Össztűz a Btk.-módosításra – figyelmeztet az Európai Bizottság, alkotmánybírósághoz fordult az ellenzék

Mint arról beszámoltunk, az ellenzék mellett Klaus Johannis államfő is közölte: alkotmánybírósághoz fordulnak a vitatott módosítások miatt.

korábban írtuk

Villámgyors szavazógépezet: szűk többséggel a képviselők is rábólintottak a büntető törvénykönyv módosításaira

Egy nappal a szenátusi szavazás után szerdán a képviselőház is elfogadta a büntető törvénykönyv módosításait.

Szerdán este egyébként a csendőrökkel is dulakodásba keveredett annak a néhány ezer tüntetőnek egy része, aki azt követően vonult tüntetni a kormánypalota elé, hogy egy nappal a szenátus után a képviselőház is megszavazta a büntető törvénykönyv és a büntetőjogi perrendtartás módosítását.
Az ellenzéki sajtó becslései szerint mintegy háromezer fős tömeg egy része megpróbált áttörni a csendőrség által a kormánypalota körül felállított kordonon, ekkor azonban a csendőrök közbeléptek, és dulakodás kezdődött.

A tüntetők ezért szidalmazni kezdték a csendőröket, azt állítva, a bűnözőket védik, de főleg kormány- és PSD-ellenes jelszavakat kiabáltak. Néhányan az úttestre leülve próbálták akadályozni a forgalmat, de a csendőrökkel folytatott tárgyalást követően végül felhagytak szándékukkal.
Az incidensben két csendőr megsérült, négy erőszakos tüntetőt pedig előállítottak.

Brassóban is a forgalom akadályozásával demonstráltak a kormányellenes tüntetők: mintegy százan folyamatosan, oda-vissza sétáltak a prefektúra előtti gyalogátkelőn. A csendőrök egy tüntetőt előállítottak, és 3000 lejes bírságot róttak ki rá, az indoklás szerint ugyanis akadályozta a rendfenntartókat feladatuk teljesítésében. Tüntetések voltak Kolozsváron, Temesváron, Nagyszebenben és Jászvásáron is.

A tüntetők az ellenzékkel együtt azt az álláspontot képviselik, hogy a büntető törvénykönyvet és a büntetőjogi perrendtartást azért módosította rekord gyorsasággal a kormányoldal, hogy megmentse a börtöntől a Szociáldemokrata Párt (PSD) hivatali visszaélésre való felbujtás miatt alapfokon már három és fél évre ítélt elnökét, Liviu Dragneát és számos más, korrupciós ügyben érintett politikust. A kormányoldal szerint ugyanakkor csupán arról van szó, hogy összhangba hozzák a jogszabályokat az alkotmánybíróság korábbi ítéleteivel és az ártatlanság vélelmére vonatkozó uniós direktívával.

Az egyik legvitatottabb módosítás a hivatali visszaélést érinti: egyrészt rögzítették, hogy csakis akkor számít bűncselekménynek, ha a bűncselekmény az elkövető vagy rokonai számára hajt hasznot, ha más számára, akkor nem. Másrészt hétről öt évre csökkentették a maximális büntetési tételét. Ezekkel a módosításokkal még az igazságügyi módosításokat amúgy aktívan támogató RMDSZ sem értett egyet, ezért mindkét házban tartózkodott a szavazáson.

Nem csupán Romániában váltott ki bírálatokat a Btk. módosítása.

annak érdekében, hogy a változások összhangban legyenek az európai szerződésekkel. Az EB szerint kulcsfontosságú, hogy Románia folytassa a korrupció elleni harcot és szavatolja az igazságszolgáltatás függetlenségét.

Megszólalt az ügyben Nagy-Britannia távozó bukaresti nagykövete, Paul Brummel is, aki csütörtökön reményét fejezte ki, hogy a módosítások segíteni, nem pedig akadályozni fogják a nyomozásokat, a mostani pedig fontos időszak a román jogállamiság szempontjából. Emlékeztetett:

Liviu Dragnea, a PSD elnöke ugyanakkor úgy vélekedett: a Btk. módosításai nem befolyásolják a Románia és külföldi partnerei közötti jó együttműködést. Dragnea állítása szerint több jogásszal is konzultált, akik megerősítették, hogy a büntető törvénykönyvek módosításai nem lesznek kihatással a gazdasági és pénzügyi bűnözés, a terrorizmus, a kábítószer-, valamint az emberkereskedelem visszaszorítása terén más országokkal folytatott együttműködésre. „Nincsenek olyan előírások a büntető törvénykönyvekben, amelyek befolyásolnák ezt az együttműködést” – nyomatékosította Dragnea.

Egyben úgy vélekedett, Klaus Johannis államfő és „az államon belüli okkult hatalmak” képviselői a megsemmisítésére törekednek. Megjegyezte:

Kijelentette továbbá: a módosításokat nem neki, hanem az igazságszolgáltatáshoz forduló román állampolgároknak dedikálták. Hozzátette, megengedhetetlen, hogy meghurcolják az állampolgárokat, mielőtt jogerős döntés születne az ügyükben, ezért volt szükség a Btk. módosítására.

A PSD-elnök úgy véli, bizonyos „szolgálatok és érdekek” áldozatává vált, mivel azt az elvet vallja, hogy Romániának energetikai szempontból független országgá kell válnia, és nem ért egyet azzal, hogy a Fekete-tengerből kitermelt teljes földgázmennyiség külföldre jusson.