
Németh Zsolt: Magyarország már csak nemzetpolitikai megfontolások miatt is kezdeményező módon kíván fellépni Románia és a vele együttműködni szándékozó szomszédai irányába
Fotó: Gazda Árpád
Németh Zsolt szerint Romániában is érik egy konzervatív forradalom, és Magyarország arra számít, hogy a két ország számos kérdésben együtt tud majd működni a nemzetközi színtéren. Az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke a Kolozsvári Magyar Napok keretében tartott keddi pódiumbeszélgetés után adott interjút a Krónikának. Kijelentette: a választásokra készülő Magyarország egyformán kívánja óvni szuverenitását a keleti és a nyugati beavatkozástól.
2025. augusztus 21., 07:592025. augusztus 21., 07:59
2025. augusztus 21., 16:232025. augusztus 21., 16:23
– Az utóbbi száz év román külpolitikájának a lényege az volt, hogy legyünk jóban a legerősebbekkel. Ezzel szemben Magyarország értékelvű külpolitikát folytatott, melynek lényege a nemzetközi egyezmények, az emberi jogok, kisebbségi jogok tiszteletben tartásának a hangoztatása volt. Most mintha helycsere történt volna a két ország között. Magyarország képviseli azt, hogy legyünk jóban a legerősebbekkel: Donald Trumppal, Vlagyimir Putyinnal, Hszi Csin-pinggel, Magyarország mond fel nemzetközi szerződéseket, míg Románia az értékelvű külpolitika felé mozdult el. Melyik külpolitika eredményesebb?
– A kérdést onnan közelíteném meg, hogy az érdekek és az értékek nem állíthatók egymással szembe. Az értékek képviseletéhez erőre van szükség. Az értékek meghatározása szintén nem könnyű feladat, de itt segít bennünket az Antall József által megfogalmazott hagyományos külpolitikai prioritásrendszer, amit egyébként Orbán Viktor is úgy fogalmazott meg, hogy keleti szél fúj a világpolitikában, de nyugati zászlók alatt hajózunk. Az antalli külpolitika három prioritása volt a térségi politika, a nemzetpolitika és az euroatlanti szövetségi politika. Ez a három prioritás változatlanul jelen van a magyar külpolitikai gondolkodásban. Egy kicsit konkrétabban, a mai helyzetre lefordítva, mi továbbra is nagy hangsúlyt helyezünk a térségi együttműködésre. Sajnálatosnak tartjuk, hogy a visegrádi együttműködés meggyengült a lengyel külpolitikában bekövetkezett fordulat miatt, de nincs változás abban, hogy fontosnak tartjuk az összes szomszédunkkal való elmélyült együttműködést, és reméljük, hogy a Visegrádi Négyek július elsején elkezdődött magyar elnöksége során hangsúlyt tudunk ennek adni. Ez a törekvésünk a magyar–román kapcsolatokra hangsúlyosan igaz.
Összegezve tehát az értékek képviselete kötelezettségünk, és az is, hogy megfelelő erőt tudjunk állítani az értékeink mögé. Az értékek és az érdekek összhangja nagyon fontos a magyar külpolitika gyakorlati menedzselése során.
– Említette a román–magyar viszonyt. Úgy érzékelem, hogy Romániában már közel egy évtizede erősebb lett a magyarországi illiberalizmustól való távolságtartás, mint a magyarfóbia. Hogyan lehet mégis a román-magyar viszonyt normális mederbe terelni, hogyan lehet élénkebbé tenni a kapcsolatokat, amikor úgy tűnik, hogy a két ország politikai síkon más-más irányba tart?
– Azt gondolom, hogy a román politikában érik egy fordulat, amit nem illiberális fordulatnak neveznék, hanem egyfajta szuverenista, patrióta megközelítésnek, konzervatív forradalomnak.
Azt gondolom, hogy nem lesz lehetséges ezt nem figyelembe venni az elkövetkező időszakban. Akkor fog a majom a vízbe ugrani, amikor kialakítjuk a NATO és az EU keretei közötti együttműködést. Azt gondolom, hogy a román politikában most érik valami.
Az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke szerint nem csak Magyarországon, hanem egész Európában erősödik a szuverenista szemlélet
Fotó: Gazda Árpád
– Tehát jöjjön a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR), s akkor minden jó lesz?
