
Fotó: Mediafax
Mint ismeretes, a demokrata minisztereksorsa eldőlt azzal, hogy a kormányátalakítássorán Cãlin Popescu-Tãriceanu csak a Nemzeti LiberálisPárt (PNL) és az RMDSZ képviselőit vonta be azúj kabinetbe. Számolva ezzel a lehetőséggel, aDemokrata Párt (PD) vezetősége még akormányátalakítás előtt „biankóban”aláíratta a demokrata államtitkároklemondását. Ez utóbbi lépés tegnaphivatalossá vált: a 13 demokrata államtitkárlemondásáról Adriean Videanu, a PD ügyvezetőelnöke értesítette a kormányfőt.
A legfontosabb kérdéstezek után a PD által a különböző megyeiigazgatóságokon és intézményekbenmegszerzett vezetői tisztségek jelentik. Úgy tűnikugyanis, hogy az alakulat központi vezetése nemszólította fel lemondásra a demokrataintézményvezetőket. A Realitatea hírtelevíziódemokrata pártbeli forrásokra hivatkozva tudni véli,hogy a központi vezetés így akarja ellensúlyozniazt az elégedetlenséghullámot, amelyet azalakulat ellenzékbe vonulása váltott ki a pártterületi szervezeteiben. A hírt megerősítenilátszik, hogy jóllehet Emil Boc és AdrieanVideanu azt nyilatkozta, a törvényszéken fogjákkonstatálni a D. A. Szövetség megszűntét,a két vezető hangsúlyozta: helyi szinten a demokratákés a liberálisok folytatják az együttműködést.A központi vezetés engedékenységétaz is indokolja, hogy a párt veszteségekre számíthelyi szinten: nem kizárt ugyanis, hogy az intézményvezetőkinkább pártot váltanak, mintsem elveszítséktisztségüket. Ezt tette különben Vasile Bran,az Országos Környezetvédelmi Ügynökségaligazgatója, bejelentve: kilép a Demokrata Pártból,és megőrzi tisztségét. Az erdélyimegyékben tapasztalható helyzet a hatalomértvívott, nyílt vagy háttérben zajlóharcot tükrözi.
Háromszéken az autonómiátólfélnek
Petre Strãchinaru, a PD Kovásznamegyei képviselője szerint a párt hatalombólvaló eltávolításával aszékelyföldi autonómia beteljesült ténylesz. „Az intézményvezetői tisztségek eddigegyensúlyban voltak, azonban a PD kormánybólvaló eltávolítása után a mérlegaz RMDSZ javára billen majd el” – mondta a demokratapolitikus. Másképp látja a helyzetet TamásSándor RMDSZ-es képviselő, aki szerint a demokratáka hatalomhoz való ragaszkodás miatt nem akarnaklemondani különböző intézményvezetőitisztségeikről. Mint mondta, a demokraták távozásávalcsak a rend áll helyre, és remélhetőlegmegszűnik a rájuk jellemző erőszakos politizálás,és helyét a tárgyaláson alapulókiegyensúlyozottság veszi át. „Ismerve a románpolitikai szokásokat, várható, hogy a jelenlegidemokrata intézményvezetők néhány napalatt liberálisokká vagy szociáldemokratákkávedlenek át, csak azért, hogy a húsosfazekakmellett maradhassanak” – tette hozzá Tamás Sándor.Az RMDSZ-es politikus szerint az intézményvezetőitisztségeket a két kormánypárt, aliberálisok és az RMDSZ között a legutóbbiválasztási eredmények alapján arányosankell szétosztani. Nehezíti azonban a tisztségekelosztását, hogy Kovászna megyében azRMDSZ és a Nemzeti Liberális Párt közöttfeszült a viszony. Adrian Zaheu, a liberálisok Kovásznamegyei elnöke nemrégiben kijelentette: az RMDSZ kormányonmaradása a „csőd biztosítéka”, ami miatt aPNL népszerűsége a következőkben csökkennifog. Ami a demokraták által betöltöttintézményvezetői tisztségeket illeti, AdrianZaheu elmondta: ezekről a PNL nem hajlandó egyezkedni azRMDSZ-szel. Szerinte meg kell tartani igazgatói tisztségükbenazokat a személyeket, akik jól végzikmunkájukat.
Kiváró hargitailiberálisok
Hasonló a helyzet Hargitamegyében is, ahol az RMDSZ leginkább Constantin Strujanprefektust szeretné eltávolítani tisztségéből.„Ha a PD megengedte magának azt a luxust, hogy cserbenhagyjaa kormánycsapatot, akkor normális lenne, hogy a megyeiigazgatóságokra általuk kinevezett személyekis vegyék most a kalapjukat” – jelentette ki RádulyRóbert, Csíkszereda polgármestere. Rádulya szabadságát töltő Petres Sándor sorosmegyei RMDSZ- elnök helyett a csíkszéki RMDSZelnökeként tárgyalást kezdeményezetta személycserékről Doru Sãngeorzannal, a PNL megyeiszervezetének elnökével. Ráduly véleményeszerint a demokratákkal már nincs miről tárgyalnia történtek után. Hargita megyében aprefektus, az állami erdészet, az egészségbiztosítópénztár és a kataszteri hivatal igazgatójakerült demokrata párti támogatással vezetőipozícióba. Az RMDSZ leginkább Constantin Strujanprefektussal elégedetlen, akinek a közigazgatásitapasztalat hiányából fakadó sorozatostévedések mellett felróják, hogy adecember 1-jei ünnepségre Csibi Istvántdíszvendégként hívta meg a rendezvényanyagi támogatásáért cserébe.
