elfogadott törvénytervezet: ha a rendőr az adatbázisokból ellenőrizni tudja a sofőr adatait, a jövőben nem büntetnék meg azért, mert otthon felejtette a jogosítványát vagy más kötelező okmányait.
Romániában keresel munkát? A Jooble összegyűjti az összes román állást egy helyen. Olvasd el tippjeinket, és találj munkát gyorsan!
A parlament épülete előtt tiltakoznak a tanügyi szakszervezetek a 141-es törvény megszorító intézkedései és a közalkalmazotti bértörvény tervezetének előírásai miatt.
Zajlanak a lehetséges kormányról szóló egyeztetések, miután Nicușor Dan államfő közölte: péntekre várja a nyugatbarát pártok javaslatait egy lehetséges új kabinetről.
Nicușor Dan államfő egyik tanácsadója megpróbálta meggyőzni George Simiont, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnökét, hogy szavazzon bizalmat az Adrian Veștea vezette kormánynak a hétfő esti parlamenti szavazáson.
Péntekre várja Nicuşor Dan államfő, hogy a Nyugat-barát pártok javaslatokat tegyenek neki a következő kormányra vonatkozóan.
A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) a Nemzeti Liberális Párttal (PNL) és az RMDSZ-szel közös kisebbségi kormány alakítását szorgalmazza – derül ki Dominic Fritz USR-elnök szerda esti Facebook-bejegyzéséből.
Üzembe helyezték és integrálták a román hadsereg légvédelmi rendszerébe a Merops drónelhárító rendszert, amelyet az Egyesült Államok adott át Romániának – tájékoztatott szerdán a védelmi minisztérium.
Nicușor Dan államfő szerdán Kihirdette az alapélelmiszerek árréskorlátozását 2026. december 31-ig meghosszabbító jogszabályt.
szóljon hozzá!