2010. október 13., 08:152010. október 13., 08:15
A nagyobbik kormánypárt szenátusi frakcióvezetője, Cristian Rădulescu arra hivatkozva kérte a sürgősségi vitát, valamint azt, hogy a munkaügyi bizottság egy héten belül elkészítse a tervezetről szóló jelentést, hogy csupán egyetlen, a női nyugdíjkorhatárt 65 éves korban rögzítő cikkely módosításáról van szó.
Az ellenzéki pártok – a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Konzervatív Párt (PC) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) – viszont három hétben határozták meg a jelentés elkészültének határidejét, amit a PDL úgy értékel, hogy az ellenzék meg kívánja őrizni a képviselők nyugdíj-privilégiumait. Rădulescu leszögezte: pártja közvetlenül a felsőházban is kérni fogja a sürgősségi vitát.
Mint arról beszámoltunk, Traian Băsescu államfő csütörtökön küldte vissza a parlamentnek a már elfogadott nyugdíjtörvényt, arra hivatkozva, hogy méltánytalan, ha 2030-ra a nők nyugdíjkorhatárát is a férfiakéval azonos szintre, 65 évre emelik, és azt javasolta, hogy azt 63 évben állapítsák meg. Mindez jelentős pálfordulásnak tekinthető annak fényében, hogy az államfő néhány héttel ezelőtt még arról beszélt: a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Unióval megkötött hitelmegállapodás egyik feltétele, hogy a nők és a férfiak nyugdíjkorhatára egységesen 65 évre emelkedjék, ezért abból nem lehet engedni.
| A kormánykoalíció tagjai hétfőn este arról döntöttek, hogy kormányzati felelősségvállalással, azaz a parlamenti vita kiiktatásával fogadják el az oktatási és a közalkalmazottak egységes bérezését szabályozó törvényt – tudta meg a Mediafax hírügynökség kormányközeli forrásokból. Az oktatási törvény elfogadásának körülményeiről Emil Boc kormányfő szerint tegnap délutáni ülésén már döntött is, a bértörvényről jövő heti ülésén egyeztet majd a kabinet. Boc elmondta: a képviselőház által elfogadott változatot támogatják, de megvizsgálják a további módosító indítványokat is. Közölte, azért döntöttek a felelősségvállalás mellett, mert a parlamentben elakadt jogszabály elfogadásának további halogatása károsan érintené az oktatási rendszert. Nevük elhallgatását kérő források szerint ez azt jelzi, hogy a kormány rendkívüli mértékben bízik a parlamenti többség támogatásában, hiszen két lehetőséget is biztosít az ellenzéknek a bizalmatlansági indítvány benyújtására. (A kormányzati felelősségvállalás azt jelenti, hogy elmarad a törvénytervezet parlamenti vitája, ám az ellenzéknek módjában áll bizalmatlansági indítványt benyújtani. Ha az indítványt a parlament elutasítja,, a beterjesztett törvényjavaslat elfogadottnak minősül). A kormány azért bízik magában, mert úgy véli, az ellenzék a jelenlegi súlyos helyzetben nem kíván kormányra lépni, a bizalmatlansági indítványok benyújtása csupán imázsépítő lépés lenne. A Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) nevű érdek-képviseleti tömb egyébként tegnap bejelentette: törvénytelennek tekintik a felelősségvállalást. |
Az ellenzék ugyanakkor úgy véli, az államfő így próbálja orvosolni azt a helyzetet, hogy a jogszabályt a képviselőház csalással fogadta el. A törvény megszavazásához ugyanis 167 fős abszolút többségre lett volna szükség, ám az ülésteremben kevesebb mint száz kormánypárti honatya volt jelen.
Roberta Anastase házelnök ennek ellenére a kézfelemeléssel történt szavazást követően azt állapította meg, hogy megvolt a jogszabály elfogadásához szükséges többség. Az ellenzék ezért a házelnök lemondását követeli, és fel is jelentette őt.
