A hivatali visszaélés továbbra is bűncselekmény marad, ám a büntető törvénykönyv (Btk.) hivatali visszaélésről szóló cikkelye pontosításra szorul – döntötte el szerdán az alkotmánybíróság.
2016. június 15., 17:132016. június 15., 17:13
2016. június 15., 19:092016. június 15., 19:09
A taláros testület egyhangúlag meghozott döntése értelmében a kérdéses cikkelyt újra, pontosabban meg kell fogalmazni. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy megszűnne az eljárás mindazok ellen, akik ellen hivatali visszaélés gyanúja miatt nyomoznak, vagy emeltek vádat, esetleg jogerős ítélet született. A taláros testület szerint maga a hivatali visszaélés továbbra is bűncselekmény, ugyanakkor rögzíteni kell a törvény szövegében, hogy abban az esetben, ha az elkövető bűncselekményt valósít meg.
Valer Dorneanu, a taláros testület ügyvivő elnöke közölte: az ítélet a jövőben az igazságszolgáltatás elé kerülő esetekre vonatkozik, és leszögezte: szó sincs arról, hogy kiiktatnák a hivatali visszaélést a bűncselekmények közül. „A hivatali visszaélés továbbra is bűncselekmény marad, de ezzel a megjegyzéssel, hogy bűncselekményt megvalósítva” – szögezte le Dorneanu. A döntés nyomán a parlamentnek módosítania kell a Btk.-t.
A taláros testületnek a büntető törvénykönyv 297-es cikkelyéről kellett véleményt mondania, amely a hivatali visszaélést a következőképpen határozza meg: „A közhivatalnok azon tette, amely révén szolgálati teendői teljesítése közben nem tesz eleget egy kötelezettségnek, vagy rosszul tesz eleget neki, ezzel pedig kárt okoz, vagy egy magán-, illetve jogi személy számára jog- vagy érdeksérelmet okoz.\" A vonatkozó cikkely kettőtől hét évig terjedő szabadságvesztést irányoz elő a vétkesek számára.
Megvizsgálták a 78/2000-es törvény 13. cikkelyét is, amely értelmében hivatali visszaélés esetén, ha a közhivatalnok a maga vagy a más számára jogosulatlan hasznot hajtó módon járt el, a büntetés az eredeti tétel harmadával növelhető. Ez esetben nem találtak alkotmányellenes elemet. Számos jogász úgy véli, a szöveg nem eléggé kiszámítható, az objektivitást nélkülöző, önkényes szempontok alapján meghozott ítéletekhez vezethet, mivel a jogalkotó nem egy törvénybe ütköző, hanem rosszul elvégzett cselekedetről beszél, anélkül, hogy ezt pontosan meghatározná. Az alkotmánybíróság ajánlása értelmében a „rosszul tesz eleget\" helyett „törvényt sértve\" kell hogy szerepeljen a szövegben.
A vonatkozó cikkely ellen többek között Alina Bica, a Szervezettbűnözés- és Terrorellenes Ügyosztály (DIICOT) restitúciós bűncselekményben való érintettséggel vádolt volt főügyésze is alkotmányossági kifogást emelt. Bica panasza szerint a jogszabály megfogalmazása annyira homályos, hogy egy közhivatalnok nem tudja egyértelműen, milyen magatartás minősülhet törvénybe ütközőnek.
Laura Codruţa Kövesi, az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) főügyésze korábban úgy nyilatkozott, amennyiben az alkotmánybíróság megsemmisíti a vonatkozó cikkelyt, 865, hivatali visszaélés miatt indított nyomozást kell lezárni, amely több millió eurós károkozás ügyében indult.
A főügyész szerint a hivatali visszaélést nem lehet egyszerű hibaként meghatározni, az ugyanis azt jelenti, hogy egy hivatalnok szándékosan nem tesz eleget hivatali kötelezettségeinek, amely két következménnyel járhat: az állami költségvetés megkárosításával és saját haszonhoz jutással.
Kövesi szerint a DNA által vizsgált ügyek egyharmada kapcsolódik hivatali visszaéléshez, a bírált cikkely eltörlésével pedig az okozott kárt sohasem lehetne behajtani. Csak tavaly 620 millió eurós károkozás ügyében indítottak bűnvádi eljárást. Az utóbbi tíz évben közel 1500 személy ellen emeltek vádat hivatali visszaélés miatt. Jelenleg 3200 ilyen dosszién dolgoznak az ügyészek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár a bukaresti közlekedési minisztérium továbbra is azzal számol, hogy 2026 végéig rekordot jelentő, 233,59 kilométernyi autópályát és gyorsforgalmi utat adnak át Romániában, a Pro Infrastructura Egyesület szerint több határidő is túlságosan optimista.
A Digi mellett más cégek is részt vesznek a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) mesterséges intelligencián alapuló kiberbiztonsági platformjának kiépítésében, a cégek némelyike azonban korrupciós ügyekben lehet érintett.
Zivatarokra figyelmeztető narancssárga és sárga jelzésű riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). 11 megyében ugyanakkor továbbra is kánikulára figyelmeztetnek.
Romániának „megállapodásra” vagy „politikai fegyverszünetre” van szüksége a költségvetési és intézményi stabilitás fenntartása érdekében – jelentette ki Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök.
A romániai polgárok az EU-átlagnál elégedetlenebbek az életminőségükkel – derül ki az Európai Parlament legfrissebb felméréséből.
Tíz évre kiutasították Romániából azt a marokkói állampolgárt, akit a Román Hírszerző Szolgálat szerint terrorista propagandatevékenység és romániai személyek radikalizálása miatt nemkívánatos személlyé nyilvánítottak.
Dominic Fritz szerint árt Romániának, ha etnikai hovatartozásuk alapján megkérdőjelezik a nemzeti kisebbségek hazafiságát. Temesvár polgármestere, USR-elnök úgy véli, a gyűlöletkeltés és az összeesküvés-elméletek gyengítik az országot és európai szerepét.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szerdán úgy döntött, hogy kezdeményezi Nicușor Dan államfő tisztségből való felfüggesztését, illetve megindítja az előre hozott parlamenti választások kiírásához szükséges eljárást – közölte a párt.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, a nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke szándékosan késlelteti és akadályozza a teljes jogkörrel rendelkező kormány megalakítását – állította szerdán Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke.
Nincs veszélyben a bérek és nyugdíjak kifizetése, és jelenleg nem áll fenn annak a kockázata, hogy az állam ne tudná teljesíteni ezeket a kötelezettségeit – jelentette ki Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!