Fotó: Presidency.ro
Magyarázkodásba bocsátkozott hétfőn Klaus Johannis államelnök „Erdély kiárusítási kísérletéről” tett múlt heti kijelentése kapcsán, azt állítva, hogy ő tiszteli a magyar nemzetiségű román állampolgárokat.
2020. május 04., 14:282020. május 04., 14:28
2020. május 04., 16:262020. május 04., 16:26
A Cotroceni-palotában tett sajtónyilatkozatában a román államfő azt állította: „nincs problémája” a magyar etnikumú emberekkel, akiket tisztel, és akiknek többsége szerinte „jóravaló, szorgalmas ember”. Az elnök azt is megjegyezte, hogy számos magyar kollégája, ismerőse van, akiket hasonlóképpen tisztel. „Tettem néhány kijelentést, és remélem, mindenki jól értette a mondandómat. Nekem a politikusokkal van problémám, elsősorban a PSD politikusaival, akik megpróbálták elősegíteni egy olyan törvénytervezet elfogadását, amely a Székelyföld területi autonómiáját promoveálja” – jelentette ki az elnök. Sokatmondó, hogy Johannis úgy vezette fel mondandóját, miszerint az „Erdélyben Székelyföldnek nevezett terület autonómiájával” kapcsolatos témára is ki akar térni.
Johannis szerint az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (PSD) megpróbálta „kimenteni magát”, és a szenátusban már leszavazta az autonómiastatútumot, hozzátette ugyanakkor: bizonyítékok mutatkoznak arra, hogy a törvénytervezet hallgatólagos elfogadása nem volt „egyedi eset”.
Johannis közölte, a PSD nem állíthatja, hogy nem tud erről, hiszen az előterjesztés átment a szenátus szakbizottságain, ahol a szociáldemokrata alakulat tagjai megszavazták. „Nem csinálhatunk úgy, mintha nem látnánk, hogy a PSD nyilvánvalóan támogat olyan jogszabályokat, törvényeket, amelyek a Székelyföld autonómiáját célozzák. Eze egész egyszerűen alkotmányellenes, megengedhetetlen, és én nem fogom tolerálni hasonló törvények megjelenését” – fogalmazott hétfői sajtónyilatkozatában a román államelnök.
Az RMDSZ tavaly októberben nyújtott be törvénytervezetet a bukaresti parlamentben, amely kisebbségi fejezetében elsősorban azokat az anyanyelvhasználati jogokat foglalja össze, amelyeket a román törvényhozás a közigazgatási törvénykönyv részeiként 2018-ban már elfogadott, de a kódex egésze nem állta ki az alkotmányossági próbát. A tervezet benyújtását azért látta szükségesnek a szövetség, mert a Viorica Dăncilă vezette PSD-kormány az alkotmánybírósági elutasítás után tavaly sürgősségi kormányrendelettel léptette életbe a közigazgatási törvénykönyvet, de ebből már kihagyta a kisebbségek anyanyelvhasználatára vonatkozó részeket.
Mint ismeretes, Johannis múlt szerdán azzal kapcsolatban mondott televíziós beszédet, hogy a bukaresti parlament alsóháza április 23-án hallgatólagosan elfogadta Székelyföld területi autonómiájának a törvénytervezetét, amelyet két RMDSZ-es képviselő, Kulcsár-Terza József és Biró Zsolt nyújtott be tavaly decemberben és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) dolgozott ki. Johannis kijelentette: a parlamentben a legnagyobb erőt képviselő Szociáldemokrata Párt (PSD) „azért harcol, hogy Erdélyt odaadja a magyaroknak”. Magyarul köszöntve Marcel Ciolacut, a PSD elnökét feltette a kérdést: vajon mit ígért Orbán Viktor cserébe a megegyezésért?
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szombaton RO-Alert-üzenetet kaptak Iaşi, Neamţ, Vaslui, Botoşani, Bákó és Suceava megye lakói, akiket „lehetséges drónbehatolásra” figyelmeztettek, és azt tanácsolták nekik, hogy keressenek menedéket. Két légi célpontot is észleltek a hatóságok.
A romániaiak 78 százaléka szerint rossz irányba halad az ország, és mindössze 16 százalékuk vélekedik úgy, hogy jó irányba tart – derül ki az Avangarde közvélemény-kutató intézet október 21. és 26. között végzett felméréséből.
A kormány két szakaszban tervezi megvalósítani az 1500-nál kisebb lélekszámú községek, kis települések összevonását: 2027. március elsejéig önkéntes alapon, ezt követően pedig kötelező jelleggel.
Románia közel 280 000 fős lakosságnövekedést könyvelhetett el a bevándorlóknak köszönhetően a 2022 és 2025 közötti időszakban – derül ki a Friedrich Ebert Alapítvány projektjeként működő Monitorul Social hivatalos statisztikákon alapuló adataiból.
A védelmi minisztérium ellenőrző testülete kiszáll a tárca Fegyverkezési Igazgatóságához (DGARM), hogy kivizsgálja a SAFE-program keretében végrehajtott hadifelszerelés-beszerzéseket – jelentette be Radu Oprea új védelmi miniszter.
November 3-án indul a 2026-os roncsautóprogram újabb szakasza, amelynek keretében a magánszemélyek 10 ezertől 18 500 lejig terjedő állami támogatást igényelhetnek új gépkocsi vásárlására.
Az államháztartási hiány a 2026-os évre 3,505 milliárd lejjel nő, miután a bevételek 4,707 milliárd lejjel, a kiadások pedig 1,201 milliárd lejjel csökkennek – derül ki a költségvetés-kiegészítésről szóló sürgősségi kormányrendelet-tervezetből.
Romániának átfogó közigazgatási-területi reformra van szüksége, de az átszervezés nem jelentheti pusztán a polgármesteri hivatalok számának csökkentését – szögezte le csütörtökön Mihai Fifor szociáldemokrata párti (PSD) képviselő.
Utcai tüntetésekre hívta híveit George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke, miután a bukaresti ítélőtábla úgy döntött, hogy 30 nappal meghosszabbítja Călin Georgescu előzetes letartóztatását.
Román többségű megyékhez csatolná a magyarok lakta térségeket, és román lakosság betelepítését szorgalmazza Lucian Mușat, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) parlamenti képviselője.
Látogatottsági adatok
7 hozzászólás