
Fotó: Krónika
A washingtoni védelmi tárca illetékes hivatalának közleménye szerint a Lockheed Martin-cég gyártotta 48 gépből álló kontingens felét új F–16C/D Block 50/52-es modellek teszik ki. A másik felét pedig használt F–16C/D Block 25-ös gépekből állítják össze, amelyeket korszerűsítenek majd. A washingtoni közlemény szerint ez a leosztás lehetővé teszi Románia számára, hogy biztosítsa saját légterének védelmét, valamint azt is, hogy részt vegyen a NATO misszióiban. A tranzakció keretében egyébként várhatóan hajtóműveket, radarokat, kommunikációs, navigációs és célkövető rendszereket, valamint elektronikus hadászati és védelmi berendezéseket is vásárol a román védelmi minisztérium. Az előzetesen bejelentett ütemterv értelmében Románia 2010 végéig szeretné lecserélni MiG–21-es harci gépeit.
Egyes értesülések szerint a román kormány közel egy éve kezdett titkos tárgyalásokat az Egyesült Államokkal arról, hogy az ország vadászgépállományát az amerikai gyártmányú repülőkkel frissítenék föl. Ez azért figyelemre méltó fejlemény, mert a bukaresti vezetés eredetileg nyilvános közbeszerzési pályázatot hirdetett a légierő MiG–21-es gépeinek lecserélésére, és öt cég – SAAB, Dassault Aviation, Eurofighter, Boeing – jelezte is részvételi szándékát a tenderen.
A legnagyobb érdeklődést a svéd SAAB mutatta, a cég már jelezte, hogy amenynyiben Bukarest az általa gyártott Gripen vadászgépek mellett döntene, ellentételezésként fontolóra veszi a craiovai repülőgépgyár megvásárlását. Corneliu Dobriţoiu, a román védelmi minisztérium államtitkára az elmúlt héten úgy nyilatkozott, a Legfelsőbb Védelmi Tanács feladata lesz eldönteni, hogy a légierő számára beszerzendő 48 vadászgép gyártóját versenytárgyalás vagy „kompetitív dialógus” keretében választják ki. Az államtitkár szerint a döntésnek év végéig meg kell születnie. Teodor Meleşcanu védelmi miniszter tavaly szeptemberben úgy nyilatkozott: a győztest öt versengő jelölt közül választják majd ki. A tárcavezető szerint azon cég mellett döntenek, amelyik a legjobb gépeket képes szállítani a lehető legalacsonyabb áron.
Titkos megegyezés?
Egyes források szerint a Washingtonnal kötendő üzletről a bukaresti NATO-csúcs ideje alatt egyezett meg George W. Bush amerikai elnök és Traian Băsescu államfő. A román védelmi minisztériumból származó információk szerint az üzletet a Pentagon és Washington által ilyen esetekben alkalmazott Foreign Military Sales program keretében bonyolíthatják, amely kormányközi tárgyalásokat feltételez. A Krónika kérdésére Toró T. Tibor, a bukaresti képviselőház védelmi bizottságának tagja elmondta: néhány hónappal ezelőtt tartották meg azt a bizottsági meghallgatást, amelyen a jelentkező cégek ismertették ajánlatukat. „Azóta csend van az ügy körül, de számomra a NATO-csúcs utáni hírekből, amelyekben kiszivárgott információk alapján arról volt szó, hogy Bush és Băsescu tárgyalásának ez volt az egyik legfontosabb eleme, egyértelműnek tűnt, hogy az amerikai ajánlat lesz a befutó. Az ilyen döntések meghozatalában ugyanis politikai, biztonságpolitikai szempontok is közrejátszanak” – mutatott rá a képviselő. Így – bár a végleges döntés valószínűleg a parlamenté lesz, az ügylet hordereje ugyanis megköveteli, hogy külön jogszabályban rögzítsék a vásárlás tényét – , Toró szerint a stratégiai döntés már megszületett, bár a svéd ajánlat olcsóbb volt, mint az amerikai.
Az egyébként már korábban is fölmerült, hogy Bukarest F–16-osokat vásárol, ám az eredeti elképzelések szerint használt vadászgépekkel újították volna föl a légierőt. A kormány 2005-ben Izraellel vette föl a kapcsolatot, és mintegy 150 millió dollár értékben kívánt használt F–16A és F–16B típusú gépeket vásárolni a zsidó államtól. A tervek szerint az ügyletet lebonyolító izraeli Elbit Systems vállalta volna a gépek korszerűsítését és karbantartását, ez a cég ugyanis korábban már részt vett a román légierő MiG–21-es gépeinek felújításában. Az ügylet azonban – annak ellenére, hogy Washington is rábólintott – kútba esett, így a bukaresti illetékesek egy évvel később Belgiummal kezdtek tárgyalásokat, ugyancsak használt gépek vásárlásáról, ám végül ezt a lehetőséget is ejtették. Toró T. Tibor szerint most megtörténhet, hogy a 24 használt F–16-os gépet mégiscsak Izraeltől vásárolja meg Románia.
A román légierő fő erejét egyébként jelenleg mintegy száz szovjet gyártmányú, felújított MiG–21-es vadászgép képezi, ám ezeket minél hamarabb le kell cserélni, mivel nem felelnek meg a NATO követelményeinek. Hasonló a helyzet mintegy tucatnyi MiG–29-essel is, amelyeket korábban szintén föl kívántak újítani, a katonai szövetség előírásainak megfelelően, ám végül a kivonásuk mellett döntöttek.
Szövetségesi gesztus?
