A hivatali visszaélés továbbra is bűncselekmény marad, ám a büntető törvénykönyv (Btk.) hivatali visszaélésről szóló cikkelye pontosításra szorul – döntötte el szerdán az alkotmánybíróság.
2016. június 15., 17:132016. június 15., 17:13
2016. június 15., 19:092016. június 15., 19:09
A taláros testület egyhangúlag meghozott döntése értelmében a kérdéses cikkelyt újra, pontosabban meg kell fogalmazni. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy megszűnne az eljárás mindazok ellen, akik ellen hivatali visszaélés gyanúja miatt nyomoznak, vagy emeltek vádat, esetleg jogerős ítélet született. A taláros testület szerint maga a hivatali visszaélés továbbra is bűncselekmény, ugyanakkor rögzíteni kell a törvény szövegében, hogy abban az esetben, ha az elkövető bűncselekményt valósít meg.
Valer Dorneanu, a taláros testület ügyvivő elnöke közölte: az ítélet a jövőben az igazságszolgáltatás elé kerülő esetekre vonatkozik, és leszögezte: szó sincs arról, hogy kiiktatnák a hivatali visszaélést a bűncselekmények közül. „A hivatali visszaélés továbbra is bűncselekmény marad, de ezzel a megjegyzéssel, hogy bűncselekményt megvalósítva” – szögezte le Dorneanu. A döntés nyomán a parlamentnek módosítania kell a Btk.-t.
A taláros testületnek a büntető törvénykönyv 297-es cikkelyéről kellett véleményt mondania, amely a hivatali visszaélést a következőképpen határozza meg: „A közhivatalnok azon tette, amely révén szolgálati teendői teljesítése közben nem tesz eleget egy kötelezettségnek, vagy rosszul tesz eleget neki, ezzel pedig kárt okoz, vagy egy magán-, illetve jogi személy számára jog- vagy érdeksérelmet okoz.\" A vonatkozó cikkely kettőtől hét évig terjedő szabadságvesztést irányoz elő a vétkesek számára.
Megvizsgálták a 78/2000-es törvény 13. cikkelyét is, amely értelmében hivatali visszaélés esetén, ha a közhivatalnok a maga vagy a más számára jogosulatlan hasznot hajtó módon járt el, a büntetés az eredeti tétel harmadával növelhető. Ez esetben nem találtak alkotmányellenes elemet. Számos jogász úgy véli, a szöveg nem eléggé kiszámítható, az objektivitást nélkülöző, önkényes szempontok alapján meghozott ítéletekhez vezethet, mivel a jogalkotó nem egy törvénybe ütköző, hanem rosszul elvégzett cselekedetről beszél, anélkül, hogy ezt pontosan meghatározná. Az alkotmánybíróság ajánlása értelmében a „rosszul tesz eleget\" helyett „törvényt sértve\" kell hogy szerepeljen a szövegben.
A vonatkozó cikkely ellen többek között Alina Bica, a Szervezettbűnözés- és Terrorellenes Ügyosztály (DIICOT) restitúciós bűncselekményben való érintettséggel vádolt volt főügyésze is alkotmányossági kifogást emelt. Bica panasza szerint a jogszabály megfogalmazása annyira homályos, hogy egy közhivatalnok nem tudja egyértelműen, milyen magatartás minősülhet törvénybe ütközőnek.
Laura Codruţa Kövesi, az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) főügyésze korábban úgy nyilatkozott, amennyiben az alkotmánybíróság megsemmisíti a vonatkozó cikkelyt, 865, hivatali visszaélés miatt indított nyomozást kell lezárni, amely több millió eurós károkozás ügyében indult.
A főügyész szerint a hivatali visszaélést nem lehet egyszerű hibaként meghatározni, az ugyanis azt jelenti, hogy egy hivatalnok szándékosan nem tesz eleget hivatali kötelezettségeinek, amely két következménnyel járhat: az állami költségvetés megkárosításával és saját haszonhoz jutással.
Kövesi szerint a DNA által vizsgált ügyek egyharmada kapcsolódik hivatali visszaéléshez, a bírált cikkely eltörlésével pedig az okozott kárt sohasem lehetne behajtani. Csak tavaly 620 millió eurós károkozás ügyében indítottak bűnvádi eljárást. Az utóbbi tíz évben közel 1500 személy ellen emeltek vádat hivatali visszaélés miatt. Jelenleg 3200 ilyen dosszién dolgoznak az ügyészek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) újabb első- és másodfokú riasztásokat adott ki havazás és hóviharok miatt az ország több régiójában.
Élő adásban tépte szét doktori diplomáját Cristian Preda politológus, volt elnöki tanácsadó a doktori címért járó pótlék tervezett csökkentése miatt.
A súrlódások ellenére jobb a koalíciós kormányzás, mint az egypárti, az emberek megbánnák, ha 2028-ban egypárti kormány alakulna – vélekedik Kelemen Hunor RMDSZ.-elnök.
A romániai polgárok többsége nem hisz abban, hogy még idén véget érhet az ukrajnai háború – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Călin Georgescu hétfőn ismét kérte, hogy oldják fel a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) 2024 december elején tartott ülésének titkosítását, arra hivatkozva, hogy az alapozta meg az elnökválasztás második fordulójának érvénytelenítését.
A kormánykoalíció hétfői ülésén a pártok képviselői egy intézkedéscsomagról állapodtak meg, amely többek között 25 százalékos adócsökkentést irányoz elő a 100 évnél régebbi épületek esetében, illetve 15%-os csökkentést az 50 és 100 év közötti épületeknél.
Továbbra is problémás a romániai átoltottsági arány – hívta fel a figyelmet hétfőn Alexandru Rogobete. Az egészségügyi miniszter hangsúlyozva, hogy a különféle kezdeményezések, köztük a gyógyszertári oltás kísérleti programja sem hozott érdemi javulást.
A Szociáldemokrata Párt nem támogatja az idei költségvetést a szociáldemokraták által javasolt szolidaritási csomag nélkül - közölte hétfőn a Facebook-oldalán Mihai Fifor képviselő.
Politikai felelősségre vonás, akár tisztségből való felmentés is várhat azokra a miniszterekre és államtitkárokra, akiknek mulasztása miatt Románia uniós helyreállítási forrásokat veszít.
Az ország több régióját érintő, havazásra és hóviharokra figyelmeztető elsőfokú (sárga) figyelmeztetéseket adott ki hétfőn az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!