– Ennek az érési folyamatnak egyelőre a negatív kicsapódása látható jobban, ez pedig a radikális pártoknak a megerősödése. De bízom benne, hogy előbb-utóbb a meghatározó politikai erőknek: a Nemzeti Liberális Pártnak (PNL) és a Szociáldemokrata Pártnak (PSD) a magatartásában is erősödni fog az a megközelítés, ami rokonítható a magyar kormány politikájával.
Itt mindenekelőtt a Titus Corlățean-féle vonalvezetésre utalok. A migráció vonatkozásában nyilván újra kell fogalmazni az európai megközelítést, hiszen a migrációs paktum szemmel láthatóan működésképtelen. Ebben is kifejezetten számítunk Románia támogatására. Vagy amikor az Európai Unió következő költségvetésében a vidékfejlesztésnek és a mezőgazdaságnak a leépítése fog hangsúlyosan napirendre kerülni, azt hiszem, joggal remélhetjük, hogy Románia akkor is Magyarország és a többi hasonszőrű ország mellé fog állni.
– Romániában választások után, Magyarországon választások előtt vagyunk. Romániában a decemberi államfőválasztást érvénytelenítették az orosz befolyásolás miatt. Magyarország kényes a szuverenitására, ennek megfelelően Szuverenitásvédelmi Hivatalt is létrehozott. Tart-e a magyar állam a magyarországi választásokba való orosz beavatkozástól? Kívánatosnak gondolja-e ezt a Fidesz, hiszen ha az oroszok beavatkoznak, nyilván nem a Tisza Párt oldalán fognak beavatkozni?
– A külföldi beavatkozás kérdése az egyik legmeghatározóbb kérdéssé nőtte ki magát számos európai országban, nemcsak Romániában, és nem csupán a keleti beavatkozással, hanem a nyugati beavatkozással is meglehetősen elmélyülten foglalkoztunk az elmúlt években. Ezért hoztuk létre a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, ezért született számtalan intézkedés. Mi a magunk részéről nem gondoljuk, hogy az egyik beavatkozás kevésbé lenne ártalmas, mint a másik beavatkozás.
Ezért erősödik a szuverenista szemlélet nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában. A demokrácia és a szuverenizmus ilyen szempontból szinonimái egymásnak, hiszen a népuralmat jeleníti meg mindkettő. Amikor szuverenista megközelítésről beszélünk, akkor ebben nagyon hangsúlyosan van jelen, hogy ellene vagyunk bármilyen típusú külföldi beavatkozásnak.
{K1}
A kormány március végéig bemutatja a villamosenergia árának csökkentését célzó intézkedési tervét – jelentette ki Ilie Bolojan csütörtökön.
A romániai polgárokat nem veszélyezteti a közel-keleti konfliktus, nincs ok aggodalomra – jelentette ki csütörtökön Varsóban Nicușor Dan államelnök.
A megyeszékhelyekkel szomszédos településeket be kellene olvasztani a városba, az önkormányzataikat pedig kerületi önkormányzattá kellene átalakítani – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
Közvitára bocsátotta csütörtökön az oktatási minisztérium a tantárgyversenyeken kiemelkedően teljesítő tanulók középiskolai beiratkozásának módszertanát szabályozó rendelet tervezetét.
A szerencsejáték-termek működésének engedélyezését önkormányzati hatáskörbe utaló sürgősségi kormányrendelet tisztázását kéri a Brassó megyei prefektustól Barcarozsnyó polgármestere.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint a Szociáldemokrata Párt (PSD) szerda esti közleménye ellentmond mindannak, ami a délelőtti koalíciós ülésen történt.
A Perzsa-öböl térségében zajló háború és a Hormuzi-szoros forgalmának részleges lezárása az üzemanyagárak emelkedéséhez vezetett – állapította meg szerda este Ilie Bolojan miniszterelnök.
Elsőbbséget kapnak a kisebbségi tankönyvbeszerzésben az eleve anyanyelven írt tankönyvek a románból fordított tankönyvekkel szemben – közölte szerdán az RMDSZ.
Romániában 60 százalékkal csökkent a súlyos közúti balesetek száma 2019-hez képest, a halálos áldozatok száma pedig 30 százalékkal mérséklődött – jelentette ki szerdai sajtótájékoztatóján Eduard Mirițescu, a román rendőrség vezetőjének helyettese.
Hivatali visszaélés miatt négy év letöltendő börtönbüntetésre ítélte szerdán a legfelsőbb bíróság Adrian Chesnoiu volt mezőgazdasági minisztert egy elcsalt versenyvizsgákkal kapcsolatos ügyben. Az ítélet nem jogerős.
szóljon hozzá!