
Fotó: Presidency.ro
Lengyelország és Románia védelmi együttműködésének fejlesztéséről, a két ország védelmi ipara közötti kapcsolatok erősítéséről, katonai felszerelések közös beszerzéséről állapodtak meg egyebek mellett keddi bukaresti kormányközi találkozójukon a két ország vezetői.
2023. március 29., 09:482023. március 29., 09:48
A lengyel miniszterelnökkel közösen tartott sajtóértekezleten Nicolae Ciucă román kormányfő elmondta: közös szakmai bizottságot állítanak fel, amely összehangolja a védelmi ipari létesítmények együttműködését, a haditechnika közös fejlesztését. Hozzátette: a két ország katonái kölcsönösen részt vesznek egymás NATO-parancsnokság alatt szolgáló haderejében. Hasonló haditechnikával – Patriot rakétaelhárítókkal, HIMARS sorozatvető-rendszerekkel, F-16-os harci repülőgépkekkel – fejlesztették védelmi képességeiket, és ez szerinte a kiképzés, illetve a haditechnika karbantartása terén is lehetővé teszi az együttműködést a két ország között.
Ciucă leszögezte:
Mateusz Morawiecki úgy értékelte: az ukrajnai háború a szolidaritás tesztje az Európai Unió számára, amelyen Lengyelország és Románia kitűnőre vizsgázott.
A negyedik lengyel-román kormányközi találkozón a sportminisztériumok, illetve a két ország polgári védelme közötti együttműködésről írtak alá megállapodást a tárcavezetők.
A lengyel kormányfőt bukaresti látogatása végén Klaus Iohannis román államfő is fogadta. Közös sajtóértekezletükön Morawiecki úgy vélekedett: a Bukaresti Kilencek – a NATO közép-kelet-európai tagállamainak – együttműködése hiábavalóvá tesz minden Oroszország részéről érkező fenyegetést. Szerinte Lengyelország és Románia képezi a NATO két alappillérét Európa keleti részén.
„Lengyelország és Románia az Egyesült Államok legközelebbi szövetségesei. Talán még Litvánia tartozik azon kevés országokhoz, amelyek annyira Amerika-pártiak, mint Lengyelország és Románia. Európának ebben a részében mi vagyunk az Észak-atlanti Szerződés tartóoszlopai, és ez a katonai együttműködés megszilárdítása révén valósul meg” – fogalmazott Morawiecki.
Hozzátette,
A két ország közötti kapcsolatot mi sem bizonyítja jobban, mint a román katonák jelenléte Lengyelországban, illetve a lengyel katonák jelenléte Romániában – mutatott rá a lengyel miniszterelnök a Klaus Iohannis román államfővel folytatott megbeszélést követően.
Mateusz Morawiecki azt mondta Iohannisról, hogy egyike azoknak a „kivételes vezetőknek”, akiknek nem kell elmagyarázni, mekkora veszélyt jelent, ami az ország keleti határán túl zajlik. „Hasonlóan gondolkodunk arról, hogy miként kell megküzdeni ezekkel kihívásokkal” – jelentette ki.
A lengyel miniszterelnök és a román államfő a beszélgetés során egyetértett abban is, hogy Ukrajnának humanitárius, gazdasági segítséget kell nyújtani, Oroszországgal szemben pedig fenn kell tartani a szankciókat, mert „Ukrajna úgy tudja mielőbb megnyerni ezt a háborút, ha elvágjuk az oxigént Oroszországtól”.
A katonai együttműködésen kívül a lengyel-román kereskedelmi forgalmat is megsokszorozhatja a Balti-tenger és az Égei-tenger között kialakítandó Via Carpathia közlekedési folyosó megépítése, illetve a térség európai uniós országait összefogó Három Tenger Kezdeményezés többi közös projektjének megvalósítása – mondta Bukarestben a lengyel kormányfő.
Iohannis kijelentette, hogy a Lengyelországgal fennálló szoros biztonsági és védelmi kapcsolatokat a két gazdaság potenciáljának megfelelő gazdasági együttműködéssel kell kiegészíteni.
A két ország célja, hogy a szoros biztonsági és védelmi kapcsolatokat a két gazdaság potenciáljának megfelelő, erőteljes és gyümölcsöző gazdasági együttműködéssel párosítsák, tekintve, hogy Lengyelország Románia egyik legfontosabb kereskedelmi partnere a régióban: 2022-ben a kétoldalú kereskedelem volumene rekordszintet ért el, közel 11 milliárd euróra rúgott – fogalmazott Iohannis.