Az alkotmány egyébként nem állapít meg határidőt arra nézve, hogy az államfő által viszszaküldött törvényeket meddig kell újratárgyalni. A házszabály annyit rögzít, hogy egy hónapon belül napirendre kell tűzni a visszaküldött jogszabályt. Ezt követően 45 nap áll rendelkezésre a törvény elfogadására, ha pedig ezen időtartam alatt nem kerül megvitatásra, akkor úgy tekintendő, hogy a felsőház hallgatólagosan elfogadta azt, és a jogszabályt továbbítani kell az alsóháznak, amely a nyugdíjtörvény ügyében a döntő kamara.
A szenátus házbizottsága egyébként tegnap felkérte a jogi bizottságot, hogy vizsgálja meg: lehetőség van-e arra, hogy az államfő által kifogásolt cikkelyen kívül a törvény más paragrafusait is újratárgyalják. Az ellenzék többek között a nők nyugdíjhozzájárulás-fizetési időszakára, a férfiak nyugdíjkorhatárára, a nyugdíjpont és a különleges nyugdíjak kiszámítására vonatkozó részeket tárgyalná újra.
Mircea Geoană, a szenátus PSD-s elnöke kifejtette: az ellenzék tudatában van annak, hogy október 20-án az országba érkezik az IMF küldöttsége, hogy megvizsgálja, teljesültek-e a hitelmegállapodás feltételei, de álláspontjuk szerint csak a törvény elfogadásának ténye, nem a jogszabály tartalma képezte a további hitelrészletek folyósításának feltételét. A nyugdíjasszervezetek egyébként azt követelik, hogy a nyugdíjakat ne az infláció és a bruttó átlagbér alapján számolják ki, csupán a bruttó átlagbér növekedését vegyék figyelembe, ellenkező esetben a nyugdíjak veszítenek értékükből.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) továbbra is támogatja a Bolojan-kormány által kezdeményezett reformokat – jelentette ki szerdán a párt alelnöke, Ciprian Ciucu.
Tudomásul vette szerdai együttes ülésén a képviselőház és a szenátus házbizottsága Nicușor Dan államfő javaslatát az Ukrajnának nyújtott katonai segélyeket koordináló NATO-misszió romániai logisztikai központja parancsnokságának létrehozásáról.
A romániai lakosság csaknem háromnegyede támogatná az önkéntes katonai szolgálat bevezetését – derül ki az INSCOP közvélemény-kutató intézet friss felméréséből.
Az oktatási minisztérium szerdán közvitára bocsátotta a hallgatói ösztöndíjak összegét jóváhagyó miniszteri rendelet tervezetét.
Nemzetközi összeesküvést sejt az ellene felhozott vádak mögött és áldozati pózban tetszeleg Călin Georgescu korábbi szélsőjobboldali államfőjelölt, aki ellen kedden emelt vádat a legfőbb ügyészség az államrend megdöntésére irányuló cselekedetek miatt.
Románia nem tudja 8 százalék alatti költségvetési hiánnyal zárni az idei évet, a jelenlegi deficit magasabb az év elején és az év közepén prognosztizáltnál – ismerte le Ilie Bolojan miniszterelnök egy kedd esti televíziós interjúban.
Nem csupán 2024-ben használták a Călin Georgescu független szélsőjobboldali jelölt elnökválasztási győzelmét szolgáló hibrid háborús eszközöket, hanem idén is bevetették őket – jelentette ki Alex Florenta legfőbb ügyész.
Románia mintegy 1,5 milliárd euró értékű támogatást nyújtott Ukrajnának, ami a GDP körülbelül 0,2 százalékát teszi ki – ismerte el Ilie Bolojan miniszterelnök, ellentmondva ezzel Marcel Ciolacu volt miniszterelnöknek.
A Román Rendőrség kedden közölte, hogy büntetőeljárást indított a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnökét, George Simiont ért fenyegetések ügyében.
Piatra-Neamț város polgármestere, Adrian Niță kedden bejelentette, hogy elrendelte az elektromos rollerek közterületen való elhelyezésére vonatkozó engedély visszavonását, miután egy 15 éves tinédzser tragikus körülmények között életét vesztette.
Látogatottsági adatok