
Fotó: Wikipédia
Elkezdheti Románia a medermélység-mérési munkálatokat a Duna Chilia-ágán, miután csütörtökön Kijev megadta a szükséges engedélyt.
2023. március 16., 12:382023. március 16., 12:38
2023. március 16., 14:482023. március 16., 14:48
Az engedélyt az ukrán haditengerészetnek kellett kiadnia, és eredetileg március 15-ére ígérték, azonban egy napot késett.
Ennek nyomán

Ukrajna vállalta, hogy leállít minden mederkotrási munkálatot a Dunát a Fekete-tengerrel összekötő Bisztroje-csatornán a román féllel kialakul vita rendezéséig.
Ugyanakkor Sorin Grindeanu román közlekedési miniszter szerint az engedély csupán részleges: Bukarest a Chilia ág mellett a vitatott Bisztroje-csatorna esetében is mérési engedélyt kért, ezt azonban Ukrajna nem adta meg.
Grindeanu leszögezte, Románia ragaszkodik ahhoz, hogy a mérőhajókat a Bisztroje-csatornára is beengedjék, és a Chilia ág esetében is hosszabb szakaszon, a 11-es folyamkiklométertől a 116-osig kívánnak méréseket végezni, Kijev azonban csak a 22-es folyamkilométertől kezdődően hagyta jóvá a méréseket.
Mint megírtuk, a román külügyminisztérium bekérette a bukaresti ukrán nagykövetet, és magyarázatot követelt, miután a kijevi infrastruktúra-fejlesztési miniszter bejelentette: 3,9-ről 6,5, helyenként pedig 7 méteresre mélyítették a csatornát, amelyen így a tízezer tonnás ukrán kereskedelmi hajók is eljuthatnak a Fekete-tengerre.
Az ukrán fél ugyanakkor a medermélyítésről szóló bejelentés ellenére is ragaszkodik ahhoz, hogy csupán karbantartási munkálatok zajlottak.
Bukarest azt kérte az ukrán féltől: hagyja jóvá, hogy román szakértők méréseket végezzenek az ukrán fél munkálatai által érintett szakaszokon.
Mint arról beszámoltubk, Sorin Grindeanu közlekedési miniszter leszögezte: Románia nem kívánja jóváhagyni Ukrajna kérését, hogy a Duna Chilia ágát is az európai közlekedési folyosó részévé nyilvánítsák, és többek között azért nem kíván a Budapesti székhelyű Duna Bizottsághoz fordulni az ügyben, mert annak Oroszország is tagja.
Később a háborút állítólag ürügyként használták fel arra, hogy megszerezzék a jóváhagyást arra, hogy más országok hajói is használhassák a csatornát, bár a kétoldalú megállapodás csak a part menti országok lobogója alatt közlekedő hajók számára engedélyezi a hazsnálatát. (A part menti államok hajói csak a Bisztroje-csatorna kezdeti mélységének betartásával tudnak áthaladni. De az újabb országok hajóinak belépése szükségessé teszi a csatorna elmélyítését).

Románia nem kívánja jóváhagyni Ukrajna kérését, hogy a Duna Chilia ágát is az európai közlekedési folyosó részévé nyilvánítsák, és többek között azért nem kíván a Budapesti székhelyű Duna Bizottsághoz fordulni az ügyben, mert annak Oroszország is tagja.
A Szociáldemokrata Pártnak (PSD) most már el kellene döntenie, hogy kormányon akar maradni vagy sem, mert attól a pillanattól kezdve, hogy a koalíciós megállapodáson megszáradt a tinta, a párt azon gondolkodik, hogy maradjon-e a kormányban.
A román hadsereg vezérkari főnöke, Gheorghiță Vlad keddi nagyszebeni sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy fel kell készíteni a lakosságot az ország védelmével kapcsolatos feladatok ellátására.
A romániaiak 25,5 százaléka nagyon vagy eléggé megbízik az igazságszolgáltatásban, míg 70,5 százalék eléggé bizalmatlan, nagyon bizalmatlan vagy egyáltalán nem bízik a rendszerben – derül ki az INSCOP Research friss közvélemény-kutatásából.
Tiltakozássorozatot indít az Egészségügyi Szolidaritás Szakszervezeti Szövetség (FSSR) a kormány szándéka ellen, hogy a közszféra bérkiadásainak 10 százalékos csökkentését az állami egészségügyi intézmények dolgozóira is kiterjessze.
Fokozódik a vita a bukaresti kormánykoalíció két legnagyobb pártja, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) között Ilie Bolojan PNL-es miniszterelnök és a koalíciós együttműködés kapcsán.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint az alkotmánybíróság már nem halogathatja sokáig a döntéshozatalt a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvénytervezet ügyében.
Cáfolta Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke azokat a híreszteléseket, amelyek szerint ő lehet a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) következő igazgatója.
Szemléletváltásra van szükség a politikai döntéshozatalban, különösen a stratégiai döntések tekintetében – jelentette ki hétfő este Kelemen Hunor RMDSZ-elnök.
Az energiaügyi miniszter szerint a fagyos időjárás miatt jelentősen megnőtt a gáz- és villamosenergia-fogyasztás Romániában, de nincs veszélyben az energiaellátás és az országos energiarendszer sem.
Január 29-én vállalhat felelősséget a kormány a parlamentben a közigazgatási reformért és a gazdaságélénkítő intézkedésekért.
szóljon hozzá!