2010. október 13., 08:152010. október 13., 08:15
A nagyobbik kormánypárt szenátusi frakcióvezetője, Cristian Rădulescu arra hivatkozva kérte a sürgősségi vitát, valamint azt, hogy a munkaügyi bizottság egy héten belül elkészítse a tervezetről szóló jelentést, hogy csupán egyetlen, a női nyugdíjkorhatárt 65 éves korban rögzítő cikkely módosításáról van szó.
Az ellenzéki pártok – a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Konzervatív Párt (PC) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) – viszont három hétben határozták meg a jelentés elkészültének határidejét, amit a PDL úgy értékel, hogy az ellenzék meg kívánja őrizni a képviselők nyugdíj-privilégiumait. Rădulescu leszögezte: pártja közvetlenül a felsőházban is kérni fogja a sürgősségi vitát.
Mint arról beszámoltunk, Traian Băsescu államfő csütörtökön küldte vissza a parlamentnek a már elfogadott nyugdíjtörvényt, arra hivatkozva, hogy méltánytalan, ha 2030-ra a nők nyugdíjkorhatárát is a férfiakéval azonos szintre, 65 évre emelik, és azt javasolta, hogy azt 63 évben állapítsák meg. Mindez jelentős pálfordulásnak tekinthető annak fényében, hogy az államfő néhány héttel ezelőtt még arról beszélt: a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) és az Európai Unióval megkötött hitelmegállapodás egyik feltétele, hogy a nők és a férfiak nyugdíjkorhatára egységesen 65 évre emelkedjék, ezért abból nem lehet engedni.
| A kormánykoalíció tagjai hétfőn este arról döntöttek, hogy kormányzati felelősségvállalással, azaz a parlamenti vita kiiktatásával fogadják el az oktatási és a közalkalmazottak egységes bérezését szabályozó törvényt – tudta meg a Mediafax hírügynökség kormányközeli forrásokból. Az oktatási törvény elfogadásának körülményeiről Emil Boc kormányfő szerint tegnap délutáni ülésén már döntött is, a bértörvényről jövő heti ülésén egyeztet majd a kabinet. Boc elmondta: a képviselőház által elfogadott változatot támogatják, de megvizsgálják a további módosító indítványokat is. Közölte, azért döntöttek a felelősségvállalás mellett, mert a parlamentben elakadt jogszabály elfogadásának további halogatása károsan érintené az oktatási rendszert. Nevük elhallgatását kérő források szerint ez azt jelzi, hogy a kormány rendkívüli mértékben bízik a parlamenti többség támogatásában, hiszen két lehetőséget is biztosít az ellenzéknek a bizalmatlansági indítvány benyújtására. (A kormányzati felelősségvállalás azt jelenti, hogy elmarad a törvénytervezet parlamenti vitája, ám az ellenzéknek módjában áll bizalmatlansági indítványt benyújtani. Ha az indítványt a parlament elutasítja,, a beterjesztett törvényjavaslat elfogadottnak minősül). A kormány azért bízik magában, mert úgy véli, az ellenzék a jelenlegi súlyos helyzetben nem kíván kormányra lépni, a bizalmatlansági indítványok benyújtása csupán imázsépítő lépés lenne. A Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) nevű érdek-képviseleti tömb egyébként tegnap bejelentette: törvénytelennek tekintik a felelősségvállalást. |
Az ellenzék ugyanakkor úgy véli, az államfő így próbálja orvosolni azt a helyzetet, hogy a jogszabályt a képviselőház csalással fogadta el. A törvény megszavazásához ugyanis 167 fős abszolút többségre lett volna szükség, ám az ülésteremben kevesebb mint száz kormánypárti honatya volt jelen.
Roberta Anastase házelnök ennek ellenére a kézfelemeléssel történt szavazást követően azt állapította meg, hogy megvolt a jogszabály elfogadásához szükséges többség. Az ellenzék ezért a házelnök lemondását követeli, és fel is jelentette őt.
