
A bukaresti kormány kifejezetten a bankadó elfogadása érdekében ülésezik pénteken
Fotó: Gov.ro
Viorica Dăncilă miniszterelnök kormánya péntek esti rendkívüli ülésének kezdetén bejelentette, hogy az ülésen elfogadják az adóügyi módosításokra vonatkozó sürgősségi kormányrendeletet. Ez a pénzügyminiszter és a kormányfő tanácsadójának bejelentése szerint meg is történt.
2018. december 21., 19:082018. december 21., 19:08
2018. december 21., 22:402018. december 21., 22:40
Klaus Johannis államfő ezúttal nem vett részt a kormányülésen, miközben egy nappal korábban megjelent a tanácskozáson, hogy megakadályozza az amnesztiáról és közkegyelemről szóló rendelet elfogadását. „Ma elfogadunk több olyan intézkedést, amely a románok jólétének és a befektetések szintjének növelését szolgálja, és amelynek célja korrigálni a bankszektor, illetve az energetikai szektor néhány helytelen gyakorlatát” – hangoztatta a miniszterelnök a kormányülés elején.
Viorica Dăncilă szerint az egyik intézkedés egy olyan programra vonatkozik, amely 1000, sportprogrammal működő óvoda építését teszi lehetővé. „Azok a magáncégek és alapítványok, amelyek a következő két évben ilyen jellegű óvodát építenek, a román államtól 500 ezer euróig terjedő összeget fognak kapni a befektetés megvalósításakor” – idézte a kormányfőt az Agerpres hírügynökség.
A jövő év január elsejétől hatályos pénzügyi és adóügyi intézkedések egész sorát, köztük a bankok által fizetendő úgynevezett kapzsisági illeték bevezetését tartalmazó sürgősségi rendeletet a kormányülést követően Eugen Teodorovici pénzügyminiszter és Darius Vâlcov, a miniszterelnök gazdasági tanácsadója ismertette.
Teodorovici bejelentette, hogy a román kormány az üzleti forgalom 2 százalékának megfelelő adót vet ki az energetikai és a forgalom 3 százalékának megfelelő adót a távközlési cégekre. A lakossági felhasználású földgáz és villamos-energia árát három évre befagyasztják. A földgáz esetében a megawattóránként 68 lejes hatósági árat a tárolási költséggel igazítják ki. A villamos energia árának felső határát az országos energiaár-szabályozó hatóság (ANRE) fogja megállapítani.
A pénzügyminiszter kedden jelentette be, hogy a kormány úgynevezett kapzsisági illetéket akar kivetni jövő évtől a romániai bankokra. Akkor még az volt a kormányzati szándék, hogy az adóügyi – a biztosítási, energetikai és bankpiacot is érintő – intézkedések értelmében a „kapzsisági adót” azoknak a pénzintézeteknek kell majd fizetniük, amelyek másfél százalékot meghaladó bankközi hitelkamatlábat (ROBOR) alkalmaznak. Ezt most 2 százalékra módosították.
Arról is döntött a Dăncilă-kabinet, hogy szeptember elsejei hatállyal 1100 lejről 1265 lejre emelkedik a nyugdíjpont értéke, a minimálnyugdíj pedig 640 lejről 704 lejre. A pedagógusoknak eredetileg 2022-re beígért béremelést előrehozzák 2020 szeptemberére, és 2019-ben is megkapják a közalkalmazottak az 1450 lej értékű üdülési jegyet. Január 1-jétől ugyanakkor 3000 lejben szabják meg az építkezésben dolgozók bruttó minimálbérét.
Eldőlt, hogy 2,5 százalékról 1 százalékra csökkentik a nyugdíjrendszer második pillérénél a magánnyugdíj-alapok által alkalmazott kezelési költséget. Ugyanakkor az eredeti tervektől eltérően a befizető nem dönthet úgy, hogy a nyugdíjkorhatár elérése előtt (de legalább ötéves nyugdíjalapi tagság után) kiveszi megtakarításait és azt máshova irányítja, de nem lesz már kötelező a 25 százalékos nyugdíjjárulék egy részét (a bruttó bér 3,75 százalékát) egy magánnyugdíj-alaphoz irányítania, választhatja azt is, hogy ezentúl a járulék teljes összege az állami nyugdíjpénztárhoz jusson. Ez utóbbi esetben az addigi megtakarításai a magánnyugdíj-alapban maradnak és amikor eléri a nyugdíjkorhatárt, a megtakarított összegnek megfelelő járandóságra jogosult.
Klaus Johannis államfő az adóügyi intézkedések elhalasztására és alaposabb megfontolására szólította fel a bukaresti szociálliberális kormányt, mivel szerinte az új adók és illetékek váratlan bevezetése káoszt okoz a román gazdaságban. „Negatív hatása lenne a gazdaságra nézve a pénzügyminiszter által bejelentett adóügyi módosításnak, mert az nincs megfelelően előkészítve” – hangoztatta pénteken Johannis. Az államfő az osztrák kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatón kifejtette, a pénzügyminiszter által kilátásba helyezett adóügyi intézkedéseket nem előzte meg kellő előkészítés, ezért „egyértelműen” negatív hatásuk lenne a gazdaságra. „Nem volt előkészület, nem volt átláthatóság, nem volt párbeszéd az üzleti szférával és magyarázat sem volt ezen intézkedések szükségességéről. Így egyértelmű, hogy ennek Románia látná kárát mint gazdasági térség” – fogalmazott az államfő.
A lakosság többsége szívesebben látná ellenzékben a Szociáldemokrata Pártot (PSD), mint kormányon – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Életét vesztette kedden egy vadászpilóta a borceai légitámaszponton – közölte a bukaresti védelmi minisztérium. A tárca tájékoztatása szerint a pilóta egy víztartályban lelte halálát.
A 2026-os költségvetés tervezetében a helyi közösségek fejlesztésére több mint 86,4 milliárd lejt irányoznak elő.
Az Egyesült Államok fontolgatja, hogy repülőgépeket vezényeljen a Konstanca megyei Mihail Kogălniceanu légitámaszpontra egy, a Közel-Keleten történő esetleges beavatkozásokhoz.
Az oktatási minisztérium közzétette a 2026–2027-es tanév szerkezetét. A diákok számára a tanév 2026. szeptember 7-én kezdődik, és 2027. június 18-án ér véget, a legtöbb évfolyam számára összesen 36 tanítási hétből áll majd.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök március 12-én, csütörtökön hivatalos látogatásra érkezik Romániába, amelynek során Nicușor Dan államfővel találkozik – erősítették meg hivatalos források a Hotnews.ro portálnak.
A román védelmi ipar fejlesztésének célja az elrettentés, és nem az, hogy Románia háborúba lépjen – jelentette ki Radu Miruță védelmi miniszter egy keddi rendezvényen.
Jelentős zavarokat okozhat az országos próba-képességvizsgák és a próbaérettségi lebonyolításában, hogy több mint 73 ezer tanügyi alkalmazott nem vesz részt a megszervezésükben.
George Simionban, a szélsőjobboldali Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnökében bíznak a legnagyobb arányban a romániai polgárok – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Dominic Fritz szerint a Szociáldemokrata Párt (PSD) egyes politikusai „rendkívül erőszakos” és „dehumanizáló” nyelvezetet használnak a Mentsétek meg Romániát Szövetséggel (USR) szemben.
szóljon hozzá!