Meggyőződését fejezte ki ugyanakkor, hogy a román és a lengyel kormány keddi együttes ülése meghatározta azokat a célokat, amelyeket a román-lengyel együttműködés további bővítése és diverzifikálása érdekében a lehető legtöbb területen el kell érni. Üdvözölte továbbá a két kormányfő közös politikai nyilatkozatának elfogadását és a kétoldalú ágazati megállapodások aláírását.
Kiemelte azt is, hogy a lengyel miniszterelnökkel folytatott megbeszélésen mindketten a
„Románia és Lengyelország egyértelműen fenntartja Ukrajnának nyújtott támogatását, amíg szükséges. Mint ismeretes, a háború kezdete óta Románia élen jár az Ukrajna és az ukrán nép támogatására irányuló akciókban” – mutatott rá Iohannis.
A román államfő egyetértett a lengyel miniszterelnökkel abban, hogy meg kell erősíteni a kétoldalú együttműködést az Európai Unión és az NATO-n belül is Ukrajna további teljeskörű támogatása érdekében. Ezzel párhuzamosan abban is megegyeztek, hogy
A megbeszélések kiterjedtek a fekete-tengeri térség és a keleti szárny biztonsági helyzetére is. Megerősítették a két állam elkötelezettségét, hogy továbbra is együttműködnek a NATO madridi csúcstalálkozóján leszögezett határozatok végrehajtása érdekében, hogy megerősítsék a szövetségesek elrettentő és védelmi pozícióit a keleti szárnyon.
Iohannis ugyanakkor leszögezte, Románia nagyra értékeli Lengyelország aktív támogatását a schengeni csatlakozás ügyében.
A korkedvezménnyel nyugdíjba vonult romániai bírák és ügyészek átlagosan 4000 eurónak megfelelő nettó szolgálati nyugdíjat kapnak kézhez havonta, ami csaknem kilencszerese a közalkalmazotti átlagnyugdíjnak.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken közölte, hogy az Európai Bizottság jóváhagyta a két moldvai autópálya-szakasz – Jászvásár (Iași)-Ungheni és Suceava-Siret – finanszírozását a SAFE védelmi hitelkeretből.
A bukaresti ítélőtábla bírája, Olimpiea Crețeanu pénteken január 30-ára halasztotta annak a keresetnek az elbírálását, amelyben Silvia Uscov ügyvédnő két alkotmánybíró – Mihai Busuioc és Dacian Cosmin Dragoș – tisztségből való felfüggesztését kéri.
A bukaresti csendőrség ezer lejre bírságolta egy motorkerékpáros férfit, aki csütörtök este megállt az Egyetem téren tüntetők közelében, majd lézerprojektorral egy üzenetet vetített az egyik közeli épületre.
Az elkövetkező napokban országszerte rendkívül hideg idő várható, az éjszakák fagyosak lesznek, de vegyes csapadékre és heves szélre is számítani lehet az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) pénteken közzétett előrejelzése szerint.
Bár ezúttal mind a kilenc alkotmánybíró az ülésteremben tartózkodott, pénteken sem hozott döntést az alkotmánybíróság a bírák és ügyészek különleges nyugdíjának csökkentéséről, valamint a nyugdíjkorhatáruk emeléséről szóló törvényről.
A fővárosi csendőrség négy bírságot rótt ki összesen 10 400 lej értékben, és kezdeményezte a bűntetőeljárás elindítását egy személy ellen hatósági közeg bántalmazása miatt a bukaresti Győzelem téren csütörtök este szervezett tüntetésen történtek miatt.
A fasiszta, legionárius, rasszista és idegengyűlölő propaganda büntetését szigorító törvénymódosítás, a decemberben kihirdetett úgynevezett Vexler-törvény ellen rendeztek tüntetést Bukarestben.
A vízi élővilág jelentős mértékben szennyezett mikroműanyaggal – derül ki a konstancai Grigore Antipa-intézet szakembereinek friss tanulmányából. A mikroműanyag az emberi egészségre is komoly kockázatot jelent.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat sárga riasztást adott ki kemény fagy miatt Moldva négy megyéjére, emellett az egész országra kiterjedő hideg időjárásra, vegyes halmazállapotú csapadékra és erős széllökésekre figyelmeztető előrejelzést is közzétett.
szóljon hozzá!