A bukaresti kormány kifejezetten a bankadó elfogadása érdekében ülésezik pénteken
Fotó: Gov.ro
Viorica Dăncilă miniszterelnök kormánya péntek esti rendkívüli ülésének kezdetén bejelentette, hogy az ülésen elfogadják az adóügyi módosításokra vonatkozó sürgősségi kormányrendeletet. Ez a pénzügyminiszter és a kormányfő tanácsadójának bejelentése szerint meg is történt.
2018. december 21., 19:082018. december 21., 19:08
2018. december 21., 22:402018. december 21., 22:40
Klaus Johannis államfő ezúttal nem vett részt a kormányülésen, miközben egy nappal korábban megjelent a tanácskozáson, hogy megakadályozza az amnesztiáról és közkegyelemről szóló rendelet elfogadását. „Ma elfogadunk több olyan intézkedést, amely a románok jólétének és a befektetések szintjének növelését szolgálja, és amelynek célja korrigálni a bankszektor, illetve az energetikai szektor néhány helytelen gyakorlatát” – hangoztatta a miniszterelnök a kormányülés elején.
Viorica Dăncilă szerint az egyik intézkedés egy olyan programra vonatkozik, amely 1000, sportprogrammal működő óvoda építését teszi lehetővé. „Azok a magáncégek és alapítványok, amelyek a következő két évben ilyen jellegű óvodát építenek, a román államtól 500 ezer euróig terjedő összeget fognak kapni a befektetés megvalósításakor” – idézte a kormányfőt az Agerpres hírügynökség.
A jövő év január elsejétől hatályos pénzügyi és adóügyi intézkedések egész sorát, köztük a bankok által fizetendő úgynevezett kapzsisági illeték bevezetését tartalmazó sürgősségi rendeletet a kormányülést követően Eugen Teodorovici pénzügyminiszter és Darius Vâlcov, a miniszterelnök gazdasági tanácsadója ismertette.
Teodorovici bejelentette, hogy a román kormány az üzleti forgalom 2 százalékának megfelelő adót vet ki az energetikai és a forgalom 3 százalékának megfelelő adót a távközlési cégekre. A lakossági felhasználású földgáz és villamos-energia árát három évre befagyasztják. A földgáz esetében a megawattóránként 68 lejes hatósági árat a tárolási költséggel igazítják ki. A villamos energia árának felső határát az országos energiaár-szabályozó hatóság (ANRE) fogja megállapítani.
A pénzügyminiszter kedden jelentette be, hogy a kormány úgynevezett kapzsisági illetéket akar kivetni jövő évtől a romániai bankokra. Akkor még az volt a kormányzati szándék, hogy az adóügyi – a biztosítási, energetikai és bankpiacot is érintő – intézkedések értelmében a „kapzsisági adót” azoknak a pénzintézeteknek kell majd fizetniük, amelyek másfél százalékot meghaladó bankközi hitelkamatlábat (ROBOR) alkalmaznak. Ezt most 2 százalékra módosították.
Arról is döntött a Dăncilă-kabinet, hogy szeptember elsejei hatállyal 1100 lejről 1265 lejre emelkedik a nyugdíjpont értéke, a minimálnyugdíj pedig 640 lejről 704 lejre. A pedagógusoknak eredetileg 2022-re beígért béremelést előrehozzák 2020 szeptemberére, és 2019-ben is megkapják a közalkalmazottak az 1450 lej értékű üdülési jegyet. Január 1-jétől ugyanakkor 3000 lejben szabják meg az építkezésben dolgozók bruttó minimálbérét.
