A bukaresti kormány kifejezetten a bankadó elfogadása érdekében ülésezik pénteken
Fotó: Gov.ro
Viorica Dăncilă miniszterelnök kormánya péntek esti rendkívüli ülésének kezdetén bejelentette, hogy az ülésen elfogadják az adóügyi módosításokra vonatkozó sürgősségi kormányrendeletet. Ez a pénzügyminiszter és a kormányfő tanácsadójának bejelentése szerint meg is történt.
2018. december 21., 19:082018. december 21., 19:08
2018. december 21., 22:402018. december 21., 22:40
Klaus Johannis államfő ezúttal nem vett részt a kormányülésen, miközben egy nappal korábban megjelent a tanácskozáson, hogy megakadályozza az amnesztiáról és közkegyelemről szóló rendelet elfogadását. „Ma elfogadunk több olyan intézkedést, amely a románok jólétének és a befektetések szintjének növelését szolgálja, és amelynek célja korrigálni a bankszektor, illetve az energetikai szektor néhány helytelen gyakorlatát” – hangoztatta a miniszterelnök a kormányülés elején.
Viorica Dăncilă szerint az egyik intézkedés egy olyan programra vonatkozik, amely 1000, sportprogrammal működő óvoda építését teszi lehetővé. „Azok a magáncégek és alapítványok, amelyek a következő két évben ilyen jellegű óvodát építenek, a román államtól 500 ezer euróig terjedő összeget fognak kapni a befektetés megvalósításakor” – idézte a kormányfőt az Agerpres hírügynökség.
A jövő év január elsejétől hatályos pénzügyi és adóügyi intézkedések egész sorát, köztük a bankok által fizetendő úgynevezett kapzsisági illeték bevezetését tartalmazó sürgősségi rendeletet a kormányülést követően Eugen Teodorovici pénzügyminiszter és Darius Vâlcov, a miniszterelnök gazdasági tanácsadója ismertette.
Teodorovici bejelentette, hogy a román kormány az üzleti forgalom 2 százalékának megfelelő adót vet ki az energetikai és a forgalom 3 százalékának megfelelő adót a távközlési cégekre. A lakossági felhasználású földgáz és villamos-energia árát három évre befagyasztják. A földgáz esetében a megawattóránként 68 lejes hatósági árat a tárolási költséggel igazítják ki. A villamos energia árának felső határát az országos energiaár-szabályozó hatóság (ANRE) fogja megállapítani.
A pénzügyminiszter kedden jelentette be, hogy a kormány úgynevezett kapzsisági illetéket akar kivetni jövő évtől a romániai bankokra. Akkor még az volt a kormányzati szándék, hogy az adóügyi – a biztosítási, energetikai és bankpiacot is érintő – intézkedések értelmében a „kapzsisági adót” azoknak a pénzintézeteknek kell majd fizetniük, amelyek másfél százalékot meghaladó bankközi hitelkamatlábat (ROBOR) alkalmaznak. Ezt most 2 százalékra módosították.
Arról is döntött a Dăncilă-kabinet, hogy szeptember elsejei hatállyal 1100 lejről 1265 lejre emelkedik a nyugdíjpont értéke, a minimálnyugdíj pedig 640 lejről 704 lejre. A pedagógusoknak eredetileg 2022-re beígért béremelést előrehozzák 2020 szeptemberére, és 2019-ben is megkapják a közalkalmazottak az 1450 lej értékű üdülési jegyet. Január 1-jétől ugyanakkor 3000 lejben szabják meg az építkezésben dolgozók bruttó minimálbérét.
Eldőlt, hogy 2,5 százalékról 1 százalékra csökkentik a nyugdíjrendszer második pillérénél a magánnyugdíj-alapok által alkalmazott kezelési költséget. Ugyanakkor az eredeti tervektől eltérően a befizető nem dönthet úgy, hogy a nyugdíjkorhatár elérése előtt (de legalább ötéves nyugdíjalapi tagság után) kiveszi megtakarításait és azt máshova irányítja, de nem lesz már kötelező a 25 százalékos nyugdíjjárulék egy részét (a bruttó bér 3,75 százalékát) egy magánnyugdíj-alaphoz irányítania, választhatja azt is, hogy ezentúl a járulék teljes összege az állami nyugdíjpénztárhoz jusson. Ez utóbbi esetben az addigi megtakarításai a magánnyugdíj-alapban maradnak és amikor eléri a nyugdíjkorhatárt, a megtakarított összegnek megfelelő járandóságra jogosult.
Klaus Johannis államfő az adóügyi intézkedések elhalasztására és alaposabb megfontolására szólította fel a bukaresti szociálliberális kormányt, mivel szerinte az új adók és illetékek váratlan bevezetése káoszt okoz a román gazdaságban. „Negatív hatása lenne a gazdaságra nézve a pénzügyminiszter által bejelentett adóügyi módosításnak, mert az nincs megfelelően előkészítve” – hangoztatta pénteken Johannis. Az államfő az osztrák kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatón kifejtette, a pénzügyminiszter által kilátásba helyezett adóügyi intézkedéseket nem előzte meg kellő előkészítés, ezért „egyértelműen” negatív hatásuk lenne a gazdaságra. „Nem volt előkészület, nem volt átláthatóság, nem volt párbeszéd az üzleti szférával és magyarázat sem volt ezen intézkedések szükségességéről. Így egyértelmű, hogy ennek Románia látná kárát mint gazdasági térség” – fogalmazott az államfő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Míg eddig rendszerint éjszaka támadta az orosz hadsereg drónokkal a Dunán húzódó román-ukrán határ mentén fekvő ukrajnai célpontokat, ezúttal szombat délután adott ki a román katasztrófavédelem riasztást Tulcea megye lakóinak.
A tanítási normák változását követően a pedagógusok fizetése változatlan marad – jelentette ki szombaton Daniel David.
Románia nem vezényel katonákat Ukrajnába – szögezte le szombaton Ionuţ Moşteanu védelmi miniszter.
Az Eastern Sentry (Keleti Őrszem) katonai művelet az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének gyors reakciója a NATO-tagállamok szuverén légterének ismételt megsértésére – közölte péntek este a külügyminisztérium.
Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter pénteken menesztette a román vízügyi igazgatóság (ANAR) vezetőjét.
Egy 13 éves fiú meghalt pénteken a Máramaros megyei Mosóbánya (Băița de Sub Codru) település iskolájának udvarán – tájékoztatott péntek este a megyei rendőrség szóvivője.
Az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében már nem finanszírozható kórházi beruházásokat az Európai Unió 2021-2027 közötti egészségügyi programjának alapjaiból fogják finanszírozni – jelentette be pénteken Ilie Bolojan.
A helyi közigazgatásban működő reprezentatív szakszervezeti szövetségek képviselői szeptember 15-én, hétfőn a fővárosban tüntetnek a kormány által bejelentett létszámcsökkentési intézkedések ellen.
Nem aranyat tartalmaznak a képviselőházi névjegykártyák, csak aranyfóliát – pontosítottak a román parlament alsóházának illetékesei pénteken, miután Radu Mihaiu, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselője ezzel ellentétes utalásokat tett.
Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter kijelentette, hogy soha nem fogja elfogadni az oltások kötelezővé tételét. Véleménye szerint az embereknek joguk van választani, de ezt „teljes körű tájékoztatás alapján” kell megtenniük.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!