
Kettős beszéd tapasztalható Victor Ponta miniszterelnök első reakciójában azzal kapcsolatosan, hogy az RMDSZ meglebegtette a kormányból való kilépés lehetőségét, miután a külügyminisztérium Románia nevében belépett abba a perbe, amelyet az RMDSZ és az Európai Kisebbségek Föüderatív Uniója (FUEN) indított az Európai Bizottság ellen, miután az uniós testület illetékesség hiányára hivatkozva elutasította az általuk kidolgozott Minority SafePack nevű polgári kezdeményezést.
2014. július 08., 15:312014. július 08., 15:31
A kezdeményezés célja a kisebbségjogi kérdések uniós szintű szabályozásának kidolgozása volt. Az RMDSZ bírálataira azonban Titus Corlăţean roman külügyminiszter úgy reagált: a minisztérium a román állam képviseletében lépett be a perbe, mivel Bukarest is egyetért az Európai Bizottsággal, miszerint a kisebbségi kérdés tagállami hatáskörbe tartozik.
Victor Ponta miniszterelnök ennek kapcsán hétfőn este a B1 hírtelevízióban azt mondta: szeretné ugyan, hogy az RMDSZ kormányon maradjon, de egy, az államot érintő probléma nem képezheti alku tárgyát.
Ponta azt mondta, mind külügyminiszterével, mind az RMDSZ vezetőjével tárgyalt, és szeretne olyan megoldást találni, amely nyomán folytatódhat „a korrekt együttműködés.”
„Ismétlem – és hiszek abban, amit Titus Corlăţean valamivel kevésbé diplomatikusan is kimondott már –: amikor a koalícióról van szó, szinte bármiről lehet alkudozni, de amikor állami ügyekről van szó, azok nem képezhetik alku tárgyát még akkor sem, ha megbukik a kormány. Végső soron a román állam román állam, függetlenül attól, milyen kormánya van” – mondta Ponta.
A miniszterelnök hozzátette, zavarónak tartja, hogy Kelemen és Corlăţean vitája a nyilvánosság előtt zajlott, és kijelentette: nem szeretné, ha az RMDSZ kilépne a kormányból, ugyanakkor a parlamenti többség ez esetben sem kerülne veszélybe. Hozzátette: mindazonáltal szeretné, ha a magyar kisebbség képviselete kormányon maradna, mivel ez felhívja a figyelmet a kisebbség problémáira, „ahelyett, hogy a radikálisokat és a szélsőségeseket segítenénk.”
Kelemen Hunor az RFI rádiónak nyilatkozva elmondta: már június 4-én tudomást szerzett arról, hogy Románia néhány nappal korábban belépett a perbe, ezt követően egyeztetett a miniszterelnökkel, majd hármas egyeztetést tartottak Pontával és Corlăţeannal.
„Nem konzultáltak velünk, és ezt tartom a külügyminiszter legdühítőbb lépésének” – mondta Kelemen. Kifejtette: a román állam feladhatná eddigi álláspontját, és nem kellene az EU 50 millió azon polgára ellen harcolnia, akik valamely nemzeti kisebbséghez tartoznak.
Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára kedden az Erdélyi Naplónak nyilatkozva megerősítette, hogy több mint egy hónapja tudnak a külügy lépéséről. „Luxemburgi forrásokból értesültünk a román állam lépéséről. Hogy a sajtó ezt csak július elején fedezte fel magának, hadd ne legyen az RMDSZ hiányossága, mi nem szoktunk heti rutin-sajtótájékoztatókat tartani. Azóta folyamatosan tárgyalunk a kormány képviselőivel, a külügyminiszterrel, s egyértelműsítettük, hogy ebben az ügyben készen állunk elmenni a falig” – jelentette ki Kovács.
Titus Corlăţean egyébként hétfőn este ismét megszólalt az ügyben, úgy vélve: egy eredetileg súlytalan kérdés vált feszültséget generáló tényezővé, és reményét fejezte ki, hogy „az ésszerűség győz majd a román állam álláspontja jelentette keretek között.”
Mint arról beszámoltunk, a kisebbségvédelmi javaslatcsomag egyik kezdeményezőjeként Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke a hétvégén kijelentette: nem tudja elképzelni a további kormányzati részvételt, amennyiben Románia nem lép vissza a perből. Kelemen Hunor a bukaresti külügyminisztériumot tette felelőssé a feszültségért, amely anélkül kötelezte el Romániát a perben, hogy erről a koalícióval – ezen belül az RMDSZ-szel – konzultált volna.
Nem duplázódik meg az ingatlanadójuk, és tízszeres illetéket sem kell fizetniük azoknak, akik engedély nélkül építették be az erkélyüket – öntött tiszta vizet a pohárba Marcel-Alexandru Stoica fejlesztési miniszter.
A kommunista politikai rendőrség egykori ügynökeire vonatkozó dokumentumok titkosításának feloldását, digitalizálását és online közzétételét kéri az 1989. December 21. Egyesület a Nicușor Dan államfőhöz intézett nyílt levelében.
A romániai polgárok derűlátóak a független Luca Niculescu vezette, zömmel a Szociáldemokrata Párt (PSD) minisztereiből álló, de párton kívüli szakértőket is felvonultató kormányban – derül ki egy friss felmérésből.
Újabb online csalási módszerre figyelmeztetett csütörtökön az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC): a csalók a legtöbb előfizetővel rendelkező streamingszolgáltató nevében küldenek hamis üzeneteket.
Több európai ország – köztük Románia, Franciaország, Belgium, Bulgária, Ausztria és Olaszország – hatóságai kényszerültek csütörtökön sürgős fellépésre bombafenyegetések miatt.
A Maros Megyei Tanács pályázatot hirdet Segesvár UNESCO-védelem alatt álló történelmi központjának koordinátori tisztségére. A négyéves megbízatásra november 20-ig lehet jelentkezni.
Ütközés után elsüllyedt egy török vontatóhajó, hét tengerész pedig eltűnt a Fekete-tengeren, a román partok közelében.
Meghosszabbították a pedagógusoknak járó 1500 lejes szakmai pótlékra szolgáló kártyák aktiválásának és feltöltésének határidejét. Azok a jogosultak, akik még nem kapták meg az összeget, novemberben és decemberben juthatnak hozzá.
Az orosz fenyegetés hosszú távú marad, ezért mind a NATO-nak, mind Romániának fel kell készülnie rá – jelentette ki Ștefan Radu Oprea védelmi miniszter.
A költségvetésben nincs lyuk, ahogy azt a frissen kormányra került Szociáldemokrata Párt (PSD) állítja, a szociáldemokraták „pontosan azt kapták vissza, amit hátrahagytak”, amikor távoztak a kormányból – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
szóljon hozzá!