Fotó: Presidency.ro
Május 14-e lesz a koronavírus-járvány miatt elrendelt szükségállapot utolsó napja, nem fogom meghosszabbítani a szükségállapotot – jelentette be hétfői sajtónyilatkozatában Klaus Johannis államfő.
2020. május 04., 14:052020. május 04., 14:05
2020. május 04., 15:542020. május 04., 15:54
A kormány tagjaival folytatott egyeztetését követően az államelnök a Cotroceni-palotában elmondta, május 15-ét követően a járvány féken tartása érdekében új rendkívüli állapotot hirdet, a veszélyhelyzetet. Az elnök arra figyelmeztetett, hogy a járvány nem múlt el, senki sem tudja, meddig fog tartani, és a polgárok magatartásán múlik, mennyire sikerül ellenőrzés alatt tartani a fertőzés terjedését. „Függetlenül attól, hogy mit hallanak a televízióban, senki nem tudja, meddig tart ez a járvány, és rajtunk múlik, hogy az országban jól vagy kevésbé jól kezeljük a helyzetet. Én nagyon szeretném, ha együtt ellenőrzés alatt tudnánk tartani, ezért be kell tartanunk a hatóságok utasításait” – fogalmazott az elnök a kormány tagjaival folytatott tanácskozását követő sajtónyilatkozatában.
A rendkívüli állapot utáni időszakban ezért fokozatosan, a járványhelyzet függvényében, várhatóan kéthetente fognak az eddigi korlátozásokat enyhítő intézkedéseket hozni. Johannis ismertetése szerint a készenléti állapot során tervezett enyhítések keretében megnyílhatnak többek között a szépségszalonok, fodrászatok, fogászati rendelők, múzeumok.
Ezután lépésről lépésre, kéthetes időszakonként fogják megszüntetni a hatóságok a jelenlegi korlátozásokat. Az enyhítések ugyanakkor szigorú óvintézkedésekkel járnak majd együtt: kötelező lesz a fizikai távolságtartás, továbbá a maszkviselés a nyilvános beltéri helyeken, tömegközlekedési eszközökön. Nem lesz többé szükség felelősségvállalási nyilatkozatra ahhoz, hogy településen belül közlekedjünk, de korlátozások lesznek érvényben a település elhagyására vonatkozóan. A vesztegzár alá helyezett településekre az enyhítések nem vonatkoznak – részletezte az államfő.
A települést továbbra is meghatározott esetekben – munkaügyben, egészségügyi ellátás, vagy egyéni sporttevékenységek miatt – lehet majd elhagyni, és továbbra is érvényben marad a – háromnál több emberre vonatkozó – gyülekezési tilalom. Ugyanakkor a sportolók újrakezdhetik az edzéseket a szükségállapot lejártával, a sportversenyeket azonban egyelőre nem tartják meg. Az államelnök március közepén rendelte el a rendkívüli állapotot, amit áprilisban május 15-ig meghosszabbította. Azt már korábban előrebocsátotta, hogy ha a megbetegedések és a járvány halálos áldozatainak száma csökken, és a javul a járványügyi helyzet, akkor elkezdődhet a korlátozások fokozatos feloldása.
Magyarázkodásba bocsátkozott hétfőn Klaus Johannis államelnök „Erdély kiárusítási kísérletéről” tett múlt heti kijelentése kapcsán, azt állítva, hogy ő tiszteli a magyar nemzetiségű román állampolgárokat.
A veszélyhelyzet kihirdetését egyébként nem az alkotmány szabályozza, hanem a 2004-ben kibocsátott 21-es kormányrendelet teszi lehetővé. A veszélyhelyzet idején is – szükség esetén – korlátozhatók egyes alkotmányos jogok: ideiglenesen korlátozhatják a mozgásszabadságot, a lakhely sérthetetlenségéről, a kényszermunka tilalmáról és a magántulajdon védelméről szóló jogot. Az alkotmány szerint „egyes jogok és szabadságok gyakorlása kizárólag törvénnyel korlátozható”. A veszélyhelyzet esetén azonnal érvényt lehet szerezni a lakosság figyelmeztetését vagy a veszély megelőzését, illetve következményeinek elhárítását célzó intézkedéseknek.
A településeken a veszélyhelyzetet a polgármester hirdeti ki a megyei prefektus jóváhagyásával. Egy megyében a prefektus hirdethet veszélyhelyzetet a belügyminiszter jóváhagyásával. Országos szinten a belügyminiszter által vezetett vészhelyzeti (jelen esetben járványügyi) országos operatív törzs hirdethet veszélyhelyzetet a miniszterelnök jóváhagyásával.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Szociáldemokrata Párt (PSD) ügyvivő elnöke, Sorin Grindeanu kedden kijelentette, hogy a hét végére elkészül a helyi közigazgatás reformjára vonatkozó törvénytervezet első változata.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) támogatni fogja a parlamentben a Szociáldemokrata Pártnak (PSD) azt a két törvénytervezetét, amelyek mentesítik az egészségbiztosítási járulékkötelezettség (CASS) alól a gyermekgondozási díjban részesülő anyákat.
Florin Manole munkaügyi miniszter szerint a fogyatékkal élőnek nyilvánított bukaresti személyek 26 százalékának szabálytalanul állapították meg a fogyatékosságát. A tárcavezető egy ellenőrzés eredményét ismertette az újságírókkal a parlamentben.
Idén június 2-tól szeptember 4-éig 18 megbetegedést okozott Romániában a nyugat-nílusi vírus, 17 megerősített és egy valószínűsíthető esetet jegyeztek – közölte kedden az Országos Közegészségügyi Intézet (INSP).
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) kedden bejelentette, hogy megtámadta az alkotmánybíróságon a Bolojan-kormány által szeptember elsején felelősségvállalással elfogadott törvényeket.
Ha az Ilie Bolojan vezette kormány által parlamenti felelősségvállalással elfogadott igazságügyi nyugdíjreform nem megy át az alkotmánybíróság szűrőjén, akkor a kormány legitimitása megszűnik – jelentette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
Ilie Bolojan miniszterelnök szerint az oktatásban fizetett bérek nem elégségesek, de ennyit képes Románia jelenleg biztosítani, a béremelés pedig csak 2026 után kerülhet szóba.
A hét középétől a sokéves átlagnak megfelelő hőmérséklet és csapadékos időjárás várható Romániában – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat szeptember 8–21. közötti időszakra vonatkozó előrejelzéséből.
Hazaárulás miatt nyomoz a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni ügyészség (DIICOT) a Moldovai Köztársaság Hírszerző és Biztonsági Szolgálatának (SIS) egyik volt vezető beosztású tisztje ellen.
Románia költségvetési helyzetéről és a gazdaságot stabilizáló intézkedésekről tárgyalt hétfőn Ilie Bolojan miniszterelnök egy nemzetközi befektetői küldöttséggel.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!