
Fotó: GeoEcoMar
Ukrajna vállalta, hogy leállít minden mederkotrási munkálatot a Dunát a Fekete-tengerrel összekötő Bisztroje-csatornán a román féllel kialakul vita rendezéséig – közölte a bukaresti közlekedési tárca az ukrán delegációval folytatott újabb, keddi egyeztetések után.
2023. március 08., 13:372023. március 08., 13:37
A kedd esti közlemény szerint a két delegáció az ukrajnai Izmajilban ült össze.
A beszámoló szerint Kijev vállalta, hogy leállítja a mederkotrási munkálatokat, egyben megállapodtak arról is, hogy az első, pénteki találkozón tett ukrán vállalás értelmében az al-dunai folyamigazgatóság hajói március 15-étől elkezdhetik a mérési munkálatokat a munkálatok által érintett szakaszokon.
Az Európai Bizottság képviselői egyetértettek Románia kéréseivel, és hangsúlyozták, hogy az Ukrajnából érkező árutranzit megkönnyítésének első számú prioritása a Sulina-csatorna kapacitásának növelése.
Mint megírtuk, Sorin Grindeanu közlekedési miniszter még vasárnap leszögezte:
Mint arról beszámoltunk, a román külügyminisztérium bekérette a bukaresti ukrán nagykövetet, és magyarázatot követelt, miután a kijevi infrastruktúra-fejlesztési miniszter bejelentette: 3,9-ről 6,5, helyenként pedig 7 méteresre mélyítették a csatornát, amelyen így a tízezer tonnás ukrán kereskedelmi hajók is eljuthatnak a Fekete-tengerre.
Az ukrán fél ugyanakkor a medermélyítésről szóló bejelentés ellenére is ragaszkodik ahhoz, hogy csupán karbantartási munkálatok zajlottak.
Bukarest azt kérte az ukrán féltől: hagyja jóvá, hogy román szakértők méréseket végezzenek az ukrán fél munkálatai által érintett szakaszokon.
Később a háborút állítólag ürügyként használták fel, hogy megszerezzék a jóváhagyást arra, hogy más országok hajói is használhassák a csatornát, bár a kétoldalú megállapodás csak a part menti országok lobogója alatt közlekedő hajók számára engedélyezi a hazsnálatát. (A part menti államok hajói csak a Bisztroje-csatorna kezdeti mélységének betartásával tudnak áthaladni. De az újabb országok hajóinak belépése szükségessé teszi a csatorna elmélyítését).
A román hadsereg vezérkari főnöke, Gheorghiță Vlad keddi nagyszebeni sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy fel kell készíteni a lakosságot az ország védelmével kapcsolatos feladatok ellátására.
A romániaiak 25,5 százaléka nagyon vagy eléggé megbízik az igazságszolgáltatásban, míg 70,5 százalék eléggé bizalmatlan, nagyon bizalmatlan vagy egyáltalán nem bízik a rendszerben – derül ki az INSCOP Research friss közvélemény-kutatásából.
Tiltakozássorozatot indít az Egészségügyi Szolidaritás Szakszervezeti Szövetség (FSSR) a kormány szándéka ellen, hogy a közszféra bérkiadásainak 10 százalékos csökkentését az állami egészségügyi intézmények dolgozóira is kiterjessze.
Fokozódik a vita a bukaresti kormánykoalíció két legnagyobb pártja, a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) között Ilie Bolojan PNL-es miniszterelnök és a koalíciós együttműködés kapcsán.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint az alkotmánybíróság már nem halogathatja sokáig a döntéshozatalt a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvénytervezet ügyében.
Cáfolta Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke azokat a híreszteléseket, amelyek szerint ő lehet a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) következő igazgatója.
Szemléletváltásra van szükség a politikai döntéshozatalban, különösen a stratégiai döntések tekintetében – jelentette ki hétfő este Kelemen Hunor RMDSZ-elnök.
Az energiaügyi miniszter szerint a fagyos időjárás miatt jelentősen megnőtt a gáz- és villamosenergia-fogyasztás Romániában, de nincs veszélyben az energiaellátás és az országos energiarendszer sem.
Január 29-én vállalhat felelősséget a kormány a parlamentben a közigazgatási reformért és a gazdaságélénkítő intézkedésekért.
Nem zárta ki Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, hogy lecseréljék ilie Bolojan miniszterelnököt, miután a koalíció „csikorogva működik”.
szóljon hozzá!