
Fotó: Mediafax
Mint ismeretes, a demokrata minisztereksorsa eldőlt azzal, hogy a kormányátalakítássorán Cãlin Popescu-Tãriceanu csak a Nemzeti LiberálisPárt (PNL) és az RMDSZ képviselőit vonta be azúj kabinetbe. Számolva ezzel a lehetőséggel, aDemokrata Párt (PD) vezetősége még akormányátalakítás előtt „biankóban”aláíratta a demokrata államtitkároklemondását. Ez utóbbi lépés tegnaphivatalossá vált: a 13 demokrata államtitkárlemondásáról Adriean Videanu, a PD ügyvezetőelnöke értesítette a kormányfőt.
A legfontosabb kérdéstezek után a PD által a különböző megyeiigazgatóságokon és intézményekbenmegszerzett vezetői tisztségek jelentik. Úgy tűnikugyanis, hogy az alakulat központi vezetése nemszólította fel lemondásra a demokrataintézményvezetőket. A Realitatea hírtelevíziódemokrata pártbeli forrásokra hivatkozva tudni véli,hogy a központi vezetés így akarja ellensúlyozniazt az elégedetlenséghullámot, amelyet azalakulat ellenzékbe vonulása váltott ki a pártterületi szervezeteiben. A hírt megerősítenilátszik, hogy jóllehet Emil Boc és AdrieanVideanu azt nyilatkozta, a törvényszéken fogjákkonstatálni a D. A. Szövetség megszűntét,a két vezető hangsúlyozta: helyi szinten a demokratákés a liberálisok folytatják az együttműködést.A központi vezetés engedékenységétaz is indokolja, hogy a párt veszteségekre számíthelyi szinten: nem kizárt ugyanis, hogy az intézményvezetőkinkább pártot váltanak, mintsem elveszítséktisztségüket. Ezt tette különben Vasile Bran,az Országos Környezetvédelmi Ügynökségaligazgatója, bejelentve: kilép a Demokrata Pártból,és megőrzi tisztségét. Az erdélyimegyékben tapasztalható helyzet a hatalomértvívott, nyílt vagy háttérben zajlóharcot tükrözi.
Háromszéken az autonómiátólfélnek
Petre Strãchinaru, a PD Kovásznamegyei képviselője szerint a párt hatalombólvaló eltávolításával aszékelyföldi autonómia beteljesült ténylesz. „Az intézményvezetői tisztségek eddigegyensúlyban voltak, azonban a PD kormánybólvaló eltávolítása után a mérlegaz RMDSZ javára billen majd el” – mondta a demokratapolitikus. Másképp látja a helyzetet TamásSándor RMDSZ-es képviselő, aki szerint a demokratáka hatalomhoz való ragaszkodás miatt nem akarnaklemondani különböző intézményvezetőitisztségeikről. Mint mondta, a demokraták távozásávalcsak a rend áll helyre, és remélhetőlegmegszűnik a rájuk jellemző erőszakos politizálás,és helyét a tárgyaláson alapulókiegyensúlyozottság veszi át. „Ismerve a románpolitikai szokásokat, várható, hogy a jelenlegidemokrata intézményvezetők néhány napalatt liberálisokká vagy szociáldemokratákkávedlenek át, csak azért, hogy a húsosfazekakmellett maradhassanak” – tette hozzá Tamás Sándor.Az RMDSZ-es politikus szerint az intézményvezetőitisztségeket a két kormánypárt, aliberálisok és az RMDSZ között a legutóbbiválasztási eredmények alapján arányosankell szétosztani. Nehezíti azonban a tisztségekelosztását, hogy Kovászna megyében azRMDSZ és a Nemzeti Liberális Párt közöttfeszült a viszony. Adrian Zaheu, a liberálisok Kovásznamegyei elnöke nemrégiben kijelentette: az RMDSZ kormányonmaradása a „csőd biztosítéka”, ami miatt aPNL népszerűsége a következőkben csökkennifog. Ami a demokraták által betöltöttintézményvezetői tisztségeket illeti, AdrianZaheu elmondta: ezekről a PNL nem hajlandó egyezkedni azRMDSZ-szel. Szerinte meg kell tartani igazgatói tisztségükbenazokat a személyeket, akik jól végzikmunkájukat.
Kiváró hargitailiberálisok
Hasonló a helyzet Hargitamegyében is, ahol az RMDSZ leginkább Constantin Strujanprefektust szeretné eltávolítani tisztségéből.„Ha a PD megengedte magának azt a luxust, hogy cserbenhagyjaa kormánycsapatot, akkor normális lenne, hogy a megyeiigazgatóságokra általuk kinevezett személyekis vegyék most a kalapjukat” – jelentette ki RádulyRóbert, Csíkszereda polgármestere. Rádulya szabadságát töltő Petres Sándor sorosmegyei RMDSZ- elnök helyett a csíkszéki RMDSZelnökeként tárgyalást kezdeményezetta személycserékről Doru Sãngeorzannal, a PNL megyeiszervezetének elnökével. Ráduly véleményeszerint a demokratákkal már nincs miről tárgyalnia történtek után. Hargita megyében aprefektus, az állami erdészet, az egészségbiztosítópénztár és a kataszteri hivatal igazgatójakerült demokrata párti támogatással vezetőipozícióba. Az RMDSZ leginkább Constantin Strujanprefektussal elégedetlen, akinek a közigazgatásitapasztalat hiányából fakadó sorozatostévedések mellett felróják, hogy adecember 1-jei ünnepségre Csibi Istvántdíszvendégként hívta meg a rendezvényanyagi támogatásáért cserébe.