Mint ismeretes, a NATO-hoz az elmúlt évtizedben csatlakozott, volt kommunista tagállamok jelentős részében döntöttek új vadászgépek vásárlásáról. Magyarországon a svéd Gripeneket választották, azok korszerűségére és kedvezőbb árára hivatkozva. Utólag azonban fölmerült a gyanú, hogy a tranzakció szabálytalan körülmények között zajlott, és vizsgálat indult az ügylet kiderítésére. Az amerikai gyártmányú gépek melletti román döntés – amennyiben valóban beigazolódnak az ezzel kapcsolatos értesülések – annak a jele lehet, hogy Bukarest kitart a Traian Băsescu államfő által meghirdetett szoros szövetségi viszony mellett Washingtonnal – amelyet az elnök a „Washington–London–Bukarest-tengely” névvel illetett –, és ezzel is az Egyesült Államok kedvében akar járni. A tegnap nyilvánosságra került esetleges tranzakció kapcsán amerikai szakportálokon megkérdőjelezték, hogy az országnak valóban szüksége lenne a 48 F–16-osra. A Wired internetes portál kommentárja szerint nem várható, hogy Washington valaha is arra kérné Bukarestet, vadászgépekkel is vegyen részt valamely NATO-hadműveletben, az ország légterének védelmét pedig a NATO alapdokumentuma értelmében a jobban felszerelt, gazdagabb szövetségesek is képesek ellátni.
B. L
Harci Sólyom: a legsikeresebb harcászati vadászbombázó
Az F–16 Fighting Falcon (Harci Sólyom) negyedik generációs, egy hajtóműves vadászbombázó repülőgép, amelyet az Amerikai Egyesült Államokban a General Dynamics fejlesztett ki, jelenleg a cégegyesülések után a Lockheed Martin gyártja. Eredetileg könnyű nappali vadászgépnek tervezték, azonban a mikroelektronika fejlődése folyamatosan tette lehetővé egyre fejlettebb fegyverek és berendezések integrációját, így napjainkban szinte minden fegyverfajtát bevethet, napszaktól és időjárástól függetlenül. Kategóriájának legsikeresebb repülőgépe, a legyártott gépek darabszáma a jelenlegi megrendelésekkel együtt eléri a 4300 darabot. 1974-től kezdték el gyártani, az amerikai légierőben 1978-tól állt szolgálatba. Az F–16A, C és E egy, az F–16B, D és F típus kétszemélyes. Egy új vadászgép alapára mintegy 19 millió dollár. Maximális sebessége 2,5 Mach, azaz valamivel több, mint a hangsebesség kétszerese. Hatótávolsága 2020 kilométer. A 24 üzemeltető országból 14 adott fel összesen 52 alkalommal utánrendelést, Egyiptom például összesen hatszor, Izrael ötször rendelt a repülőgépből. Gyártási költségeinek csökkentése érdekében a repülőgép számos alkatrésze csereszabatos más típusokéval, hajtóműve megegyezik az F–15 Eagle típuson alkalmazottal. Bár a fő megrendelő USAF, azaz az amerikai légerő már nem rendel a repülőgépből, az gyártásban marad legalább 2008-ig, de valószínűleg 2011-ig is. Utódja az F–35 Lightning II lesz. A repülőgéppel 71 igazolt légi győzelmet értek el.
A román állam évek óta választási üzemmódban költekezik, miközben rekordmagas a hiány, zsugorodik az ipar, és 11 ezer speciális nyugdíjas a GDP 1,2 százalékát viszi el. Diósi László makroközgazdász a Székelyhon Summa m
Elutasította csütörtökön a nagyszebeni törvényszék az állam által a Brassói Regionális Adóhatóság (ANAF) útján benyújtott kérelmet, amelyben az egykori elnök, Klaus Iohannis családjának vagyonára zálogjogot akartak bejegyezni.
Rendőri őrizet alatt megérkezett Bukarestbe csütörtökön az alkotmányos rend megdöntésére irányuló kísérlettel vádolt Horațiu Potra zsoldosvezér, akit a Románia által kiadott nemzetközi elfogatóparancs alapján helyeztek előzetes letartóztatásba Dubajban.
A román kormány kérésére az alkotmánybíróság csütörtökön december 10-ére tűzte napirendre az adóügyi intézkedésekről szóló törvénytervezet ellen benyújtott óvás megvitatását. Ezen múlhat, milyen mértékben emelkednek 2026-ban a helyi adók és illetékek.
Egy felsőoktatási intézmény által nemrégiben végzett tanulmány szerint a romániai biztosítottak a kapott egészségügyi szolgáltatások költségeinek 30 százalékát saját zsebből fizetik, ami sokkal magasabb arány, mint más európai országokban.
A fizetések nem csökkennek 10 százalékkal, minden intézmény szabadon dönthet arról, hogy konkrétan hogyan hajtja végre a közigazgatási reformtervezetben javasolt személyzeti kiadások csökkentésére irányuló intézkedést – jelentette ki Ioana Dogioiu.
A bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet csütörtökön továbbítja a kormány a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácshoz véleményezésre – jelentette be a Bolojan-kabinet ülése utáni sajtótájékoztatóján Ioana Dogioiu kormányszóvivő.
A házi feladat intézményét módosító rendelettervezetet bocsátott csütörtökön közvitára az oktatási minisztérium.
Csütörtökön érkezik meg Romániába a Călin Georgescu volt szélsőjobboldali államfőjelölt zsoldosvezéreként is ismert Horațiu Potra, a Romániában alkotmányellenes bűncselekményekkel vádolt férfit Dubajból szállítják az országba.