
Fotó: Recorder
Az állami protokollingatlanokat kezelő hatóság (RA-APPS) el akarja kenni a gyanú szerint Klaus Iohannis államfő számára 7 és 9 millió euró közötti összegből felújított bukaresti luxusvilla ügyét – állítja a témát a nyilvánosság elé táró Recorder oknyomozó portál.
2024. március 01., 10:272024. március 01., 10:27
A Recorder arra reagált, hogy a hatóság csütörtökön közleményt adott ki, amelyben megpróbálta megindokolni a beruházást.
A RA-APPS állítása szerint
„A munkaszerződésben szereplő összeggel kapcsolatban szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy
munkálatok értékének becslését a szerződés aláírása előtt a látható károk áttekintése után és az azonos típusú és ugyanabban az időszakban elvégzett, azonos típusú épületeken végzett konszolidációs és javítási munkálatok költségei alapján végezték el. Az 1960 és 1965 között, az általános földrengésvédelmi tervezési szabályok létezése előtt épült épület jelentősen leromlott állagú, és kiterjedt konszolidációs munkálatokra van szükség, olyan szerkezeti elemek bevezetésével, amelyek megduplázzák a meglévő szerkezetet” – áll a hatóság sajtóközleményében.
A RA-APPS szerint a villa felújítási munkálatai
Azt is kijelentették, hogy a munkálatokat „kizárólag” a RA-APPS saját forrásaiból finanszírozzák, költségvetési forrásokhoz nem nyúlnak hozzá.
Arra is felhívják a figyelmet, hogy az ingatlan RA APPS kezelésében van, és
A RA-APPS ugyanakkor rámutatott, hogy „hatalmas” ingatlanvagyont kezel, amely Bukarest központi területein található, építészeti ékköveknek számító történelmi épületeket, kulturális örökségi értékkel bíró műemlékeket foglal magában, amelyek közül néhányat az I. vagy II. szeizmikus kockázati osztályba soroltak, és amelyeket konszolidálni kíván, különböző finanszírozási forrásokat azonosítva.
„Lépések történtek az igazgatása alá tartozó 7 épület konszolidálására és energiahatékonyságának javítására, amelyek közül 4 műemlék, mindegyik egyedi sajátosságokkal rendelkezik, és fokozatosan lépéseket tesznek a többi épületben történő beavatkozások elvégzésére. Ezen épületek esetében már támogatást nyertek a szeizmikus kockázatnak kitett épületek konszolidálására irányuló országos program révén, és jelenleg a dokumentáció összeállítása folyik a finanszírozási szerződések aláírása céljából” – tájékoztatott az RA-APPS.
A Recorder szerint viszont a hatóság csupán mismásol, és továbbra sem árul el sok konkrétumot.
Az oknyomozó portál felhívja a figyelmet, hogy
A munkálatok költségei kapcsán rámutatnak, hogy igaz ugyan, hogy az eddig kifizetett összeget nyilvánosságra hozták, de még mindig nem mondtak semmit arról, hogy valójában mennyibe kerül a teljes felújítás.
Arra is felszólítják a hatóságot, hogy hozza nyilvánosságra az épület állapotfelmérése nyomán készült jelentést, hogy kiderüljön, miért indokolt a legalább hétmillió eurós költség.
Arra is felhívják a figyelmet, hogy igaz ugyan, hogy műemlék épületről van szó, de két másik, a hatóság által felújított műemlék ingatlan esetében tízmillió, illetve 4,2 millió lejbe kerülnek a munkálatok – és mindkét esetben intézmények székházáról van szó, nem családi házról.
A Recorder arra is rámutatott, hogy a RA-APPS érvei ellenére, miszerint nem közpénzekből, hanem saját forrásokból zajlik a felújítás, a pénzügyi szakemberekkel folytatott háttérbeszélgetések során kiderült:
Mint arról beszámoltunk, a Recorder oknyomozó portál szerint a RA – APPAS mintegy kilencmillió euróból alakít át egy bukaresti villát – a Nemzeti Liberális Párt korábbi székházát – egyéni rezidenciává, amelybe titokban 7 és 9 millió euró közötti összeget fektet.
Bár az információt hivatalosan nem erősítették meg, minden jel arra utal, hogy a luxusvillát Klaus Iohannis elnök kapja meg, miután kitölti második hivatali idejét.
Az államfői hivatal szerint Iohannis nem igényelt állami rezidenciát – amihez egyébként joga van –, és Marcel Ciolacu miniszterelnök is azt állította, hogy a kormány nem fogadott el erre vonatkozó rendeletet.

Nem az állami költségvetésből finanszírozzák annak a bukaretsi villának a felújítását, amelyet a gyanú szerint Klaus Iohannis államfő számára készítenek elő a mandátuma lejárta utáni időszakra – jelentette ki Marcel Ciolacu miniszterelnök.

Mintegy kilencmillió euróból alakít át egy bukaresti villát – a Nemzeti Liberális Párt korábbi székházát – egyéni rezidenciává az állami vagyonalap (RA-APPS), amely titokban 7 és 9 millió euró közötti összeget fektet be – derül ki egy tényfeltáró cikkből.
Megtartotta szerdán első ülését a kormánypalotában a jövedelemadó és az áfabevételek visszaosztási rendszerének kidolgozásával megbízott munkacsoport.
Kitüntetést kapott George Simion a Republikánusok a Nemzeti Megújulásért (Republicans for National Renew) nevet viselő amerikai szervezettől „az európai szólásszabadság és demokrácia védelméért végzett munkájáért”.
A 2024-es helyhatósági és EP-választások megszervezése csaknem 250 millió euróba került, a parlamenti választások költségei 120 millió eurót, a 2024-es és a 2025-ös elnökválasztás megszervezésének költségei pedig több mint 300 millió eurót tettek ki.
A 2025/141-es számú törvény megszorító intézkedései a közoktatás „gyorsított ütemű leépítését” indították el a Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) és a Spiru Haret Szakszervezeti Szövetség szerint.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerdán újabb elsőfokú figyelmeztetést adott ki az ország 13 megyéjében a fagyos időjárás miatt.
Keményen bírálta Románia külpolitikáját szerdán Mihai Fifor, a kormány vezető erejét adó Szociáldemokrata Párt (PSD) parlamenti képviselője, korábbi védelmi miniszter.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) jókora előnnyel áll az élen a pártok versenyében – derül ki a legfrissebb közvélemény-kutatásból.
A Szociáldemokrata Pártnak (PSD) most már el kellene döntenie, hogy kormányon akar maradni vagy sem, mert attól a pillanattól kezdve, hogy a koalíciós megállapodáson megszáradt a tinta, a párt azon gondolkodik, hogy maradjon-e a kormányban.
A román hadsereg vezérkari főnöke, Gheorghiță Vlad keddi nagyszebeni sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy fel kell készíteni a lakosságot az ország védelmével kapcsolatos feladatok ellátására.
A romániaiak 25,5 százaléka nagyon vagy eléggé megbízik az igazságszolgáltatásban, míg 70,5 százalék eléggé bizalmatlan, nagyon bizalmatlan vagy egyáltalán nem bízik a rendszerben – derül ki az INSCOP Research friss közvélemény-kutatásából.
szóljon hozzá!