
Fotó: Krónika
Az Ukrajnához tartozómintegy 17 hektáros sziget állapota döntő tényezőlehet a két ország felségvizeinek kijelölésekor.A szigetet Bukarest sziklának tekinti, melyen sem víz,sem növényzet nem található, és ezszerint kéri a tengeri határ megállapítását.Ukrajna viszont a lakott területeknek megfelelő elbíráláshozragaszkodik, és igényt tart a szigethez tartozófelségvizekre, illetve kontinentális talapzatra is. A662 méter hosszú, 440 méter szélessziklaszigeten korábban csupán egy katonai radarállomásszemélyzete tartózkodott, de – érdekeitfelismerve – Ukrajna az elmúlt években megpróbáltabenépesíteni a területet. Az ukrán ProUAhírügynökség szerint jelenleg a szigetnek 155lakója van, akik közül ötvenen katonák.Leonyid Kucsma elnöksége idején bankfiókotis nyitottak a szigeten.
A vitatott, 14 ezer négyzetkilométerestengerfelület 2001-ben vált fontossá a kétország számára, amikor kanadai kutatók atengerfenék alatt jelentős földgáz- éskőolajtartalékokra bukkantak. Az ukrán megbízásbólvégzett próbafúrások kimutatták, atengerfenék alatti készletekből Ukrajnaföldgázfogyasztásának felét,kőolajfogyasztásának pedig a negyedrészétlehetne biztosítani. Az 1997-ben kötött román–ukránalapszerződés megkerülte a határok kényeskérdéseit. Az ugyanabban az évben hozotthatárkijelölési megállapodásban is aromán fél csak azt erősítette meg, hogy aKígyók szigete Ukrajnához tartozik, az ukránfél pedig kötelezte magát, hogy nem telepíttámadó fegyvereket a szigetre. A részletekrőltöbb tucat tárgyalási fordulót tartottak,de nem tudtak megállapodni. A román fél 2004.szeptember 16-án egyoldalúan fordult a HágaiNemzetközi Bírósághoz. Bukarest azt kérte,hogy a nemzetközi joggyakorlat alapján járjanak ela kérdésben. Hágában várhatóan2008 végén hoznak ítéletet a kétország közötti vitában.
A tengeri határ kérdéselegutóbb január közepén vetődött fel,amikor a két állam elnöke jelenlétébenavatták fel a Máramarossziget és Aknaszlatinaközötti határátkelőt. Ekkor Traian Bãsescua civilizált kétoldalú kapcsolatok jelénektekintette, hogy a két állam a nemzetközibíráskodás eszközéhez folyamodott. Atalálkozón mindkét fél biztosítottaa másikat, hogy maradéktalanul elfogadja a hágaiítéletet.
A kormányzati dolgozók szakszervezete (SAALG) szombaton bejelentette, hogy hétfőtől japán sztrájkba kezd.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökével, Ilie Bolojannal tárgyalt szombaton Temesváron a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke, Dominic Fritz.
Szombattól országszerte szeszélyessé válik az időjárás: lehűlésre, erős szélre és esőzésekre kell számítani – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM). Felhőszakadások miatt öt megyére narancssárga riasztást adtak ki.
A hadifelszerelések iránt világszerte megnövekedett kereslet jó fejlődési lehetőséget nyit a román védelmi ipar számára is – jelentette ki Nicușor Dan államfő pénteken.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök a Szövetségi Képviselők Tanácsának Kolozsváron tartott ülése után kijelentette, a szövetség elsődleges célja a korábbi kormánykoalíció újraalakítása, de nem zárja ki azt a lehetőséget sem, hogy az RMDSZ ellenzékbe vonuljon.
Markó Béla volt RMDSZ-elnök pénteken az Agerpres hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy aggasztja az ország politikai helyzete.
Nem érdemes hivatalos bejelentésre számítani az új miniszterelnök személyéről és az új kormány összetételéről a parlamenti pártokkal folytatandó hétfői konzultáció után – jelentette ki pénteken Nicuşor Dan államfő.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat pénteken kiadott időjárás-előrejelzése szerint vasárnap délutánig az egész országban villámlásokkal és viharos széllökésekkel kísért felhőszakadások, jégeső és jelentős lehűlés várható.
Bár még mindig a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) a legnagyobb támogatottságú párt, fölénye csökkenőben van – derül ki a CURS legfrissebb közvélemény-kutatásából.