Nem fogja még egyszer meghosszabbítani a szükségállapotot a román államfő

Ezután lépésről lépésre, kéthetes időszakonként fogják megszüntetni a hatóságok a jelenlegi korlátozásokat. Az enyhítések ugyanakkor szigorú óvintézkedésekkel járnak majd együtt: kötelező lesz a fizikai távolságtartás, továbbá a maszkviselés a nyilvános beltéri helyeken, tömegközlekedési eszközökön. Nem lesz többé szükség felelősségvállalási nyilatkozatra ahhoz, hogy településen belül közlekedjünk, de korlátozások lesznek érvényben a település elhagyására vonatkozóan. A vesztegzár alá helyezett településekre az enyhítések nem vonatkoznak – részletezte az államfő.

A települést továbbra is meghatározott esetekben – munkaügyben, egészségügyi ellátás, vagy egyéni sporttevékenységek miatt – lehet majd elhagyni, és továbbra is érvényben marad a – háromnál több emberre vonatkozó – gyülekezési tilalom. Ugyanakkor a sportolók újrakezdhetik az edzéseket a szükségállapot lejártával, a sportversenyeket azonban egyelőre nem tartják meg. Az államelnök március közepén rendelte el a rendkívüli állapotot, amit áprilisban május 15-ig meghosszabbította. Azt már korábban előrebocsátotta, hogy ha a megbetegedések és a járvány halálos áldozatainak száma csökken, és a javul a járványügyi helyzet, akkor elkezdődhet a korlátozások fokozatos feloldása.

korábban írtuk

Johannis azt állítja, nincs baja a magyar emberekkel, „csak” az autonómiával

Magyarázkodásba bocsátkozott hétfőn Klaus Johannis államelnök „Erdély kiárusítási kísérletéről” tett múlt heti kijelentése kapcsán, azt állítva, hogy ő tiszteli a magyar nemzetiségű román állampolgárokat.

A veszélyhelyzet kihirdetését egyébként nem az alkotmány szabályozza, hanem a 2004-ben kibocsátott 21-es kormányrendelet teszi lehetővé. A veszélyhelyzet idején is – szükség esetén – korlátozhatók egyes alkotmányos jogok: ideiglenesen korlátozhatják a mozgásszabadságot, a lakhely sérthetetlenségéről, a kényszermunka tilalmáról és a magántulajdon védelméről szóló jogot. Az alkotmány szerint „egyes jogok és szabadságok gyakorlása kizárólag törvénnyel korlátozható”. A veszélyhelyzet esetén azonnal érvényt lehet szerezni a lakosság figyelmeztetését vagy a veszély megelőzését, illetve következményeinek elhárítását célzó intézkedéseknek.

A településeken a veszélyhelyzetet a polgármester hirdeti ki a megyei prefektus jóváhagyásával. Egy megyében a prefektus hirdethet veszélyhelyzetet a belügyminiszter jóváhagyásával. Országos szinten a belügyminiszter által vezetett vészhelyzeti (jelen esetben járványügyi) országos operatív törzs hirdethet veszélyhelyzetet a miniszterelnök jóváhagyásával.