
Kettős beszéd tapasztalható Victor Ponta miniszterelnök első reakciójában azzal kapcsolatosan, hogy az RMDSZ meglebegtette a kormányból való kilépés lehetőségét, miután a külügyminisztérium Románia nevében belépett abba a perbe, amelyet az RMDSZ és az Európai Kisebbségek Föüderatív Uniója (FUEN) indított az Európai Bizottság ellen, miután az uniós testület illetékesség hiányára hivatkozva elutasította az általuk kidolgozott Minority SafePack nevű polgári kezdeményezést.
2014. július 08., 15:312014. július 08., 15:31
A kezdeményezés célja a kisebbségjogi kérdések uniós szintű szabályozásának kidolgozása volt. Az RMDSZ bírálataira azonban Titus Corlăţean roman külügyminiszter úgy reagált: a minisztérium a román állam képviseletében lépett be a perbe, mivel Bukarest is egyetért az Európai Bizottsággal, miszerint a kisebbségi kérdés tagállami hatáskörbe tartozik.
Victor Ponta miniszterelnök ennek kapcsán hétfőn este a B1 hírtelevízióban azt mondta: szeretné ugyan, hogy az RMDSZ kormányon maradjon, de egy, az államot érintő probléma nem képezheti alku tárgyát.
Ponta azt mondta, mind külügyminiszterével, mind az RMDSZ vezetőjével tárgyalt, és szeretne olyan megoldást találni, amely nyomán folytatódhat „a korrekt együttműködés.”
„Ismétlem – és hiszek abban, amit Titus Corlăţean valamivel kevésbé diplomatikusan is kimondott már –: amikor a koalícióról van szó, szinte bármiről lehet alkudozni, de amikor állami ügyekről van szó, azok nem képezhetik alku tárgyát még akkor sem, ha megbukik a kormány. Végső soron a román állam román állam, függetlenül attól, milyen kormánya van” – mondta Ponta.
A miniszterelnök hozzátette, zavarónak tartja, hogy Kelemen és Corlăţean vitája a nyilvánosság előtt zajlott, és kijelentette: nem szeretné, ha az RMDSZ kilépne a kormányból, ugyanakkor a parlamenti többség ez esetben sem kerülne veszélybe. Hozzátette: mindazonáltal szeretné, ha a magyar kisebbség képviselete kormányon maradna, mivel ez felhívja a figyelmet a kisebbség problémáira, „ahelyett, hogy a radikálisokat és a szélsőségeseket segítenénk.”
Kelemen Hunor az RFI rádiónak nyilatkozva elmondta: már június 4-én tudomást szerzett arról, hogy Románia néhány nappal korábban belépett a perbe, ezt követően egyeztetett a miniszterelnökkel, majd hármas egyeztetést tartottak Pontával és Corlăţeannal.
„Nem konzultáltak velünk, és ezt tartom a külügyminiszter legdühítőbb lépésének” – mondta Kelemen. Kifejtette: a román állam feladhatná eddigi álláspontját, és nem kellene az EU 50 millió azon polgára ellen harcolnia, akik valamely nemzeti kisebbséghez tartoznak.
Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára kedden az Erdélyi Naplónak nyilatkozva megerősítette, hogy több mint egy hónapja tudnak a külügy lépéséről. „Luxemburgi forrásokból értesültünk a román állam lépéséről. Hogy a sajtó ezt csak július elején fedezte fel magának, hadd ne legyen az RMDSZ hiányossága, mi nem szoktunk heti rutin-sajtótájékoztatókat tartani. Azóta folyamatosan tárgyalunk a kormány képviselőivel, a külügyminiszterrel, s egyértelműsítettük, hogy ebben az ügyben készen állunk elmenni a falig” – jelentette ki Kovács.
Titus Corlăţean egyébként hétfőn este ismét megszólalt az ügyben, úgy vélve: egy eredetileg súlytalan kérdés vált feszültséget generáló tényezővé, és reményét fejezte ki, hogy „az ésszerűség győz majd a román állam álláspontja jelentette keretek között.”
Mint arról beszámoltunk, a kisebbségvédelmi javaslatcsomag egyik kezdeményezőjeként Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke a hétvégén kijelentette: nem tudja elképzelni a további kormányzati részvételt, amennyiben Románia nem lép vissza a perből. Kelemen Hunor a bukaresti külügyminisztériumot tette felelőssé a feszültségért, amely anélkül kötelezte el Romániát a perben, hogy erről a koalícióval – ezen belül az RMDSZ-szel – konzultált volna.
A Ro-Alert üzenetek a jövőben a veszély súlyosságától függően eltérő hangjelzéssel érkeznek majd – jelentette be a Katasztrófavédelmi Főosztály (DSU) vezetője, Raed Arafat.
Románia a NATO keleti szárnyának kulcsállama, ezért az amerikai katonai jelenlét hosszú távon is biztosított. James Carafano amerikai biztonságpolitikai szakértő szerint Bukarest stratégiai jelentőségét földrajzi helyzete, védelmi képességei adják
Fizikai támadás érte a borsai városi kórház ügyeletes orvosát, miközben egy kórházban kezelt pácienst próbált újraéleszteni – tájékoztatott az Agerpres hírügynökség a Máramaros Megyei Rendőr-főkapitányság (IPJ) szóvivőjének közlésére hivatkozva.
Téliesre fordult újra az időjárás Románia déli és keleti részén: 16 megyében és Bukarestben órák óta havazik és fúj a szél, a hatóságok pedig több helyen lezárták az utakat, korlátozásokat vezettek be, illetve beavatkozásokra kényszerültek.
Ellenőrzéseket jelentett be Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter azoknak az orvosoknak a kiszűrésére, akik kórházi munkaidőben a magánszektorban dolgoznak.
Közös beadvánnyal fordultak Nicușor Danhoz az ország 16 ítélőtáblájának elnökei, arra kérve az államfőt, hogy küldje vissza a parlamentnek újbóli megfontolásra a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet.
Több választási lehetőségük lesz a betegeknek, ha megtörik az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNSAS) monopóliuma – jelentette ki Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) szerint „példátlan” nehézségekkel küzd a román igazságszolgáltatási rendszer a bírák, bírósági jegyzők és bírói asszisztensek hiánya miatt.
Az ország 16 megyéjét és Bukarestet érintő sárga, vagyis elsőfokú figyelmeztetést adott ki pénteken a szeles, csapadékos időjárás miatt az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Közleményben ment neki pénteken a Szociáldemokrata Párt (PSD) egyszerre két koalíciós partnerének – a Nemzeti Liberális Pártnak (PNL) és a Mentsétek meg Románát Szövetségnek (USR) is.
szóljon hozzá!