Constantin Strujan szerint azonban nemvezetne jóra, ha a közigazgatásban a politikaiszéljárás szerint cserélgetnékismét a személyeket. „A tisztséget mindannyiansikeres versenyvizsga útján nyertük el, ezértcsak szakmai alkalmatlanság miatt lehet a felmentésünketkérni, nem a napi politika igényei szerint. Aköztisztviselőket és a közigazgatást nemlehet a politikának kiszolgáltatni” – mondta aprefektus.
Doru Sãngeorzan, a PNL Hargita megyeiszervezetének elnöke elismerte, hogy politikai egyeztetésrévén nyertek kinevezést a megyei igazgatóságokvezetői, de a köztisztviselői vizsga bevezetése utánmár nem tekinthetők politikai funkcióknak ezek atisztségek, és ezért nem is látjaértelmét a személycserékről tárgyalni.
Versenyvizsgára hivatkozvamaradnak a demokraták
Ugyancsak a versenyvizsgárahivatkoznak a Szatmár megyei demokraták. Liviu Popdemokrata párti megyei tanácsos leszögezte: ademokrata intézményvezetők versenyvizsga útjánszerezték meg a beosztásukat, ezért a PDkimaradása a kormányból őket nem fogjaérinteni. Szatmár megyében különben aDemokrata Párt nem örvend túl nagytámogatottságnak: jelenleg a megyei tanácsbanegyetlen képviselőjük van. Maros megyében aDemokrata Párt megyei szervezetének vezetői közölték:nem látják, miért kellene lemondásrafelszólítaniuk a demokrata intézményvezetőket.
A demokrata tisztségviselőkleváltására készülődnek viszontFehér és Kolozs megyében. Daniel Buda, a PDKolozs megyei szervezetének elnöke elmondta: az alakulatlemondásra szólítja fel mindazokat azintézményvezetőket, akiket politikai tárgyalásoknyomán neveztek ki, és időközben nemversenyvizsgáztak, így nem rendelkeznek köztisztviselőistátussal. Mint mondta, jelenleg öt ilyen személyrőlvan szó.
László Attila, a Kolozsmegyei RMDSZ vezetője elmondta: hamarosan elkezdik a tárgyalásokata Kolozs megyei liberálisokkal az intézményvezetőitisztségek elosztásáról. Hozzátetteazonban: előbb felmérik valamenynyi intézményvezetőtevékenységét, és csak akkor hajtanakvégre személycserét, ha teljesítményüknem kielégítő. „Három évig harcoltunk,hogy Kolozs megyében megteremtsük a normalitásállapotát, a továbbiakban pedig ezt szeretnénkfenntartani” – magyarázta László Attila.
Újabb biztonsági előírás lépett életbe július 7-től az Európai Unióban: minden újonnan forgalomba helyezett személyautót olyan kamerával kell felszerelni, amely folyamatosan figyeli a vezető arcát és viselkedését.
Idén májusban is negatív volt a természetes szaporulat Romániában, a halálozások száma az 1,8-szorosa volt az élve születésekének – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett adataiból.
Románia újraindítaná jégkármérséklő rendszerét, de a sokat vitatott rakétás technológia mellett már a magyar mintájú talajgenerátoros megoldást is tesztelné. A szatmári jégkárelhárító kísérleti rendszer mintát adhat arra, hogyan védhetik meg a termést.
Raed Arafat, a katasztrófavédelmi főosztály vezetője csütörtökön megerősítette, hogy a katonai ügyészség zárolta a vagyonát, beleértve a bankszámláit is, abban az ügyben, amelyben több személlyel együtt őt is helikopter-csempészéssel gyanúsítják.
Több mint 48 millió lejjel tartoznak a romániai nagyvárosok felének gépjárművezetői a tavaly kiszabott közlekedési bírságok után. Egyes önkormányzatok nyilvántartásaiban szerepelnek olyan büntetések, amelyeket 25 éve nem fizettek ki.
Rövid megbeszélést folytatott az ankarai NATO-csúcs keretében Nicușor Dan román államfő és Magyar Péter miniszterelnök. Az nem derült ki, lesz-e a találkozónak folytatása, miként alakulnak a román–magyar kapcsolatok.
Az Országos Fogyatékosságügyi Hatóság (ANPDPD) leváltott elnöke, Alexandra Zară kijelentette, hogy azért menesztették, mert nem tájékoztatta Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi minisztert.
Az Európai Bizottság az Európai Unió Bírósága elé idézi Romániát, mivel az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) rendszeresen késve fizet a gyógyszertáraknak, megsértve a késedelmes fizetésekről szóló uniós irányelvet.
Hogy miként működött a gyakorlatban a kommunista Románia titkosszolgálatának megfigyelési gyakorlata – erről tett közzé szerdán bejegyzést a közösségi oldalon a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).