Nem gyűl a mandátumpénz

Nem indulhatnak a következő helyhatósági választásokon az RMDSZ listáin azok a csíki választott tisztségviselők, akik június végéig nem fizetik be a szövetség kasszájába a tisztségükből származó jövedelem egy részét. Erről az RMDSZ Csíki Területi Szerveztének a legfőbb döntéshozó szerve, a Területi Képviselők Tanácsa (TKT) döntött legutóbbi ülésén. A TKT tulajdonképpen az országos szinten hozott határozatot próbálja betartatni a csíki tisztségviselőkkel. A 2004-es helyhatósági választások előtt ugyanis a Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) határozott arról, hogy valamennyi önkormányzati képviselőjelöltnek írásban kell vállalnia, hogy ha mandátumhoz jut a szövetség színeiben, tanácsosi illetménye tíz százalékát havi rendszerességgel befizeti az RMDSZ kasszájába. Szintén tíz százalékot kell befizetni a helyi vagy megyei önkormányzatok illetve a kormány alárendeltségébe tartozó vállalatok és hivatalok igazgatói vagy igazgatótanácsi tagságából származó jövedelemből. A szabály némiképp nagyvonalúbb a polgármesterek esetében. Nekik csupán két százalék befizetésének a kötelezettségét írja elő. A hozzájárulást a jelölési nyilatkozat formanyomtatványának a kitöltésével vállalták a szövetség jelöltjei. A Krónika értesülései szerint hasonló nyilatkozatot töltöttek ki azok a politikusok is, akik a parlamentben, a kormányban, illetve a bukaresti kormányhivatalokban jutottak mandátumhoz vagy tisztséghez.

Kötelező önkéntesség
Borboly Csaba, a csíki TKT elnöke a Krónika kérdésére tisztázta, az általuk vizsgált összegek nem számítanak tagsági díjnak. Az RMDSZ tisztségviselői tagdíjat is fizetnek, a hozzájárulást pedig önkéntességi alapon adják át a jelölőszervezetnek. Igennel válaszolt arra a kérdésünkre, hogy lehetett-e a vállalás elutasítása esetén is tisztséget szerezni az RMDSZ-ben. Hozzátette azonban, hogy ezt a hozzájárulást mindenki természetesnek találta; nincs tudomása arról, hogy az RMDSZ történetében valaha valaki elutasította volna a befizetésre vonatkozó nyilatkozat aláírását.
„Csupán arról van szó, hogy Csíkban igyekszünk betartatni az SZKT határozatát, máshol meg elmulasztják ezt” – magyarázta. A TKT-elnök egyébként személyesen is igyekszik példát mutatni. Mint mondta, havi 800 ezer régi lejjel kellene hozzájárulnia a területi szervezet kasszájához, ám minden hónapban egymilliót fizet be. A megállapodás szerint a begyűjtött összeg nyolcvan százaléka a helyi szervezeteknél marad, húsz százalék a területi szervezethez kerül. A Csíki-medence 25 települése közül 14 elöljárói fizetnek rendszeresen, a többinél kisebb-nagyobb rendszertelenség észlelhető. Borboly elmondta, az így összegyűlt pénzből helyi rendezvényeket, előválasztási kampányokat finanszíroznak. Hozzátette, nem egy esetben egyszerűen csak azért mulasztják el a hozzájárulás befizetését, mert nincs, aki beszedje a pénzt. „Mindez azt bizonyítja, hogy itt az ideje újraszervezni, megújítani a helyi szervezeteket. Erre pedig hamarosan sor is kerül” – tette hozzá a TKT-elnök.

Hézag a büdzsében
Az RMDSZ Csíki Területi Szervezetéhez 2005-ben egyébként a tanácsosi illetményekből és polgármesteri, illetve alpolgármesteri hozzájárulásokból mintegy 103 millió régi lej gyűlt össze, közel hetvenmillióval kevesebb a tervezettnél. A szenátorok és képviselők Borboly ismeretei szerint egy 1999-ben hozott TKT-döntés értelmében a szövetség egy-egy munkatársának a bérét biztosítják.
A befizetéses rendszer elfogadottságát a megkérdezett polgármesterek is megerősítették. „Ha már vállaltuk, akkor fizetni kell. Így tisztességes” – érvelt Fábián László, Csíkszentsimon polgármestere, ki eleget is tesz vállalásának. Csíkmadéfalva elöljárója azonban a napokban kapta meg a Ráduly Róbert területi elnök által aláírt felszólítást, amelyben emlékeztetik a vállalására. „Nincs különösebb oka a nemfizetésnek. Legfennebb a hanyagság” – ismerte el lapunknak Tamás József. Madéfalván és Szenttamáson egyébként a helyi tanácsosok fizettek, a polgármester viszont adós maradt.

Militáns pénzszerzés
„Ha az RMDSZ pártként lenne bejegyezve, megítélésem szerint nem szabhatna ilyen feltételeket a színeiben megválasztott képviselőknek” – jelentette ki a Krónikának a Pro Demokrácia Egyesület elnöke. Cristian Pârvulescu elmondta, a közjogi szerveződésként kezelt romániai pártokkal szemben az RMDSZ-re a magánjogok vonatkoznak. Egy magánjogi státusú szervezet pedig azt ír a belső szabályzatába, amit jónak lát. Ha azonban következményei vannak annak, hogy valaki elmulasztja a hozzájárulás befizetését, az már törvénybe ütközhet. Pârvulescu szerint ugyanis egy politikai szervezet tagjai tagsági díjat és adományt fizethetnek be a pártkasszába. Ez a hozzájárulás nem azonos a tagsági díjjal, és ha számon kérik, akkor nem is önkéntességen alapszik. „Érdemes volna megtudni, hogyan vélekedik erről a diszkriminációellenes tanács” – jegyezte meg Pârvulescu. Hozzátette, nincs tudomása arról, hogy Romániában más politikai szervezetek is hasonló befizetéses rendszert működtetnének. Európában azonban nem példa nélküli a rendszer, általában a militáns pártok, például a Francia Kommunista Párt próbálja ekképpen fenntartani magát.
Asztalos Csaba, az Országos Diszriminációellenes Tanács elnöke elgondolkoztatónak találta a befizetések kérdését. Mint megjegyezte, nem kíván személyes véleményt nyilvánítani az ügyben; ha megkeresés érkezik a tanácshoz, azt elbírálják. Személyes példáját megemlítve jegyezte meg, a szövetség nem kéri számon az általa tisztségbe juttatott személyektől a befizetéseket. Õ maga is csak egyszer fizette a pártkasszába a tisztségéből fakadó jövedelme tíz százalékát. D. Balázs Ildikó, Gazda Árpád