Nevet adtak a sziklának

Az Ukrajnához tartozómintegy 17 hektáros sziget állapota döntő tényezőlehet a két ország felségvizeinek kijelölésekor.A szigetet Bukarest sziklának tekinti, melyen sem víz,sem növényzet nem található, és ezszerint kéri a tengeri határ megállapítását.Ukrajna viszont a lakott területeknek megfelelő elbíráláshozragaszkodik, és igényt tart a szigethez tartozófelségvizekre, illetve kontinentális talapzatra is. A662 méter hosszú, 440 méter szélessziklaszigeten korábban csupán egy katonai radarállomásszemélyzete tartózkodott, de – érdekeitfelismerve – Ukrajna az elmúlt években megpróbáltabenépesíteni a területet. Az ukrán ProUAhírügynökség szerint jelenleg a szigetnek 155lakója van, akik közül ötvenen katonák.Leonyid Kucsma elnöksége idején bankfiókotis nyitottak a szigeten.
A vitatott, 14 ezer négyzetkilométerestengerfelület 2001-ben vált fontossá a kétország számára, amikor kanadai kutatók atengerfenék alatt jelentős földgáz- éskőolajtartalékokra bukkantak. Az ukrán megbízásbólvégzett próbafúrások kimutatták, atengerfenék alatti készletekből Ukrajnaföldgázfogyasztásának felét,kőolajfogyasztásának pedig a negyedrészétlehetne biztosítani. Az 1997-ben kötött román–ukránalapszerződés megkerülte a határok kényeskérdéseit. Az ugyanabban az évben hozotthatárkijelölési megállapodásban is aromán fél csak azt erősítette meg, hogy aKígyók szigete Ukrajnához tartozik, az ukránfél pedig kötelezte magát, hogy nem telepíttámadó fegyvereket a szigetre. A részletekrőltöbb tucat tárgyalási fordulót tartottak,de nem tudtak megállapodni. A román fél 2004.szeptember 16-án egyoldalúan fordult a HágaiNemzetközi Bírósághoz. Bukarest azt kérte,hogy a nemzetközi joggyakorlat alapján járjanak ela kérdésben. Hágában várhatóan2008 végén hoznak ítéletet a kétország közötti vitában.
A tengeri határ kérdéselegutóbb január közepén vetődött fel,amikor a két állam elnöke jelenlétébenavatták fel a Máramarossziget és Aknaszlatinaközötti határátkelőt. Ekkor Traian Bãsescua civilizált kétoldalú kapcsolatok jelénektekintette, hogy a két állam a nemzetközibíráskodás eszközéhez folyamodott. Atalálkozón mindkét fél biztosítottaa másikat, hogy maradéktalanul elfogadja a hágaiítéletet.