Képünk illusztráció
Fotó: Videófelvétel
Bukarest főpolgármesterénél és a román kormánynál tiltakozott a romániai Antiszemitizmust Monitorozó Központ (MCA) vezetője amiatt, hogy a városháza jóváhagyta egy újabb palesztinbarát tüntetés megszervezését, amelyet a holokauszt nemzetközi emléknapjára időzítettek – közölte szerdán a G4Media.ro hírportál.
2024. január 24., 22:022024. január 24., 22:02
Marko Maximilian Katz, az MCA elnöke szerint a január 27-re meghirdetett palesztinbarát tüntetés durva sértést jelent a palesztinok által az október 7-i támadásban lemészárolt 1200 izraeli állampolgár emléke ellen.
Nicusor Dan főpolgármesterhez intézett levelében Marko Maximilian Katz köszönetet mondott azért, hogy a városháza lehetővé tette az Izraelt támogató korábbi rendezvények megszervezését, hozzáfűzve, hogy a véleményszabadság meggyőződéses híveként a „palesztin terrorizmus támogatóinak demonstrációja” ellen sem emelt volna szót, ha azt nem a holokauszt emléknapjára időzítették volna.
„Az, hogy a holokauszt túlélőit és román állampolgárokat is brutálisan meggyilkolók támogatása érdekében éppen a holokauszt nemzetközi emléknapján rendeznek demonstrációt a helyi hatóságok jóváhagyásával, szöges ellentétben áll azzal a kivételes támogatással, amelyet Románia nyújtott Izraelnek biztonsága és területi integritása helyreállítása érdekében. De még nem késő ezt helyrehozni” – írta az MCA elnöke Bukarest főpolgármesterének.
Marcel Ciolacu román miniszterelnök az európai vezetők között elsőként utazott Izraelbe tavaly októberben, hogy kifejezze országa szolidaritását az izraeli néppel, illetve az ott élő jelentős román közösséggel. Ezt megelőzően, október 11-én a román parlament renkívüli ülésén nyilatkozatban ítélte el „a Hamász terrorista szervezet Izrael elleni október 7-i barbár támadását”, amelyben több izraeli-román kettős állampolgár is életét vesztette.
Bukarestben azóta több, Izraelt támogató, illetve a palesztin nép önrendelkezését követelő, Izrael-ellenes tüntetést is rendeztek.
Az ENSZ Közgyűlése 2005-ben nyilvánította a holokauszt nemzetközi emléknapjává január 27-ét, az auschwitz-birkenaui koncentrációs tábor 1945-ös felszabadításának évfordulóját, amikor világszerte megemlékezéseket tartanak a második világháború és az azt megelőző évek borzalmait elszenvedő áldozatok előtt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Éles nyilatkozatváltást eredményezett Titus Corlăţean szociáldemokrata szenátor múlt heti strasbourgi felszólalása, amelyben a volt bukaresti külügyminiszter a román tannyelvű iskolák elsorvasztásával vádolta Kijevet.
A Máramaros megyei DIICOT ügyészei ismeretlen tettes ellen indítottak büntetőeljárást szervezett bűnözői csoport létrehozása, valamint különösen súlyos következményekkel járó csalás gyanúja miatt, miután egy romániai üzletasszony feljelentést tett.
Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, Csoma Botond szerint jelenleg egyetlen pártnak sem érdeke a kormány megbuktatása, mert „ebben a Románia számára sorsdöntő időszakban” senkinek sem áll érdekében a kormányválság.
A helyi adók felülvizsgálatát kezdeményezi az RMDSZ – közölte kedden Facebook-oldalán a szövetség.
Megtámadta az alkotmánybíróságon Renate Weber ombudsman azt a sürgősségi kormányrendeletet, amely előírja, hogy 2026. február 1-jétől a munkáltatók viselik az ötnapos betegszabadság költségeit, az első napot pedig nem fizetik.
Mihai Fifor szociáldemokrata párti (PSD) képviselő szerint Ilie Bolojan miniszterelnök megszorító intézkedései az ország stabilitásának legfőbb pilléreit gyengítik.
Benyújtotta nyugdíjazási kérelmét a „Lia hívott” mondatáról elhíresült Ionela Tudor bírónő. Az 51 éves bírónő jelenleg a bukaresti ítélőtábla közigazgatási perekkel foglalkozó osztályát vezeti, illetve az intézmény alelnöki tisztségét is betölti.
Árnyalta kijelentéseit a Bákó megyei Klézse polgármestere, Petru Iștoc, aki a napokban a dolgozni nem akaró, segélyből élő emberek kapcsán úgy fogalmazott: aki nem dolgozik, nem érdemli meg, hogy éljen.
Folytatódott a bukaresti parlamentben a magukat szuverenistának nevező, szélsőséges erők átrendeződése.
Bár a kormány a 9,3 százalékos költségvetési hiány csökkentése érdekében elvileg befagyasztotta a nyugdíjak összegét, a bírák és ügyészek különleges nyugdíjai mégis nőttek az elmúlt egy évben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!