Eldőlt, hogy 2,5 százalékról 1 százalékra csökkentik a nyugdíjrendszer második pillérénél a magánnyugdíj-alapok által alkalmazott kezelési költséget. Ugyanakkor az eredeti tervektől eltérően a befizető nem dönthet úgy, hogy a nyugdíjkorhatár elérése előtt (de legalább ötéves nyugdíjalapi tagság után) kiveszi megtakarításait és azt máshova irányítja, de nem lesz már kötelező a 25 százalékos nyugdíjjárulék egy részét (a bruttó bér 3,75 százalékát) egy magánnyugdíj-alaphoz irányítania, választhatja azt is, hogy ezentúl a járulék teljes összege az állami nyugdíjpénztárhoz jusson. Ez utóbbi esetben az addigi megtakarításai a magánnyugdíj-alapban maradnak és amikor eléri a nyugdíjkorhatárt, a megtakarított összegnek megfelelő járandóságra jogosult.
Klaus Johannis államfő az adóügyi intézkedések elhalasztására és alaposabb megfontolására szólította fel a bukaresti szociálliberális kormányt, mivel szerinte az új adók és illetékek váratlan bevezetése káoszt okoz a román gazdaságban. „Negatív hatása lenne a gazdaságra nézve a pénzügyminiszter által bejelentett adóügyi módosításnak, mert az nincs megfelelően előkészítve” – hangoztatta pénteken Johannis. Az államfő az osztrák kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatón kifejtette, a pénzügyminiszter által kilátásba helyezett adóügyi intézkedéseket nem előzte meg kellő előkészítés, ezért „egyértelműen” negatív hatásuk lenne a gazdaságra. „Nem volt előkészület, nem volt átláthatóság, nem volt párbeszéd az üzleti szférával és magyarázat sem volt ezen intézkedések szükségességéről. Így egyértelmű, hogy ennek Románia látná kárát mint gazdasági térség” – fogalmazott az államfő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kedden szavaz a bukaresti parlament két háza az Ilie Bolojan vezette, a Szociáldemokrata Párt (PSD) kilépése óta kisebbségben kormányzó kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítványról.
Nicușor Dan szerint „kizárt” az a forgatókönyv, hogy Călin Georgescu kormányfő legyen, ha a parlament kedden megszavazza a Bolojan-kormány elleni bizalmatlansági indítványt.
Nehéz próbatételnek néz elébe az Ilie Bolojan vezette bukaresti kormány, miután kedden szavaz a parlament az ellene benyújtott bizalmatlansági indítványról.
Az RMDSZ parlamenti képviselői és szenátorai jelen lesznek az ülésteremben a bizalmatlansági indítvány vitáján, de nem fognak szavazni – jelentette be hétfőn Kelemen Hunor.
Az AUR összes törvényhozója megszavazza az Ilie Bolojan vezette kormány elleni bizalmatlansági indítványt – jelentette ki hétfőn Petrișor Peiu, a kormánybuktató indítványt a Szociáldemokrata Párttal (PSD) közösen beterjesztő Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) szenátusi frakcióvezetője.
Szigorúbb ellenőrzést és keményebb szankciókat sürget a mezőgazdasági miniszter az afrikai sertéspestis megfékezésére.
Ha a kormányból nemrég kilépett Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) többség kedden a bizalmatlansági indítvány révén megbuktatja a kormányt, akkor nekik kell átvenniük a kormányzást – szögezte le a PNL első alelnöke.
Ilie Bolojan miniszterelnök megköszönte a támogatást mindazoknak, akik részt vettek vasárnap este a Bukarestben és más városokban – többek között Nagyváradon, ahol korábban polgármesteri feladatokat is ellátott – tartott szimpátiatüntetéseken.
Az idei év első három hónapjában 669 közúti baleset történt, amelyek következtében 223 ember vesztette életét, 546-an pedig súlyos sérüléseket szenvedtek – derül ki a román rendőrség szombati közleményéből.
A válaszadók 58 százaléka úgy véli, hogy Ilie Bolojan miniszterelnöknek le kellene mondania, emellett továbbra is a Románok Egyesüléséért Szövetségnek (AUR) a legnagyobb a támogatottsága a politikai pártok közül – derül ki a CURS egy friss felméréséből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!