Pontosítani kell a büntető törvénykönyvet

A taláros testület egyhangúlag meghozott döntése értelmében a kérdéses cikkelyt újra, pontosabban meg kell fogalmazni. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy megszűnne az eljárás mindazok ellen, akik ellen hivatali visszaélés gyanúja miatt nyomoznak, vagy emeltek vádat, esetleg jogerős ítélet született. A taláros testület szerint maga a hivatali visszaélés továbbra is bűncselekmény, ugyanakkor rögzíteni kell a törvény szövegében, hogy abban az esetben, ha az elkövető bűncselekményt valósít meg.

Valer Dorneanu, a taláros testület ügyvivő elnöke közölte: az ítélet a jövőben az igazságszolgáltatás elé kerülő esetekre vonatkozik, és leszögezte: szó sincs arról, hogy kiiktatnák a hivatali visszaélést a bűncselekmények közül. „A hivatali visszaélés továbbra is bűncselekmény marad, de ezzel a megjegyzéssel, hogy bűncselekményt megvalósítva” – szögezte le Dorneanu. A döntés nyomán a parlamentnek módosítania kell a Btk.-t.

A taláros testületnek a büntető törvénykönyv 297-es cikkelyéről kellett véleményt mondania, amely a hivatali visszaélést a következőképpen határozza meg: „A közhivatalnok azon tette, amely révén szolgálati teendői teljesítése közben nem tesz eleget egy kötelezettségnek, vagy rosszul tesz eleget neki, ezzel pedig kárt okoz, vagy egy magán-, illetve jogi személy számára jog- vagy érdeksérelmet okoz.\" A vonatkozó cikkely kettőtől hét évig terjedő szabadságvesztést irányoz elő a vétkesek számára.

Megvizsgálták a 78/2000-es törvény 13. cikkelyét is, amely értelmében hivatali visszaélés esetén, ha a közhivatalnok a maga vagy a más számára jogosulatlan hasznot hajtó módon járt el, a büntetés az eredeti tétel harmadával növelhető. Ez esetben nem találtak alkotmányellenes elemet. Számos jogász úgy véli, a szöveg nem eléggé kiszámítható, az objektivitást nélkülöző, önkényes szempontok alapján meghozott ítéletekhez vezethet, mivel a jogalkotó nem egy törvénybe ütköző, hanem rosszul elvégzett cselekedetről beszél, anélkül, hogy ezt pontosan meghatározná. Az alkotmánybíróság ajánlása értelmében a „rosszul tesz eleget\" helyett „törvényt sértve\" kell hogy szerepeljen a szövegben.

A vonatkozó cikkely ellen többek között Alina Bica, a Szervezettbűnözés- és Terrorellenes Ügyosztály (DIICOT) restitúciós bűncselekményben való érintettséggel vádolt volt főügyésze is alkotmányossági kifogást emelt. Bica panasza szerint a jogszabály megfogalmazása annyira homályos, hogy egy közhivatalnok nem tudja egyértelműen, milyen magatartás minősülhet törvénybe ütközőnek.

Laura Codruţa Kövesi, az Országos Korrupcióellenes Ügyosztály (DNA) főügyésze korábban úgy nyilatkozott, amennyiben az alkotmánybíróság megsemmisíti a vonatkozó cikkelyt, 865, hivatali visszaélés miatt indított nyomozást kell lezárni, amely több millió eurós károkozás ügyében indult.
A főügyész szerint a hivatali visszaélést nem lehet egyszerű hibaként meghatározni, az ugyanis azt jelenti, hogy egy hivatalnok szándékosan nem tesz eleget hivatali kötelezettségeinek, amely két következménnyel járhat: az állami költségvetés megkárosításával és saját haszonhoz jutással.

Kövesi szerint a DNA által vizsgált ügyek egyharmada kapcsolódik hivatali visszaéléshez, a bírált cikkely eltörlésével pedig az okozott kárt sohasem lehetne behajtani. Csak tavaly 620 millió eurós károkozás ügyében indítottak bűnvádi eljárást. Az utóbbi tíz évben közel 1500 személy ellen emeltek vádat hivatali visszaélés miatt. Jelenleg 3200 ilyen dosszién dolgoznak az ügyészek.