A bukaresti kormány kifejezetten a bankadó elfogadása érdekében ülésezik pénteken
Fotó: Gov.ro
Viorica Dăncilă miniszterelnök kormánya péntek esti rendkívüli ülésének kezdetén bejelentette, hogy az ülésen elfogadják az adóügyi módosításokra vonatkozó sürgősségi kormányrendeletet. Ez a pénzügyminiszter és a kormányfő tanácsadójának bejelentése szerint meg is történt.
2018. december 21., 19:082018. december 21., 19:08
2018. december 21., 22:402018. december 21., 22:40
Klaus Johannis államfő ezúttal nem vett részt a kormányülésen, miközben egy nappal korábban megjelent a tanácskozáson, hogy megakadályozza az amnesztiáról és közkegyelemről szóló rendelet elfogadását. „Ma elfogadunk több olyan intézkedést, amely a románok jólétének és a befektetések szintjének növelését szolgálja, és amelynek célja korrigálni a bankszektor, illetve az energetikai szektor néhány helytelen gyakorlatát” – hangoztatta a miniszterelnök a kormányülés elején.
Viorica Dăncilă szerint az egyik intézkedés egy olyan programra vonatkozik, amely 1000, sportprogrammal működő óvoda építését teszi lehetővé. „Azok a magáncégek és alapítványok, amelyek a következő két évben ilyen jellegű óvodát építenek, a román államtól 500 ezer euróig terjedő összeget fognak kapni a befektetés megvalósításakor” – idézte a kormányfőt az Agerpres hírügynökség.
A jövő év január elsejétől hatályos pénzügyi és adóügyi intézkedések egész sorát, köztük a bankok által fizetendő úgynevezett kapzsisági illeték bevezetését tartalmazó sürgősségi rendeletet a kormányülést követően Eugen Teodorovici pénzügyminiszter és Darius Vâlcov, a miniszterelnök gazdasági tanácsadója ismertette.
Teodorovici bejelentette, hogy a román kormány az üzleti forgalom 2 százalékának megfelelő adót vet ki az energetikai és a forgalom 3 százalékának megfelelő adót a távközlési cégekre. A lakossági felhasználású földgáz és villamos-energia árát három évre befagyasztják. A földgáz esetében a megawattóránként 68 lejes hatósági árat a tárolási költséggel igazítják ki. A villamos energia árának felső határát az országos energiaár-szabályozó hatóság (ANRE) fogja megállapítani.
A pénzügyminiszter kedden jelentette be, hogy a kormány úgynevezett kapzsisági illetéket akar kivetni jövő évtől a romániai bankokra. Akkor még az volt a kormányzati szándék, hogy az adóügyi – a biztosítási, energetikai és bankpiacot is érintő – intézkedések értelmében a „kapzsisági adót” azoknak a pénzintézeteknek kell majd fizetniük, amelyek másfél százalékot meghaladó bankközi hitelkamatlábat (ROBOR) alkalmaznak. Ezt most 2 százalékra módosították.
Arról is döntött a Dăncilă-kabinet, hogy szeptember elsejei hatállyal 1100 lejről 1265 lejre emelkedik a nyugdíjpont értéke, a minimálnyugdíj pedig 640 lejről 704 lejre. A pedagógusoknak eredetileg 2022-re beígért béremelést előrehozzák 2020 szeptemberére, és 2019-ben is megkapják a közalkalmazottak az 1450 lej értékű üdülési jegyet. Január 1-jétől ugyanakkor 3000 lejben szabják meg az építkezésben dolgozók bruttó minimálbérét.
Eldőlt, hogy 2,5 százalékról 1 százalékra csökkentik a nyugdíjrendszer második pillérénél a magánnyugdíj-alapok által alkalmazott kezelési költséget. Ugyanakkor az eredeti tervektől eltérően a befizető nem dönthet úgy, hogy a nyugdíjkorhatár elérése előtt (de legalább ötéves nyugdíjalapi tagság után) kiveszi megtakarításait és azt máshova irányítja, de nem lesz már kötelező a 25 százalékos nyugdíjjárulék egy részét (a bruttó bér 3,75 százalékát) egy magánnyugdíj-alaphoz irányítania, választhatja azt is, hogy ezentúl a járulék teljes összege az állami nyugdíjpénztárhoz jusson. Ez utóbbi esetben az addigi megtakarításai a magánnyugdíj-alapban maradnak és amikor eléri a nyugdíjkorhatárt, a megtakarított összegnek megfelelő járandóságra jogosult.
Klaus Johannis államfő az adóügyi intézkedések elhalasztására és alaposabb megfontolására szólította fel a bukaresti szociálliberális kormányt, mivel szerinte az új adók és illetékek váratlan bevezetése káoszt okoz a román gazdaságban. „Negatív hatása lenne a gazdaságra nézve a pénzügyminiszter által bejelentett adóügyi módosításnak, mert az nincs megfelelően előkészítve” – hangoztatta pénteken Johannis. Az államfő az osztrák kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatón kifejtette, a pénzügyminiszter által kilátásba helyezett adóügyi intézkedéseket nem előzte meg kellő előkészítés, ezért „egyértelműen” negatív hatásuk lenne a gazdaságra. „Nem volt előkészület, nem volt átláthatóság, nem volt párbeszéd az üzleti szférával és magyarázat sem volt ezen intézkedések szükségességéről. Így egyértelmű, hogy ennek Románia látná kárát mint gazdasági térség” – fogalmazott az államfő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Robbanás történt kedden egy tömbházlakásban az Ilfov megyei Bufteán.
Az új védelmi stratégia célja, hogy Románia a NATO keleti szárnyának második katonai hatalmává és a fekete-tengeri térség védelmi biztosítójává váljon – jelentette ki hétfő este Ionuț Moșteanu védelmi miniszter.
Romániában tilos lehet az egészséges kutyák eutanáziája, az állatok pedig törvényben rögzített státuszt kaphatnak mint élőlények – mondta a törvénytervezetet benyújtó Andrei Baciu, a PNL parlamenti képviselője.
Romániában az intézmények közötti együttműködés hiányában nem biztosított a döntéshozatalhoz szükséges strukturált, szervezett és stabil információáramlás – jelentette ki kedden Nicușor Dan államfő.
Oana Țoiu román külügyminiszter hivatalában fogadta kedden Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminisztert – tájékoztatott a szaktárca.
Alkotmányellenesnek nyilvánította kedden az alkotmánybíróság azt a törvényt, amely korlátozta volna a magánnyugdíj-megtakarításokhoz való hozzáférést.
Minden nőgyilkosság társadalmi tragédia és azt jelzi, hogy a román államnak többet kell tennie a lányok és nők elleni erőszak felszámolása érdekében – fogalmazott Ilie Bolojan a nők elleni erőszak megszüntetésének világnapján közzétett üzenetében.
Orosz drón hatolt be Románia légterébe kedden reggel, a katonai eszköz Tulcea és Galac megye mellett, amelyekben korábban már észleltek drónbehatolást, ezúttal Vrancea megyébe is átrepült, mindhárom megyében telefonos riasztást küldtek a polgároknak.
2022 és 2024 között közel háromszáz orosz állampolgár szerzett törvénytelenül román személyi igazolványt és útlevelet, többek között a háborúban elesett ukrán katonák személyazonosságát felhasználva.
Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter hétfői sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy ellenőrzéseket rendelt el annál a klinikánál, ahol egy plasztikai sebész állítólag szakorvosi képesítés nélkül végzett fül-orr-gégészeti műtéteket.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!