Constantin Strujan szerint azonban nemvezetne jóra, ha a közigazgatásban a politikaiszéljárás szerint cserélgetnékismét a személyeket. „A tisztséget mindannyiansikeres versenyvizsga útján nyertük el, ezértcsak szakmai alkalmatlanság miatt lehet a felmentésünketkérni, nem a napi politika igényei szerint. Aköztisztviselőket és a közigazgatást nemlehet a politikának kiszolgáltatni” – mondta aprefektus.
Doru Sãngeorzan, a PNL Hargita megyeiszervezetének elnöke elismerte, hogy politikai egyeztetésrévén nyertek kinevezést a megyei igazgatóságokvezetői, de a köztisztviselői vizsga bevezetése utánmár nem tekinthetők politikai funkcióknak ezek atisztségek, és ezért nem is látjaértelmét a személycserékről tárgyalni.
Versenyvizsgára hivatkozvamaradnak a demokraták
Ugyancsak a versenyvizsgárahivatkoznak a Szatmár megyei demokraták. Liviu Popdemokrata párti megyei tanácsos leszögezte: ademokrata intézményvezetők versenyvizsga útjánszerezték meg a beosztásukat, ezért a PDkimaradása a kormányból őket nem fogjaérinteni. Szatmár megyében különben aDemokrata Párt nem örvend túl nagytámogatottságnak: jelenleg a megyei tanácsbanegyetlen képviselőjük van. Maros megyében aDemokrata Párt megyei szervezetének vezetői közölték:nem látják, miért kellene lemondásrafelszólítaniuk a demokrata intézményvezetőket.
A demokrata tisztségviselőkleváltására készülődnek viszontFehér és Kolozs megyében. Daniel Buda, a PDKolozs megyei szervezetének elnöke elmondta: az alakulatlemondásra szólítja fel mindazokat azintézményvezetőket, akiket politikai tárgyalásoknyomán neveztek ki, és időközben nemversenyvizsgáztak, így nem rendelkeznek köztisztviselőistátussal. Mint mondta, jelenleg öt ilyen személyrőlvan szó.
László Attila, a Kolozsmegyei RMDSZ vezetője elmondta: hamarosan elkezdik a tárgyalásokata Kolozs megyei liberálisokkal az intézményvezetőitisztségek elosztásáról. Hozzátetteazonban: előbb felmérik valamenynyi intézményvezetőtevékenységét, és csak akkor hajtanakvégre személycserét, ha teljesítményüknem kielégítő. „Három évig harcoltunk,hogy Kolozs megyében megteremtsük a normalitásállapotát, a továbbiakban pedig ezt szeretnénkfenntartani” – magyarázta László Attila.
A román kormány kérésére az alkotmánybíróság csütörtökön december 10-ére tűzte napirendre az adóügyi intézkedésekről szóló törvénytervezet ellen benyújtott óvás megvitatását. Ezen múlhat, milyen mértékben emelkednek 2026-ban a helyi adók és illetékek.
Egy felsőoktatási intézmény által nemrégiben végzett tanulmány szerint a romániai biztosítottak a kapott egészségügyi szolgáltatások költségeinek 30 százalékát saját zsebből fizetik, ami sokkal magasabb arány, mint más európai országokban.
A fizetések nem csökkennek 10 százalékkal, minden intézmény szabadon dönthet arról, hogy konkrétan hogyan hajtja végre a közigazgatási reformtervezetben javasolt személyzeti kiadások csökkentésére irányuló intézkedést – jelentette ki Ioana Dogioiu.
A bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet csütörtökön továbbítja a kormány a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanácshoz véleményezésre – jelentette be a Bolojan-kabinet ülése utáni sajtótájékoztatóján Ioana Dogioiu kormányszóvivő.
A házi feladat intézményét módosító rendelettervezetet bocsátott csütörtökön közvitára az oktatási minisztérium.
Csütörtökön érkezik meg Romániába a Călin Georgescu volt szélsőjobboldali államfőjelölt zsoldosvezéreként is ismert Horațiu Potra, a Romániában alkotmányellenes bűncselekményekkel vádolt férfit Dubajból szállítják az országba.
A bírák és ügyészek jelenlegi nyugdíjrendszere igazságtalan, nem lehet több pénzt keresni nyugdíjasként, mint aktív munkaviszonyban – jelentette ki Radu Miruță gazdasági miniszter.
Ilie Bolojan miniszterelnök döntése szerint Oana Gheorghiu miniszterelnök-helyettes feladatköre többek között a beruházások és európai projektek minisztériuma, valamint az oktatási tárca költségvetési vonzatú jogszabályjavaslatainak jóváhagyása lesz.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) egyetért a központi közigazgatás tevékenységének hatékonyabbá tételével, a bérek csökkentését azonban nem támogatja – jelentette ki Sorin Grindeanu elnök.
A kormányfő egy szerda esti Facebook-bejegyzésben közölte, hogy 2025 harmadik negyedévében a tavalyi év hasonló időszakához képest 12,5 százalékkal, azaz 9,9 milliárd lejjel nőttek a költségvetési bevételek.