A hivatali visszaélés továbbra is bűncselekmény marad, ám a büntető törvénykönyv (Btk.) hivatali visszaélésről szóló cikkelye pontosításra szorul – döntötte el szerdán az alkotmánybíróság.
2016. június 15., 17:132016. június 15., 17:13
2016. június 15., 19:092016. június 15., 19:09
A taláros testület egyhangúlag meghozott döntése értelmében a kérdéses cikkelyt újra, pontosabban meg kell fogalmazni. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy megszűnne az eljárás mindazok ellen, akik ellen hivatali visszaélés gyanúja miatt nyomoznak, vagy emeltek vádat, esetleg jogerős ítélet született. A taláros testület szerint maga a hivatali visszaélés továbbra is bűncselekmény, ugyanakkor rögzíteni kell a törvény szövegében, hogy abban az esetben, ha az elkövető bűncselekményt valósít meg.
Valer Dorneanu, a taláros testület ügyvivő elnöke közölte: az ítélet a jövőben az igazságszolgáltatás elé kerülő esetekre vonatkozik, és leszögezte: szó sincs arról, hogy kiiktatnák a hivatali visszaélést a bűncselekmények közül. „A hivatali visszaélés továbbra is bűncselekmény marad, de ezzel a megjegyzéssel, hogy bűncselekményt megvalósítva” – szögezte le Dorneanu. A döntés nyomán a parlamentnek módosítania kell a Btk.-t.
A taláros testületnek a büntető törvénykönyv 297-es cikkelyéről kellett véleményt mondania, amely a hivatali visszaélést a következőképpen határozza meg: „A közhivatalnok azon tette, amely révén szolgálati teendői teljesítése közben nem tesz eleget egy kötelezettségnek, vagy rosszul tesz eleget neki, ezzel pedig kárt okoz, vagy egy magán-, illetve jogi személy számára jog- vagy érdeksérelmet okoz.\" A vonatkozó cikkely kettőtől hét évig terjedő szabadságvesztést irányoz elő a vétkesek számára.
Megvizsgálták a 78/2000-es törvény 13. cikkelyét is, amely értelmében hivatali visszaélés esetén, ha a közhivatalnok a maga vagy a más számára jogosulatlan hasznot hajtó módon járt el, a büntetés az eredeti tétel harmadával növelhető. Ez esetben nem találtak alkotmányellenes elemet. Számos jogász úgy véli, a szöveg nem eléggé kiszámítható, az objektivitást nélkülöző, önkényes szempontok alapján meghozott ítéletekhez vezethet, mivel a jogalkotó nem egy törvénybe ütköző, hanem rosszul elvégzett cselekedetről beszél, anélkül, hogy ezt pontosan meghatározná. Az alkotmánybíróság ajánlása értelmében a „rosszul tesz eleget\" helyett „törvényt sértve\" kell hogy szerepeljen a szövegben.
A vonatkozó cikkely ellen többek között Alina Bica, a Szervezettbűnözés- és Terrorellenes Ügyosztály (DIICOT) restitúciós bűncselekményben való érintettséggel vádolt volt főügyésze is alkotmányossági kifogást emelt. Bica panasza szerint a jogszabály megfogalmazása annyira homályos, hogy egy közhivatalnok nem tudja egyértelműen, milyen magatartás minősülhet törvénybe ütközőnek.
Laura Codruţa Kövesi, az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) főügyésze korábban úgy nyilatkozott, amennyiben az alkotmánybíróság megsemmisíti a vonatkozó cikkelyt, 865, hivatali visszaélés miatt indított nyomozást kell lezárni, amely több millió eurós károkozás ügyében indult.
A főügyész szerint a hivatali visszaélést nem lehet egyszerű hibaként meghatározni, az ugyanis azt jelenti, hogy egy hivatalnok szándékosan nem tesz eleget hivatali kötelezettségeinek, amely két következménnyel járhat: az állami költségvetés megkárosításával és saját haszonhoz jutással.
Kövesi szerint a DNA által vizsgált ügyek egyharmada kapcsolódik hivatali visszaéléshez, a bírált cikkely eltörlésével pedig az okozott kárt sohasem lehetne behajtani. Csak tavaly 620 millió eurós károkozás ügyében indítottak bűnvádi eljárást. Az utóbbi tíz évben közel 1500 személy ellen emeltek vádat hivatali visszaélés miatt. Jelenleg 3200 ilyen dosszién dolgoznak az ügyészek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A kommunista politikai rendőrség egykori ügynökeire vonatkozó dokumentumok titkosításának feloldását, digitalizálását és online közzétételét kéri az 1989. December 21. Egyesület a Nicușor Dan államfőhöz intézett nyílt levelében.
A romániai polgárok derűlátóak a független Luca Niculescu vezette, zömmel a Szociáldemokrata Párt (PSD) minisztereiből álló, de párton kívüli szakértőket is felvonultató kormányban – derül ki egy friss felmérésből.
Újabb online csalási módszerre figyelmeztetett csütörtökön az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC): a csalók a legtöbb előfizetővel rendelkező streamingszolgáltató nevében küldenek hamis üzeneteket.
Több európai ország – köztük Románia, Franciaország, Belgium, Bulgária, Ausztria és Olaszország – hatóságai kényszerültek csütörtökön sürgős fellépésre bombafenyegetések miatt.
A Maros Megyei Tanács pályázatot hirdet Segesvár UNESCO-védelem alatt álló történelmi központjának koordinátori tisztségére. A négyéves megbízatásra november 20-ig lehet jelentkezni.
Ütközés után elsüllyedt egy török vontatóhajó, hét tengerész pedig eltűnt a Fekete-tengeren, a román partok közelében.
Meghosszabbították a pedagógusoknak járó 1500 lejes szakmai pótlékra szolgáló kártyák aktiválásának és feltöltésének határidejét. Azok a jogosultak, akik még nem kapták meg az összeget, novemberben és decemberben juthatnak hozzá.
Az orosz fenyegetés hosszú távú marad, ezért mind a NATO-nak, mind Romániának fel kell készülnie rá – jelentette ki Ștefan Radu Oprea védelmi miniszter.
A költségvetésben nincs lyuk, ahogy azt a frissen kormányra került Szociáldemokrata Párt (PSD) állítja, a szociáldemokraták „pontosan azt kapták vissza, amit hátrahagytak”, amikor távoztak a kormányból – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
Romániát is érinthették a napokban európai áruházak hűtői elleni kibertámadások: hétfő esti hírek szerint hat, ugyanahhoz a kereskedelmi lánchoz tartozó hat romániai üzletet érhetett lehetséges számítógépes támadás hétfőre virradóra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!