Az alkotmány egyébként nem állapít meg határidőt arra nézve, hogy az államfő által viszszaküldött törvényeket meddig kell újratárgyalni. A házszabály annyit rögzít, hogy egy hónapon belül napirendre kell tűzni a visszaküldött jogszabályt. Ezt követően 45 nap áll rendelkezésre a törvény elfogadására, ha pedig ezen időtartam alatt nem kerül megvitatásra, akkor úgy tekintendő, hogy a felsőház hallgatólagosan elfogadta azt, és a jogszabályt továbbítani kell az alsóháznak, amely a nyugdíjtörvény ügyében a döntő kamara.
A szenátus házbizottsága egyébként tegnap felkérte a jogi bizottságot, hogy vizsgálja meg: lehetőség van-e arra, hogy az államfő által kifogásolt cikkelyen kívül a törvény más paragrafusait is újratárgyalják. Az ellenzék többek között a nők nyugdíjhozzájárulás-fizetési időszakára, a férfiak nyugdíjkorhatárára, a nyugdíjpont és a különleges nyugdíjak kiszámítására vonatkozó részeket tárgyalná újra.
Mircea Geoană, a szenátus PSD-s elnöke kifejtette: az ellenzék tudatában van annak, hogy október 20-án az országba érkezik az IMF küldöttsége, hogy megvizsgálja, teljesültek-e a hitelmegállapodás feltételei, de álláspontjuk szerint csak a törvény elfogadásának ténye, nem a jogszabály tartalma képezte a további hitelrészletek folyósításának feltételét. A nyugdíjasszervezetek egyébként azt követelik, hogy a nyugdíjakat ne az infláció és a bruttó átlagbér alapján számolják ki, csupán a bruttó átlagbér növekedését vegyék figyelembe, ellenkező esetben a nyugdíjak veszítenek értékükből.
Nem ideális, de szükséges – technokrata kormányt javasol a kialakult helyzetben Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, aki továbbra is a szociáldemokratákra (PSD) mutogat. Szombat este Bolojan leszögezte, nem mond le, és nem hagyja magára az országot.
Súlyos gondok jelentkeztek a kórházak, különösen a sürgősségi betegellátó egységek finanszírozásában, és fennáll a veszélye annak, hogy október 1-jétől a mentőszolgálatoknak nem lesz pénzük üzemanyagra – kongatta meg a vészharangot Alexandru Rogobete.
Drón csapódott be szombaton Suceava megyében – közölte a védelmi minisztérium.
Hamisak a kormány közelgő lemondásáról szóló pletykák – közölték a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) miniszterei.
Nem támogatják a tavasszal felbomlott bukaresti kormánykoalíció pártjai Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szakértői kabinet megalakítására vonatkozó elképzelését. Az RMDSZ szóvivője szerint egy ilyen kormány nehezen tudna parlamenti többséget szerezni.
Az Ilfov megyei törvényszék pénteken jóváhagyta a 24 éves és négyhónapos börtönbüntetését töltő Omar Hayssam feltételes szabadlábra helyezési kérelmét.
Nem érti Petrișor Peiu, az AUR szenátusi frakcióvezetője, miért nevezik diktatórikusnak azt a pártja által benyújtott törvénytervezetet, amely bírsággal kényszerítené a köztisztségek viselőit arra, hogy ünnepi alkalmakkor megcsókolják a román zászlót.
Nincs szó arról, hogy Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök lemondani készülne tisztségéről – közölte pénteken Ioana Dogioiu kormányszóvivő.
Holtan találták pénteken reggel Dorin Ioniţă vezérőrnagyot, a hatóságok szerint a tábornok halálát fejlövés okozta.
Átmeneti szakértői kormányt látna szívesen saját, ügyvivő kabinetje utódjaként Ilie Bolojan miniszterelnök, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke.