
Fotó: Antena 3 CNN
A közigazgatási reformra szükség van, ezért tárgyalni kell és kompromisszumos megoldásra kell jutni az RMDSZ-szel az ügyben – jelentette ki Eugen Tomac, Nicușor Dan államfő határon túli románok ügyében illetékes tiszteletbeli tanácsadója.
2026. november 19., 11:442026. november 19., 11:44
Nicușor Dan tanácsadója – aki egyben európai parlamenti képviselő – erről szerdán este beszélt a Digi 24 hírcsatornának.
Tomac leszögezte: Romániának komoly közigazgatási reformtervre van szüksége.
„Úgy gondolom, hogy jelenleg bátorságra van szükségünk ahhoz, hogy egy komoly tervet tegyünk le az asztalra, egy olyan tervet, amely nagyobb átláthatóságot hoz a helyi közigazgatás működése tekintetében, és ezt normálisnak kell tekinteni” – fogalmazott.

A székelyföldi kistelepülések jövőjét teszik bizonytalanná az egymásnak ellentmondó közigazgatási reformelképzelések. Koncz Hunor János, Székelykeresztúr polgármestere a Krónikának elmondta, napirendre kell tűzni a székelyföldi autonómiatörekvéseket.
„Örülnék, ha a kormány elegendő konszenzust és bátorságot találna ahhoz, hogy továbbvigye ezt a célt, mert
– tette hozzá.

Pénzügyi kedvezményekkel ösztönözné a román kormány a települések önkéntes összevonását, a következő parlamenti választások után azonban már kötelező átszervezés is következhet. Fülöp László Zsolt, Szováta RMDSZ-es polgármestere beszélt erről lapunknak.
Arra a kérdésre, hogy Romániát 15 vagy 8 megyére kellene-e felosztani, Tomac nem foglalt egyértelműen állást, ugyanakkor a világos kritériumok szükségességét hangsúlyozta.
„Én a komoly megoldások híve vagyok, és a komoly megoldásokhoz nagyon komoly kritériumok kellenek; úgy vélem, hogy az a megközelítés, amelyet Dragoș Benea úr bemutatott, éppen ezekből a rendkívül komoly előfeltevésekből indul ki” – jelentette ki a kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) EP-képviselője, a közigazgatási reformon dolgozó munkacsoport vezetője által ismertetett, az RMDSZ éstöbb más ellenzéki párt által is hevesen bírált elképzelésekre.

A tűzoltóság, a kórház és az iskolák fenntartását is veszélyeztetheti a városi rang elvesztése a székelyföldi Szentegyházán, míg a szatmári Sárközön a fejlesztési források csökkenésétől és a magyar közösség érdekképviseletének gyengülésétől tartanak.
Az európai parlamenti képviselő az RMDSZ fenntartásaira is kitért, miután a magyar szervezet jelezte aggályait, miszerint a közigazgatási-területi reform hatással lehet a romániai magyar közösség képviseletére.
Tomac kijelentette, hogy a magyar kisebbség képviselőinek részt kell venniük a vitában, és minden polgár érdekében egy pragmatikus megközelítés mellett érvelt.
„Az RMDSZ mindig is fenntartással viszonyult a közigazgatási reformhoz, de
– vélekedett Eugen Tomac.

A tűzoltóság, a kórház és az iskolák fenntartását is veszélyeztetheti a városi rang elvesztése a székelyföldi Szentegyházán, míg a szatmári Sárközön a fejlesztési források csökkenésétől és a magyar közösség érdekképviseletének gyengülésétől tartanak.
Mint arról beszámoltunk, a néhány hete kormányra került PSD arra hivatkozva, hogy a kis települések képtelenek fenntartani magukat, és csak pénzt emésztenek fel, összevonást javasol.
Először csak az 1500 fős lakosság alatti településeket említették, de a hét elején ez a szám már felkúszott 3000 főre, emellett a 10 000 fő alatti lakosságú városokat visszaminősítenék községekké.
Dragoș Benea, a párt alelnöke, aki a reform kidolgozásával megbízott munkacsoportot vezeti, emellett arról is beszélt, hogy a megyerendszert is meg kell változtatni, szintén összevonások révén.

Olyan, átfogó közigazgatási átszervezésre van szükség Romániában, amely egyúttal a magyar közösség igényeit is figyelembe veszi – jelentette ki Emil Boc kolozsvári polgármester.
Terjedni is kezdett egy térkép, amely a táblabíróságok mintájára vonná össze a megyéket, és amely a magyar közösség számára hátrányos felosztást tartalmaz.
Az RMDSZ ugyanakkor jelezte: ellenzi az olyan összevonásokat, amelyek révén magyar közösségek aránya csökkenne, és ezzel elveszítenék például az anyanyelv-használat gyakorlásának jogát.
A magyar szervezet népszavazásokat követel, amelyeken a helyi lakosok dönthetnének a településük sorsáról.
Csoma Botond, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője figyelmeztetett, hogy

Csak hátráltatná a közigazgatási reform folyamatát, ha az emberek helyi népszavazásokon nyilváníthatnának véleményt a tervezett település-összevonásokról – jelentette ki Dragoș Benea, a PSD közigazgatási reformért felelős munkacsoportjának vezetője.
Sorin Grindeanu, a PSD elnöke ugyanakkor hétfőn a pártvezetés ülésén közölte, hogy a közigazgatási-területi reformot egységesen, országos szinten fogják végrehajtani, és nem lehetnek eltérő szabályok régiónként vagy közösségenként, és az RMDSZ-nek is üzent.
„Jöjjenek, és nyújtsanak be bizalmatlansági indítványt. Megtiszteltetés lenne, ha a kormány azért bukna meg, mert egyesek nem akarták támogatni Románia történelmének legfontosabb reformját” – mondta Grindeanu.

A jelenlegi közigazgatási rendszer miatt a magyarok ugyanúgy szenvednek, mint a románok – vélekedett Claudiu Manda, a Szociáldemokrata Párt (PSD) a párt által tervezett közigazgatási reform miatti RMDSZ-es kifogások kapcsán.
A PSD közigazgatási reformjának koordinátora, Dragoş Benea európai parlamenti képviselő is bírálta „az RMDSZ hirtelen álláspontváltásait ebben a kérdésben”.
„Ha az RMDSZ-től kell engedélyt kérnünk a közigazgatási reformhoz, akkor az AUR eléri a 60 százalékot” – mondta Benea az ülésen.
Marian Neacşu miniszterelnök-helyettes, belügyminiszter kedden arról beszélt: nem akarnak 2500 főnél kevesebb lakosú községeket, a tervezetet pedig március 15-ig felelősségvállalással – vagyis a parlamenti vita megkerülésével – akarják a parlament elé terjeszteni.

Nem fogadja el az RMDSZ a romániai kistelepülések kötelező összevonásának tervét, mert az a magyar közösségek önálló önkormányzatait, politikai képviseletét és anyanyelvhasználati jogait is veszélyeztetné. Horváth Anna beszélt erről a Krónikának.
Jó napot kívánok, kedves magyar barátaim! – így indít Dan Tanasă, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) képviselője egy, a Facebook-oldalára szerdán feltett videóban.
Jelenleg a tranzakció típusától függően 5 ezer vagy 10 ezer lej a felső összeghatár.
Bár a romániai illetékesek folyton azt hangoztatják, hogy elvileg bármikor bekövetkezhet egy, az 1977-es pusztító bukaresti földrengéshez hasonló katasztrófa, továbbra sincs országos nyilvántartás arról, hány épület lehet veszélyben földrengés esetén.
Nem bírságolhatja meg a rendőrség azokat az autósokat, akik nem tudják felmutatni jogosítványukat vagy járművük forgalmi engedélyét, ha bemutatják személyazonosító okmányuk papíralapú vagy elektronikus másolatát.
A romániai polgárok többsége számára fontosabb a biztonság, mint a biztonsági fenyegetések beárnyékolta szabadság – derül ki egy friss felmérésből.
A jelenlegi közigazgatási rendszer miatt a magyarok ugyanúgy szenvednek, mint a románok – vélekedett Claudiu Manda, a Szociáldemokrata Párt (PSD) a párt által tervezett közigazgatási reform miatti RMDSZ-es kifogások kapcsán.
Komoly, 5,7-es erősségű földrengés történt szerdára virradóra Romániában – közölték az illetékes hatóságok. A rengésnek az országban több sérültje is van.
Magyarországon ítélet született, Romániában pedig eljárás indult vezető politikusok megölésével fenyegetőző férfiak ellen, Lengyelországban pedig a kormányfő elleni merénylet feltételezett előkészítőjét vették őrizetbe.
Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter kedden bejelentette, hogy 2027. január 1-jétől további hat daganattípusra terjesztik ki genetikai tesztelést Romániában.
Olyan, átfogó közigazgatási átszervezésre van szükség Romániában, amely egyúttal a magyar közösség igényeit is figyelembe veszi – jelentette ki Emil Boc kolozsvári polgármester.
szóljon hozzá!